A kormány módosította a plázastop szabályozást: az engedélykötelezettség csak a 400 négyzetméternél nagyobb, napi fogyasztási cikkeket árusító üzletekre vonatkozik. A változtatás jelentősen mérsékli a kezdeti bizonytalanságot, így a kiskereskedelmi piac többi szereplője mentesül az új előírás alól, miközben az érintett nagy boltoknak továbbra is engedélyt kell kérniük tulajdon- vagy bérlőváltás esetén.
A plázastop egy olyan szabályozás, amelynek célja, hogy a nagyobb alapterületű kereskedelmi egységek – különösen a bevásárlóközpontokban – tulajdon- vagy bérlőváltás esetén csak engedéllyel folytathassák kereskedelmi tevékenységüket. Ezzel a kormány szeretné szabályozni, hogy az új tulajdonosok vagy bérlők milyen célra használhatják a területet, és megelőzni a túlzott koncentrációt vagy az egyes termékcsoportok túlsúlyát a nagy alapterületű üzletekben.
Júniusban a plázastop módosítására vonatkozó tervezet nagy visszhangot keltett, mert a 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egységek széles körét érintette volna, függetlenül az üzlet profiljától. A tulajdonos- vagy bérlőváltás minden esetben új engedélyhez kötött volna, ami jelentős adminisztratív terhet és bizonytalanságot jelentett a kiskereskedelmi szektorban.
A most elfogadott módosító kormányrendelet azonban jóval szűkebb körre vonatkozik: csak azoknak az új tulajdonosoknak vagy bérlőknek kell engedélyt kérniük, akik 400 négyzetméternél nagyobb területet napi fogyasztási cikket értékesítő üzletként kívánnak működtetni.
Mi számít napi fogyasztási cikknek?
Jogszabályi definíció szerint napi fogyasztási cikknek minősül többek között:
- élelmiszer
- illatszer és drogériai termék
- háztartási tisztítószer és vegyi áru
- higiéniai papírtermék
Az üzletnek a forgalmának döntő hányadát ezeknek a termékeknek kell értékesítenie ahhoz, hogy a plázastop szabályozás hatálya alá essen. Ez azt jelenti, hogy a módosított szabályozás csak a nagy alapterületű élelmiszerboltokat és hasonló profilú egységeket érinti, míg a kereskedelmi egységek többsége mentesül az új engedélykötelezettség alól.
Piaci hatások és befektetői érdeklődés
Az ügyvédi szakértők szerint a végleges szabály jelentősen mérsékli a kezdeti bizonytalanságot, ugyanakkor az érintett szektorban komoly adminisztratív teher marad. Az engedélykötelezettség az új tulajdonosokra és bérlőkre hárul, ami befolyásolhatja a befektetési kedvet és a bérleti tranzakciók számát.
Dr. Ódor Dániel, ügyvédi iroda budapesti partnere kiemelte: „A módosítás sokkal kevesebb piaci szereplőt érint, mint amire a tervezetből következtetni lehetett. Ugyanakkor az engedélykötelezettség az érintett szektorban csökkentheti a befektetői érdeklődést.”
A plázastop végleges szabályozása így egyszerre szabályozza a nagy alapterületű, napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek tulajdon- és bérlőváltását, miközben a kiskereskedelmi piac többi szereplőjét mentesíti az új engedélykötelezettség alól. A módosítás csökkenti a piacra gyakorolt általános hatást, de a legnagyobb boltok tulajdonosai és bérlői számára továbbra is fontos feladat az engedélyeztetési folyamat betartása. A szabály szeptember 17-én lép hatályba.
