Szeptember 1-jével megszűnt Polt Péter alkotmánybírósági elnöki és bírói megbízatása. Ugyanezen a napon távozott Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán is. A négy alkotmánybírót az Alaptörvény júliusban elfogadott tizenhetedik módosításával visszaállított hetvenéves felső korhatár érintette.
Fotó: Alkotmánybíróság / Handout
Az Alaptörvény módosítása kimondja, hogy az alkotmánybíró megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik. Azoknak a hivatalban lévő tagoknak, akik a módosítás hatálybalépésekor már elérték ezt az életkort, szeptember 1-jén ért véget a mandátumuk. Az Alkotmánybíróság hivatalos nyilvántartásában Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán már a testület korábbi tagjai között szerepel. A változás Polt Péter elnöki tisztségét is megszüntette, mivel az alkotmánybírósági elnöki pozíció a testületi tagsághoz kötődik. Poltot 2025-ben választotta meg az Országgyűlés alkotmánybírónak, majd az Alkotmánybíróság elnöke lett. Alig több mint egy évig állt a testület élén.
Polt Péter ezt megelőzően két időszakban vezette az ügyészséget. Először 2000 és 2006 között volt legfőbb ügyész, majd 2010-ben ismét megválasztották. Ezt a tisztséget 2025-ig töltötte be, amikor alkotmánybíróként folytatta pályafutását. A hetvenéves felső korhatár a rendszerváltás után több mint két évtizeden át része volt az alkotmánybírókra vonatkozó szabályozásnak. A korlátozást 2013-ban eltörölték, a 2026 júliusában elfogadott alaptörvény-módosítás azonban ismét bevezette. A változtatás már a hivatalban lévő tagokra is kiterjedt, ezért egyszerre négy megbízatás ért véget.
A módosítás indokolása szerint a változtatás célja az Alkotmánybíróság függetlenségének megerősítése és az alkotmányos intézményrendszer megújítása. A Nemzeti Hírügynökség ugyanakkor felidézte, hogy a Fidesz–KDNP korábban tiltakozott a rendelkezés ellen és az alkotmánybírák távozását a testület politikai átalakításaként értékelte. A képviselők az Alkotmánybíróságon is megtámadták az alaptörvény-módosítás egyes részeit, a testület azonban elsősorban hatáskör hiányára hivatkozva érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az indítványokat.
Az elnöki jogköröket átmenetileg Czine Ágnes elnökhelyettes gyakorolja. Az Alkotmánybíróság teljes ülése augusztus 13-án választotta meg erre a tisztségre szeptember 1-jei hatállyal. Az alkotmánybírósági törvény szerint az elnök megbízatásának megszűnése után az elnökhelyettes jár el az elnök jogkörében az új vezető hivatalba lépéséig.
A Nemzeti Hírügynökség tájékoztatása szerint az Országgyűlésnek hatvan napon belül kell új tagokat választania a megüresedett helyekre. A testület működőképessége nem szűnt meg, de a tizenöt fős Alkotmánybíróság létszáma jelentősen csökkent. Czine Ágnes tizenkét éves alkotmánybírói mandátuma november közepén jár le, ezért rövid időn belül újabb személyi döntésre lesz szükség.
Forrás: Nemzeti Jogszabálytár; Alkotmánybíróság
