A bolygónk felszíni óceánjai mellett létezhet egy másik, sokkal rejtélyesebb vízvilág is – csak éppen nem láthatjuk. A tudósok szerint a Föld mélyében, több száz kilométerrel a talajszint alatt olyan mennyiségű víz található, amely többszörösen meghaladhatja a felszíni óceánok össztérfogatát. Ez a víz azonban nem tengerekben vagy tavakban hullámzik, hanem ásványok kristályszerkezetébe zárva rejtőzik.

A mesterséges intelligencia már nem csak a jövő ígérete – itt van velünk a mindennapokban, és szinte minden területen képes megkönnyíteni az életünket. Sokan csak a ChatGPT-t ismerik, pedig rengeteg más eszköz is létezik, amelyek segítségével gyorsabban, hatékonyabban és kreatívabban intézhetjük a feladatainkat. Most bemutatok nektek néhány hasznos AI-megoldást, amelyek túlmutatnak a legismertebb chatboton, és valódi segítséget nyújthatnak a hétköznapokban – legyen szó munkáról, tanulásról, alkotásról vagy akár a bevásárlásról.

Képzeld el, hogy minden reggel ugyanúgy nyitod fel a laptopod. Gépelsz, bankolsz, belépsz, fizetsz, dolgozol. Közben pedig azt hiszed, a géped veled van – és csak veled. A valóság azonban, mint kiderült, ennél jóval törékenyebb.

A mesterséges intelligencia (MI) gazdaságformáló hatása világszinten már nem spekuláció, hanem reálisan számított lehetőség. A kérdés az: Magyarország szereplője vagy csak nézője lesz ennek a történelmi léptékű átalakulásnak? A válasz most íródik – és felelős döntések kellenek hozzá.

Egy új AI-szereplő emelkedik Európában – gyakorlati megoldásokkal, hype nélkül

Miközben a világ az AI-óriások versenyét figyeli, és a mesterséges intelligencia jövőjéről szóló viták a politikától a technológiai konferenciákig mindenhová begyűrűznek, egy viszonylag csendes bejelentés jelenthet fordulópontot: az OpenAI Norvégiában építi meg első európai AI-gigagyárát.

Történelmi áttörést ért el a Toshiba Europe kutatócsoportja: 254 kilométeren keresztül sikerült kvantumtitkosított adatokat küldeniük Németországban, egy teljesen hétköznapi, élő optikai kábelen. Ez azt jelenti, hogy a tudomány most először bizonyította be: a feltörhetetlen adatátvitel nemcsak elmélet, hanem már működő valóság – és mindehhez nem volt szükség laboratóriumra vagy különleges berendezésekre.

Egy 60 méteres kisbolygó száguld a Naprendszerben, és bár a Földet elkerüli, a Holdat telibe találhatja. A becsapódás nemcsak látványos lehet, hanem veszélyes is: holdpor, törmelék, műholdkárok, és új bolygóvédelmi kérdések. A tudósok szerint az emberiségnek ideje újradefiniálni, mit is jelent megvédeni a világát – mert ma már az is számít, ami felette van.

A minap ismerősöm vásárolt egy használt iPhone-t. Kívülről hibátlan volt, a sarkán még a fólia is rajta volt. Egy hét múlva jött a meglepetés: valaki belépett a régi iCloud fiókjába, a telefon pedig zárolt lett. Innen jött a gondolat, hogy ideje leírni, mire figyelj használt mobil vásárlásnál, ha nem akarsz adatlopás, zárolás vagy rejtett hibák áldozata lenni.

Jelentős fordulat történt a mesterséges intelligencia (AI) hardverpiacán: az Egyesült Államok váratlanul feloldotta az Nvidia H20 nevű AI-processzorainak kínai exportjára korábban bevezetett korlátozásokat. Hasonló lépésre készül az AMD is, amely új chipjeit készül újra elérhetővé tenni a kínai piac számára. A döntések nemcsak technológiai szempontból számítanak mérföldkőnek, hanem geopolitikai következményeik is jelentősek – különösen az orosz és kínai techstratégiák tükrében.

Képzeld el, hogy van egy energiaforrás, ami nem szennyezi a környezetet, nem fogy el, nem termel veszélyes hulladékot, és még óriási mennyiségű áramot is tudna adni. Jó, tudom, ez így elég sci-finek hangzik…
De lehet, hogy már tényleg nem az.

Miközben a világ egyre inkább küzd az energiabiztonság, a klímaváltozás és a technológiai átállás kihívásaival, egy korábban félreállított ötlet újra reflektorfénybe került: a kis moduláris atomerőművek, azaz SMR-ek. Kicsik, de nem jelentéktelenek – és egyre többen hisznek abban, hogy ezek az újgenerációs reaktorok lehetnek a jövő energiarendszereinek kulcsai.