Nem szoktam elhamarkodottan leírni, hogy „itt a jövő”, de most valami olyasmibe futottam bele, ami tényleg megingatja azt, amit a digitális irodai munkáról gondoltunk. A Perplexity nevű AI-cég új fejlesztése, a Comet, egy olyan böngésző, ami nem egyszerűen „okosabb” a Google-nél – hanem elvégzi helyetted a munkát.

Kapu Tibor beírta nevét a magyar űrkutatás történetébe: az Axiom-4 küldetés résztvevőjeként sikeresen elhagyta a Nemzetközi Űrállomást, és ezzel a második magyar emberként járt az űrben. A tudományos eredmények és a nemzeti büszkeség szempontjából is kiemelkedő esemény új lendületet adhat a hazai űripari és technológiai fejlesztéseknek.

Több információ szerint 2025 júliusában egy magyarországi geotermikus fűtési rendszer vált célpontjává egy nemzetközi kibertámadásnak, amelyet a SECTOR16 nevű, orosz hátterű hackercsoport vállalt magára. A támadók állítólag behatoltak a rendszer SCADA-alapú vezérlőfelületére, és nyilvánosságra hozták a hozzáférés során megszerzett műszaki adatokat és képernyőképeket.

A legtöbben, amikor félvezetőkről, chipekről vagy technológiai innovációról olvasunk, a jövőbe tekintünk: gyorsabb telefonok, okosabb autók, még kompaktabb gépek. De most egy olyan problémára bukkantam, ami sokkal kevésbé látványos, mégis az egész iparág alapjait rengetheti meg. És őszintén: megdöbbentett.

Kapu Tibor, Magyarország első kereskedelmi űrhajósa továbbra is a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodik, noha eredetileg július 10-ére tervezték a visszatérését. A SpaceX és a NASA közös küldetése, az Axiom-4 egyelőre nem zárult le, a leszállás új időpontját még nem jelentették be hivatalosan.

Az Esti Hírlap programozója és biztonsági szakértője szemével – figyelmeztetés, nem pánikkeltés

A mesterséges intelligencia (MI) korát éljük – ez nem újdonság. De amit kevesen mondanak ki nyíltan: a hackerek is ugyanezt az eszközt használják. És egyre ügyesebben.

A Szegedi Tudományegyetemen átadták Magyarország eddigi legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépét. Ez az új rendszer nemcsak a hazai kutatás-fejlesztést helyezi új alapokra, hanem regionális szinten is komoly technológiai előrelépést jelent. Az 1,75 petaflop számítási kapacitású gép a mesterséges intelligencia, a nyelvtechnológia, a genetika, a kémiai szimulációk és a közlekedési modellek kutatása során kap majd kulcsszerepet.

Memóriaerősítő fejlesztés adhat reményt az Alzheimer-kór ellen – három molekulát már nemzetközi tesztelésre küldtek

Képzeld el, hogy egy srác, aki tegnap még headshottal vitte a meccset a Warzone-ban, ma már egy multinacionális biztosító rendszerei között sétálgat – nem, nem mint ügyfél. A Scattered Spider nevű hacker-csoport tagjai ugyanis nem klasszikus kapucnis zsenik, hanem 17–25 éves gamerek, akik a kontroller mellől csúsztak át a kiberbűnözés világába. Most pedig amerikai, brit, kanadai és ausztrál cégek IT-osztályain verik a fejüket az asztalba miattuk.

Van valami különös abban az érzésben, amikor az ember rádöbben: valami egészen idegen halad át a Naprendszerünkön. Nem műhold, nem űrszemét, nem is egy ismert üstökös – hanem egy olyan objektum, ami nem innen származik. Július elején épp ez történt: a csillagászok észleltek egy újabb csillagközi vándort, amelyet 3I/ATLAS néven regisztráltak. Ez mindössze a harmadik ismert objektum, ami bizonyítottan más csillagrendszerből érkezett hozzánk.

Az utóbbi években egyre több szó esik a mesterséges intelligencia fejlődéséről, annak hatásairól a munkavégzésre, oktatásra, kreatív iparra – de van egy olyan terület, amelyről alig hallani, mégis talán az egyik legnagyobb kérdést veti fel: a valós idejű megfigyelés.

Szerintem ez az egyik legizgalmasabb hír mostanában, amiről itthon szinte senki nem számolt be. Az ELTE kutatói kifejlesztettek egy olyan rendszert, ahol 100 drón képes önállóan, központi irányítás nélkül mozogni és egymással kommunikálni. Ez nem csak technikai bravúr, hanem valami, ami tényleg a jövőt vetíti előre.