Jelentős fordulat történt a mesterséges intelligencia (AI) hardverpiacán: az Egyesült Államok váratlanul feloldotta az Nvidia H20 nevű AI-processzorainak kínai exportjára korábban bevezetett korlátozásokat. Hasonló lépésre készül az AMD is, amely új chipjeit készül újra elérhetővé tenni a kínai piac számára. A döntések nemcsak technológiai szempontból számítanak mérföldkőnek, hanem geopolitikai következményeik is jelentősek – különösen az orosz és kínai techstratégiák tükrében.

Képzeld el, hogy van egy energiaforrás, ami nem szennyezi a környezetet, nem fogy el, nem termel veszélyes hulladékot, és még óriási mennyiségű áramot is tudna adni. Jó, tudom, ez így elég sci-finek hangzik…
De lehet, hogy már tényleg nem az.

Miközben a világ egyre inkább küzd az energiabiztonság, a klímaváltozás és a technológiai átállás kihívásaival, egy korábban félreállított ötlet újra reflektorfénybe került: a kis moduláris atomerőművek, azaz SMR-ek. Kicsik, de nem jelentéktelenek – és egyre többen hisznek abban, hogy ezek az újgenerációs reaktorok lehetnek a jövő energiarendszereinek kulcsai.

Nem szoktam elhamarkodottan leírni, hogy „itt a jövő”, de most valami olyasmibe futottam bele, ami tényleg megingatja azt, amit a digitális irodai munkáról gondoltunk. A Perplexity nevű AI-cég új fejlesztése, a Comet, egy olyan böngésző, ami nem egyszerűen „okosabb” a Google-nél – hanem elvégzi helyetted a munkát.

Kapu Tibor beírta nevét a magyar űrkutatás történetébe: az Axiom-4 küldetés résztvevőjeként sikeresen elhagyta a Nemzetközi Űrállomást, és ezzel a második magyar emberként járt az űrben. A tudományos eredmények és a nemzeti büszkeség szempontjából is kiemelkedő esemény új lendületet adhat a hazai űripari és technológiai fejlesztéseknek.

Több információ szerint 2025 júliusában egy magyarországi geotermikus fűtési rendszer vált célpontjává egy nemzetközi kibertámadásnak, amelyet a SECTOR16 nevű, orosz hátterű hackercsoport vállalt magára. A támadók állítólag behatoltak a rendszer SCADA-alapú vezérlőfelületére, és nyilvánosságra hozták a hozzáférés során megszerzett műszaki adatokat és képernyőképeket.

A legtöbben, amikor félvezetőkről, chipekről vagy technológiai innovációról olvasunk, a jövőbe tekintünk: gyorsabb telefonok, okosabb autók, még kompaktabb gépek. De most egy olyan problémára bukkantam, ami sokkal kevésbé látványos, mégis az egész iparág alapjait rengetheti meg. És őszintén: megdöbbentett.

Kapu Tibor, Magyarország első kereskedelmi űrhajósa továbbra is a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodik, noha eredetileg július 10-ére tervezték a visszatérését. A SpaceX és a NASA közös küldetése, az Axiom-4 egyelőre nem zárult le, a leszállás új időpontját még nem jelentették be hivatalosan.

Az Esti Hírlap programozója és biztonsági szakértője szemével – figyelmeztetés, nem pánikkeltés

A mesterséges intelligencia (MI) korát éljük – ez nem újdonság. De amit kevesen mondanak ki nyíltan: a hackerek is ugyanezt az eszközt használják. És egyre ügyesebben.

A Szegedi Tudományegyetemen átadták Magyarország eddigi legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépét. Ez az új rendszer nemcsak a hazai kutatás-fejlesztést helyezi új alapokra, hanem regionális szinten is komoly technológiai előrelépést jelent. Az 1,75 petaflop számítási kapacitású gép a mesterséges intelligencia, a nyelvtechnológia, a genetika, a kémiai szimulációk és a közlekedési modellek kutatása során kap majd kulcsszerepet.

Memóriaerősítő fejlesztés adhat reményt az Alzheimer-kór ellen – három molekulát már nemzetközi tesztelésre küldtek

Képzeld el, hogy egy srác, aki tegnap még headshottal vitte a meccset a Warzone-ban, ma már egy multinacionális biztosító rendszerei között sétálgat – nem, nem mint ügyfél. A Scattered Spider nevű hacker-csoport tagjai ugyanis nem klasszikus kapucnis zsenik, hanem 17–25 éves gamerek, akik a kontroller mellől csúsztak át a kiberbűnözés világába. Most pedig amerikai, brit, kanadai és ausztrál cégek IT-osztályain verik a fejüket az asztalba miattuk.