Megosztás az X-en
Az Európai Unió új, többéves védelmi stratégiát jelentett be, amelynek célja, hogy 2030-ra képes legyen önállóan reagálni külső katonai fenyegetésekre – ez a lépés egyértelműen az orosz határ közelében érzékelt feszültségek miatt érkezett.
Az EU csütörtöki brüsszeli ülésén bemutatta új „Readiness 2030” nevű ütemtervét, amelynek célja, hogy a blokk öt éven belül olyan katonai és biztonsági képességeket építsen ki, amelyekkel intelligensen reagálhat külső támadásokra — különösen az orosz-ukrán konfliktushoz közeli régióban. A stratégia központi eleme az úgynevezett „Eastern Flank Watch” program, valamint egy új, drónvédelmi kezdeményezés.
A terv szerint 2028-ra működésbe lépnek a drónfelderítés-, légvédelmi és hibrid támadások elleni berendezések különösen a balti és fekete-tengeri térségben. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az elkövetkező évek katonai beszerzéseinek legalább 40 %-át közösen, tagállami együttműködésben kell lebonyolítani — ezzel is növelve az interoperabilitást és a költséghatékonyságot.
Az új irányvonal hátterében az áll, hogy az EU számára világossá vált: a transzatlanti szövetség és a NATO továbbra is lényeges, de az európai tagságú államoknak is erősíteniük kell saját védelmi és reagálási kapacitásaikat. A tagállamok most formálisan is elkötelezték magukat arra, hogy felülvizsgálják védelmi beruházásaikat, növelik az infrastruktúra mozgékonyságát és közös logisztikai-rendszereket alakítanak ki.
A magyar szempontból különösen fontos, hogy az új program részben az ország keleti határainál fokozott jelenlétet és figyelmet vetít előre — ez a magyar-ukrán, valamint a magyar-román közös térségben új biztonsági dimenziókat nyithat meg. Ugyanakkor Bécs, Prága és Pozsony is érzékenyen követik a döntést, hiszen a közép-európai régióban a geopolitikai helyzet fokozottan érzékelhető.
Az EU részéről azzal számolnak, hogy a következő években - a védelmi beruházások növelése mellett - egyaránt meg kell erősíteniük az online- és hibrid fenyegetések elleni védelmet is: az információs hadviselés, drón- és kibertámadások ma már mindennapos részei a tábori műveleteknek. A „Readiness 2030” dokumentum ezért olyan prioritásokat is megfogalmaz, mint az európai műholdas és légtérmegfigyelő kapacitás, valamint közös pán-európai reagáló erők infrastruktúrájának fejlesztése.