Soha nem látott eredményt értek el a magyar transzplantációs központok: rekord számú veseátültetést végeztek Magyarországon, ami mérföldkőnek számít a hazai egészségügy történetében. Az adatok szerint különösen az élődonoros veseátültetések száma nőtt jelentősen, ami nemcsak orvosszakmai, hanem társadalmi szempontból is kiemelkedő eredmény.

Láthatjuk nap mint nap egy bizonyos felkapott, bevált mustármárka  címkéjén is, hogy büszkén hirdetik: „E-betűs anyagokat nem tartalmaz.” Most egy olívás termék ihletésére jelenik meg ez a cikk, amelynek összetevőlistáján már szerepel egy kevésbé barátságosnak tűnő összetevő: guargumi (E412). Mivel sokan  ma már reflexből gyanakodni kezdenek, ha E-számot látnak egy csomagoláson, utánanéztem, pontosan mi is ez az anyag. Most csak erről, a guargumiról írok.

A karácsonyi és szilveszteri időszak sokaknál nem a mértékletességről szólt. Zsíros húsok, sütemények, kolbászok és kevés mozgás – nem csoda, ha januárban a vérvétel magas koleszterinértékeket mutat. Jó hír viszont, hogy néhány tudatos változtatással már hetek alatt javítható az állapot.

Az ünnepek alatt sokan lazábban kezelik a napi rutint, így a fogmosás is gyakran háttérbe szorul. A fogorvosok tapasztalatai szerint azonban éppen az ünnepi időszakban szaporodnak meg a hirtelen jelentkező fogfájások, amelyek nem ritkán sürgősségi ellátást tesznek szükségessé.

A megszokottnál hetek­kel korábban indult be a légúti fertőzéshullám Magyarországon, miközben egy új influenza-variáns aggasztó gyorsasággal terjed – a szakértők szerint a szezon intenzívebb lehet, mint az elmúlt években.

Láthatatlan, szagtalan és a kamaszok szerint „ártalmatlan” – a snüssz villámgyors terjedése azonban komoly figyelmeztetés. A füstmentes nikotinpárnácska már az első használatkor rosszullétet okozhat, hosszú távon pedig súlyos egészségügyi kockázatokat rejt, miközben a szülők gyakran mit sem sejtenek arról, hogy gyermekeik egy új, veszélyes divat rabjaivá válhatnak.

A jódozott só ésszerű mennyiségben hasznos, de túlzott fogyasztása – különösen akkor, ha valaki amúgy is sok sót eszik – kifejezetten problémás lehet. A gond ilyenkor nemcsak a nátrium túlterhelés, hanem a túl sok jód hatása is.

Az éjszakai pihenés minősége már nappal eldől. Nem csak az számít, mennyit alszunk, hanem mikor eszünk, mennyi képernyőt nézünk, kap-e reggel fényt a szemünk és hogyan készítjük elő a testünket az “átkapcsolásra”. A modern alváskutatás szerint már pár apró szokásváltással radikálisan javítható az éjjeli regeneráció – a jutalom pedig több energia, jobb hangulat és hosszú távon egészségesebb élet.

Ahogy november beköszönt, újra több a köhögő ember a buszon és több a zsebkendő az asztalon: indul az influenza–RSV szezon. Ilyenkor jön a “beltéri hónapok” ideje, amikor a vírusoknak könnyebb dolga van – a legtöbben ezért már nem csak több kézmosással, hanem réteges öltözködéssel és egy fokkal óvatosabb hétköznapi rutinnal próbálnak védekezni.

A hideg hónapokban a szervezetünk fokozottan ki van téve a megfázásnak, influenza és más fertőzések kockázatának. A gyógynövények okos alkalmazása mellett a változatos, vitaminban gazdag étrend és a megfelelő folyadékbevitel is kulcsfontosságú az egészséges téli időszakhoz.

A hideg hónapokban a szervezet különösen ki van téve a megfázásnak és fertőzéseknek. A savanyú káposzta, hagyma, valamint a citrusfélék és a vitaminban, antioxidánsokban gazdag élelmiszerek fogyasztása természetes módon támogatja az immunrendszert.

A hagyma nemcsak az ételek ízét emeli, hanem az egészségünket is védi – de vajon melyik a jobb választás: a karakteres vöröshagyma vagy a lágyan édeskés lilahagyma? Bár hasonlítanak, tápanyagban és hatásban is különböznek: egyik az immunrendszer bajnoka, a másik az antioxidánsok királynője.