Donald Trump lezárást akart mutatni az iráni háborúban, de a szerdai támadások után megint ugyanott tart Washington és Teherán, ahol hetek óta: félúton a diplomácia és a nyílt eszkaláció között.
Az amerikai elnök szerdán már arról beszélt, hogy vége az Iránnal kötött átmeneti megállapodásnak. Ez volt az a június közepi egyezség, amely papíron 60 napos tárgyalási ablakot adott volna a feleknek, és legalább ideiglenesen esélyt teremtett volna arra, hogy a konfliktus ne csússzon vissza teljes háborúba. A remény azonban gyorsan elpárolgott. Az Egyesült Államok újabb iráni célpontokat támadott, Irán pedig amerikai katonai érdekeltségekre mért csapásokat Bahreinben és Kuvaitban. A válaszcsapások piaci sokkot is okoztak: az olaj ára meredeken emelkedett, miután a befektetők újra a Hormuzi-szoros körüli kockázatokat kezdték árazni.
Trump most olyan helyzetbe került, amelyben nincs igazán kényelmes döntés. Ha keményít, azzal mélyítheti a háborút. Ha visszalép, Teherán úgy értelmezheti, hogy a katonai és energetikai nyomásgyakorlás működik. Ha újra tárgyalni próbál, gyors politikai győzelmet aligha tud felmutatni. A Fehér Ház célja továbbra is az lehet, hogy Iránt visszaterelje a tárgyalóasztalhoz, főként a nukleáris program ügyében. Csakhogy Teherán eddig nem mutatott olyan engedékenységet, amelyet Trump otthon egyértelmű sikerként adhatna el.
A helyzet azért is kellemetlen az amerikai elnöknek, mert a háború már nemcsak külpolitikai ügy. A konfliktus pénzbe kerül, katonai kockázatot jelent, az olajár-emelkedés pedig gyorsan megjelenhet az amerikai választók mindennapjaiban is. A Reuters/Ipsos június végi felmérése szerint Trump támogatottsága 34 százalékra esett, ami második elnöki ciklusának egyik leggyengébb adata.
Aaron David Miller volt közel-keleti amerikai tárgyaló szerint Trump saját maga is szűkítette a mozgásterét. A katonai nyomás nem hozott áttörést, a diplomácia viszont egyelőre nem kínál gyors kijáratot. Ez a legrosszabb kombináció egy olyan elnöknek, aki erőt akar mutatni, de közben le akarja zárni a háborút. A legújabb fordulat ráadásul éppen a törökországi NATO-csúcs idején vitte el a figyelmet. Trump ott erőt, egységet és lezárást szeretett volna mutatni. Ehelyett az iráni front újranyílása azt jelezte: ezt a háborút nem lehet egyetlen nyilatkozattal befejezettnek nyilvánítani.
A június 17-i megállapodás papíron még időt adott volna a háttértárgyalásokra, de a legfontosabb kérdések nyitva maradtak.
Közben Washington visszavonta azt a mentességet is, amely lehetővé tette volna Irán számára az olaj nemzetközi értékesítését. Teherán ezt újabb nyomásgyakorlásként értelmezheti, miközben az Egyesült Államok szerint a cél a Hormuzi-szoros biztonságának garantálása.
Forrás: Reuters l Reuters/Ipsos
