A Sándor-palota közleményt adott ki az Alaptörvény tizenhetedik módosításával kapcsolatban. A közlés szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök az alaptörvény-módosítási javaslat benyújtása nyomán rögzítette álláspontját az államfő alkotmányos szerepéről, a jogállamiságról, a hatalommegosztásról és a köztársasági elnöki intézmény garanciáiról.
Az ügy közjogi jelentősége miatt az alábbiakban a Sándor-palota hivatalos közleményét változtatás nélkül közöljük.
A Sándor-palota közleménye
Forrás: Sándor-palota
Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alaptörvény tizenhetedik módosításának benyújtásával összefüggésben az alábbiakat rögzíti.
Az alaptörvény-módosítási javaslat számos elemében sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét.
Alkotmányos szerepéből fakadóan a köztársasági elnök – a három hatalmi ágon, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatási hatalmon kívül működő, – önálló, politikai felelősséget nem viselő hatalmi tényező a fékek és ellensúlyok rendszerében, aki – mint ilyen – nem cselekedhet a kormány vagy más hatalmi ágak helyett. Európában is egyedülálló helyzet, hogy egy hivatalban lévő köztársasági elnököt tisztán politikai indokokra hivatkozva, a köztársasági elnöki intézmény autonómiáját biztosító garanciák nyílt sérelmével távolítanak el hivatalából, az alaptörvény-módosítás záró rendelkezései közé illesztett, félreérthetetlenül személyre szabott módon.
A köztársasági elnök alkotmányos szerepe betöltésének fontos biztosítéka, hogy az Alkotmánybíróság az egyetlen szerv, amely jogosult az államfőt a hivatalától megfosztani, és erre kizárólag konkrét okokból, az Alaptörvény vagy a törvények szándékos megsértése vagy bűncselekmény elkövetése miatt kerülhet sor. Sulyok Tamás emlékeztet: 1990 óta a köztársasági elnököket lényegében változatlan eljárással legitim módon, a legfőbb népképviseleti szerv, az Országgyűlés választotta meg.
A köztársasági elnöki intézmény mindeddig stabil alkotmányos keretek között működött. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása törést hoz ebben a rendben. Az ezt követően hivatalba lépő államfő egy alkotmányosan megválasztott, de a jogállammal ellentétes eszközökkel eltávolított köztársasági elnök utódjaként, az őt eltávolító hatalom jelöltjeként, egyfajta politikai kinevezettként kerül tisztségébe. Ennek az eljárásnak a legalizálásával a mindenkori köztársasági elnök egyúttal az őt megválasztó politikai többség foglyává is válik, hiszen ettől fogva bármikor elmozdítható tisztségéből, ha a hivatalban maradása a továbbiakban nem felel meg az uralkodó politikai hatalmi céloknak.
Nemcsak a köztársasági elnöki intézmény sérül azonban, hanem valamennyi független hatalmi ág, amennyiben a tizenhetedik alaptörvény-módosítás arra teremt precedenst, hogy bármikor bármely független szerv vezetője, tagja egyedi döntéssel elmozdítható, illetve az országgyűlési képviselők esetében az újraválaszthatóságuk kizárható. Ez a hatalommegosztás helyett hatalomkoncentrációhoz, a jogállamiság helyreállítása helyett önkényhez vezet. Az alkotmányos szabályok nyílt átlépésére nem épülhet alkotmányos demokrácia.
Az államfő megjegyzi: bár a kormánypárt különleges felhatalmazásra hivatkozik, sem a párt mögött álló vitathatatlan demokratikus felhatalmazás, sem bármely demokratikus felhatalmazás sem jogosítja fel a kormánytöbbséget alapvető alkotmányos elvek, alapvető jogok sérelmére.
Sulyok Tamás felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezet elfogadásának lehetőségével veszélybe kerül a rendszerváltás vívmányain és az európai értékeken alapuló magyar alkotmányos demokrácia. Mindazonáltal, rámutat arra is, hogy a közjogi intézmények között kialakult alkotmányos konfliktus jogállami megoldását jelentheti az alkotmányjog terén nemzetközi szinten szaktekintélynek számító Velencei Bizottság véleményének figyelembevétele, ez ugyanis garanciát jelenthet az európai viszonylatban is rendkívülinek számító helyzet alapvető alkotmányos elvekkel összhangban álló rendezésére.
A köztársasági elnök végül arra kéri a közbeszéd alakításában, a politikai véleményformálásban meghatározó szerepet vállaló személyeket és szervezeteket, hogy megszólalásaik, állásfoglalásaik során annak a felelősségnek a tudatában járjanak el, hogy nyilatkozataikkal, véleményükkel egy egész társadalom demokráciáról, jogállamiságról, szolidaritásról és emberségről való gondolkodásmódját befolyásolják és alakítják. Magyarország egy olyan történelmi pillanatban van, amikor hosszú időre eldőlhet, hogy hazánk sorsa milyen irányba fordul, és miként alakítjuk közös jövőnket. Ebben a történelmi pillanatban visszafordíthatatlan károkat okozhat, ha a demokratikus jogállami értékek melletti kiállást elmulasztják azok, akiknek erre lehetőségük volna. Az államfő meggyőződése szerint a jogállamiság, a szolidaritás és az emberség olyan értékek, amelyek tekintetében mindenkor a legmagasabb szintre való törekvés mindannyiunk feladata, és ezt a felelősséget a múltbéli – vélt vagy valós – negatív tapasztalatok nemhogy nem csökkenthetik, hanem éppen a legmesszebbmenőkig fel kell, hogy erősítsék.
