Az elektromos jármű-piac globális növekedése átalakítja a közlekedést, miközben a BYD komáromi gyára kulcsszereplővé válik Európa elektromos buszainak gyártásában. A technológiai fejlesztések, a környezetvédelmi szigorítások és a kormányzati támogatások együtt teremtenek kedvező környezetet a fenntartható közlekedés fejlődéséhez.

Még csak néhány napja, hogy Kapu Tibor elhagyta a Földet, de máris történelemmé vált, amit véghezvitt. A magyar űrhajós nemcsak azért különleges, mert másodikként jutott el a világűrbe hazánkból, hanem mert személyes jelenlétével, gondolataival és tudományos munkájával új reményt és irányt mutat a hazai tudománynak – és a jövő generációinak.

Az ókori Egyiptom csodái közül a Gízai piramisok továbbra is a világ legnagyobb rejtélyei közé tartoznak. A legújabb kutatások új lendületet adtak a titokzatos alagutak és kamrák keresésének, amelyek egy lehetséges „rejtett város” létezésére utalhatnak a Khafre-piramis alatt.

A legtöbb ember ilyenkor a nagy techcégek híreire figyel: mit csinál az Apple, mennyit esett a Tesla, vagy mi a következő AI-lépés a Google-nél. Közben viszont zajlik valami a háttérben, amit szerintem sokkal fontosabb lenne észrevennünk.

Amikor először olvastam a hírt, őszintén szólva megálltam egy pillanatra. Az Apple ugyanis bejelentette, hogy hamarosan valós időben képes lesz lefordítani a beszélgetéseinket – legyen szó üzenetváltásról, FaceTime-ról vagy akár egy sima telefonhívásról. És nem a felhőben történik mindez, hanem a készüléken belül. Ez nálam már nem csak tech, hanem valami emberibb kategória.

Egyre gyorsabban bontja le a határokat a mesterséges intelligencia és az orvostudomány együttműködése. Az Európai Onkológiai Intézet (IEO) és a Monzino Kardiológiai Központ Olaszországban most olyan lépésre szánta el magát, amely nemcsak a kutatást gyorsítja fel, de hosszú távon életmentő diagnosztikai és terápiás áttörésekhez is vezethet.

Nemrég írtam az Opera Neonról, amely a böngészés jövőjét vetítette előre egy mesterséges intelligencia által vezérelt felülettel. Most a Google lépett színre egy hasonló, de még ambiciózusabb megoldással: bemutatták a Project Mariner nevű AI-ügynököt, amely képes önállóan navigálni a weben, végrehajtani feladatokat a böngésződben, és mindezt úgy, mintha te magad tennéd.

Az első részben azt mutattam meg, hogyan lett az AI a programozók kis játékszeréből a hétköznapok láthatatlan, mégis mindent átszövő motorja. A ChatGPT, a Copilot, a nyelvi modellek – már nemcsak értik, mit mondunk, hanem reagálnak, írnak, sőt, néha már túl jól is tudják, mire gondolunk.

Hogyan volt ez lehetséges? – Eszmefuttatás egy kettős hadműveletről

A mesterséges intelligencia egyre mélyebben hatol a mindennapi digitális eszközeinkbe, és most már a böngészők is átalakulnak. Az Opera bejelentette a Neon nevű új böngészőjét, amely nem csupán egy hagyományos webes felület, hanem egy teljes értékű MI-ügynök, ami képes önállóan csevegni, adatokat gyűjteni, űrlapokat kitölteni, sőt, akár weboldalakat is generálni – mindezt a felhasználó utasításai alapján.

2025-ben egyre kifinomultabb módszerekkel támadják a pénzügyi rendszereket – de a legtöbb visszaélés nem a banki szerverek feltörésével kezdődik, hanem egy rossz kattintással. Közben a digitális bankolás ma már mindennapos: utalunk, vásárolunk, alkalmazást használunk – sokszor abban a hitben, hogy a háttérben minden védve van.