Több mint tíz év után először érkezett Washingtonba Hszi Csin-ping, Donald Trump pedig már a repülőtéren jelezte, mekkora súlyt ad a kínai elnök látogatásának. Az amerikai elnök személyesen várta Hszit a Joint Base Andrews katonai támaszponton, ami önmagában ritka protokolláris gesztus. A vörös szőnyeg után csütörtökön már a Fehér Házban folytatódik a nagyhatalmi találkozó: a két ország közben január 10-ig meghosszabbította kereskedelmi fegyverszünetét, miközben a vámoktól és ritkaföldfémektől Tajvanon és a mesterséges intelligencián át Iránig sorakoznak a nyitott kérdések.
Donald Trump személyesen és vörös szőnyeggel fogadta Hszi Csin-pinget szerda este Marylandben, ahol katonai díszegység és B–1-es bombázók áthúzása kísérte az érkezési ceremóniát. A kínai elnök több mint egy évtizede nem járt Washingtonban, az amerikai elnök pedig a megszokott protokollt is felrúgta: személyesen várta vendégét a Joint Base Andrews kifutóján. A C-SPAN nyilvántartása szerint amerikai elnök utoljára 2015-ben tett ilyet, amikor Barack Obama Ferenc pápát fogadta ugyanott.
Csütörtökön már a kemény ügyek kerülnek az asztalra. Washington és Peking kapcsolata az elmúlt másfél évben vámemelések, exportkorlátozások és technológiai viták sorozatán ment keresztül, miközben egyik fél sem akarja visszaengedni a két gazdaságot a nyílt kereskedelmi háborúba.
Januárig kitolhatják a kereskedelmi fegyverszünetet
Az eredmény már a csúcs előtt körvonalazódik: az amerikai és kínai tárgyalók a jelenlegi kereskedelmi fegyverszünet meghosszabbításáról egyeztettek. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter közlése szerint a megállapodást 2027. január 10-ig hosszabbítanák meg. A Reuters szerint nagy áttörést egyik oldalon sem várnak, de a fegyverszünet meghosszabbítása önmagában megakadályozná, hogy novemberben ismét automatikusan magasabb vámok lépjenek életbe.
Trump számára ennél több is kellene. Washington nagyobb kínai vásárlásokat szeretne amerikai mezőgazdasági termékekből, repülőgépekből és energiából, miközben az amerikai LNG kínai piacra való visszatéréséről is tárgyalások folynak. Peking eközben az amerikai technológiai és exportkorlátozások enyhítését akarja elérni.
Hszi erős alkupozícióval érkezett. Kína exportja az amerikai vámháború ellenére erős maradt, Peking pedig továbbra is meghatározó szereplője a ritkaföldfémek globális ellátásának. Ezekből az anyagokból az elektromos autóktól az elektronikán át a hadiiparig egész ágazatoknak van szükségük utánpótlásra – vagyis Hszi olyan gazdasági ütőkártyát hozott magával, amelyet Washington sem tud egyszerűen félretenni.
Tajvan, AI és Irán is az asztalon
Peking saját területének tekinti a demokratikusan kormányzott szigetet, Washington pedig továbbra is fegyvereket szállít Tajpejnek. A Reutersnek nyilatkozó amerikai ázsiai szövetségesek és tisztviselők már a találkozó előtt attól tartottak, hogy Trump egy gazdasági megállapodás érdekében puhíthat Washington Tajvan-politikáján. Ez egyelőre aggodalom, nem amerikai döntés, de pontosan mutatja, milyen figyelem kíséri a csúcstalálkozó minden mondatát Ázsiában.
Az iráni háború is bekerült a washingtoni tárgyalások közé. Kína Irán egyik legfontosabb gazdasági partnere és olajvásárlója, így az amerikai kormány Peking közreműködését is keresi a feszültség csökkentésében. Emellett napirenden lesz a mesterséges intelligencia: a két ország már vizsgálta annak lehetőségét, hogy legalább a legnagyobb közös kockázatokról külön párbeszéd induljon.
A csütörtöki Fehér Ház-i program ennek megfelelően nem egyszerű kétoldalú találkozó. Trump nagyszabású állami fogadást készített elő a South Lawntól a State Flooron át a Rose Gardenig. A látványos külsőségek mögött azonban egy olyan amerikai–kínai kapcsolat stabilizálása a cél, amelyben a kereskedelem, a technológia és a biztonságpolitika szinte minden nagy kérdése összekapcsolódott.
Forrás: Reuters
