Komoly fordulat jöhet a 35 évre kötött magyar autópálya-koncesszió ügyében. Magyar Péter szerda reggel azt közölte, hogy a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségéhez kötődő koncessziós kör elfogadja a kormány döntését, és kész megszüntetni a magyar gyorsforgalmi úthálózat jelentős részének üzemeltetésére kötött hosszú távú szerződést. Néhány héttel ezelőtt még kemény jogi vita látszott kibontakozni a két fél között, most viszont már a megállapodás feltételei kerülhetnek előtérbe. A szerződés ettől még nem szűnt meg: rendezni kell az autópálya-mérnökségek, gépek és egyéb eszközök sorsát, a folyamatban lévő beruházásokat és mindenekelőtt azt, milyen pénzügyi elszámolással válik el egymástól az állam és az MKIF.
A 2022-ben létrejött konstrukcióban a magyar állam 35 évre adta át az ország autópálya-hálózata csaknem kétharmadának üzemeltetését az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek. A megállapodás nemcsak a mindennapi fenntartásról szólt, hanem nagykarbantartásokról, sávbővítésekről és új útszakaszok építéséről is. A szerződés 2057-ig biztosította volna a társaság szerepét a magyar gyorsforgalmi úthálózat működtetésében.
A kormány szeptemberben zárta le a konstrukció felülvizsgálatát, és akkor jelentette be, hogy ki akar szállni a megállapodásból. A hivatalos kormányzati számítás szerint a teljes 35 éves időszak alatt az állam fizetési kötelezettsége 23 196 milliárd forintra tehető. A kabinet az általa beszerzett összehasonlító becslésekre hivatkozva azt állította, hogy az MKIF-fel kötött szerződés a nagykarbantartási munkáknál 61 százalékos, az üzemeltetésnél és fenntartásnál 53 százalékos, az építési és sávbővítési munkáknál pedig 30–35 százalékos túlárazást tartalmazhat.
A kormány azt is kifogásolta, hogy a szerződésben eredetileg feltételezettnél jóval kisebb üzleti kockázat maradt a koncesszornál. A koncesszió lényege éppen az lenne, hogy a magánpartner a hosszú távú és kizárólagos működtetésért cserébe valódi pénzügyi és üzleti kockázatot vállaljon. A kabinet szerint a megállapodás és annak későbbi módosításai ezt az egyensúlyt felborították. A szeptemberi kormányzati közlés szerint az állam jelenleg óránként több mint 41 millió forintot fizet a rendszer működtetéséért, ami éves szinten 363 milliárd forintos kiadást jelent. Ha a szerződés változatlan formában 2057-ig fennmaradna, a kormány számítása szerint a hátralévő időszak átlagos óránkénti költsége 77,5 millió forintra, a napi átlag pedig 1,8 milliárd forintra emelkedne.
A kormány azt is felrótta az eredeti konstrukciónak, hogy az MKIF a megállapodás megkötésekor átvette az addig az állam által kiépített üzemeltetési infrastruktúra és munkavállalói háttér jelentős részét. Ez mára nagyon gyakorlati problémává vált. Ha a koncesszió megszűnik, az államnak újra rendelkeznie kell mindazzal a háttérrel, amely nélkül az autópályák napi működtetése nem oldható meg.
Az MKIF korábban vitatta a kormány számításait és a szerződésről kialakított értelmezését. A társaság szerint az állami összehasonlítások több ponton eltérő műszaki tartalmú és kockázati hátterű szolgáltatásokat vetettek össze, ezért azokból nem lehet egyszerűen arra következtetni, hogy a koncesszió ugyanazokat a feladatokat indokolatlanul drágábban végzi. A szeptemberi nyilatkozatok alapján még hosszú jogi csata lehetősége is reálisnak tűnt.
Ehhez képest jelentős változás Magyar Péter szerda reggeli közlése, hogy a Mészáros–Szíjj érdekeltségi kör már nem akarja megakadályozni a szerződés lezárását. A részletes megállapodás még nem ismert.
A magyar koncesszió közben Brüsszelben is napirenden van. Az Európai Bizottság október 1-jén indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak az ügyben. A Bizottság szerint a 35 éves megállapodás nem ruházott át elegendő működési kockázatot a vállalkozóra ahhoz, hogy az uniós jog alapján valódi koncessziónak lehessen tekinteni. Brüsszel úgy látja, hogy a szerződést közbeszerzésként kellett volna kezelni. Az Európai Bizottság a 2023-ban végrehajtott szerződésmódosításokkal kapcsolatban is közbeszerzési jogi problémákat állapított meg. Magyarországnak két hónapja van válaszolni és intézkedni, ellenkező esetben az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet.
Alig egy nappal korábban zárult le az M6-os autópálya egyik szakaszának üzemeltetési ügye. Vitézy Dávid kedden jelentette be, hogy az Érdi-tető és Dunaújváros közötti szakaszravégül nem az MKIF konstrukcióját választották. Az állam 44 milliárd forintért tizenegy évvel meghosszabbította a sztrádát eddig is működtető M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. szerződését. Vitézy szerint az MKIF ugyanennek a feladatnak a tizenegy évre vetített díjáért körülbelül 149 milliárd forintot kapott volna, vagyis az új megállapodással 105 milliárd forintot takarít meg az állam. Az MKIF ezt az összehasonlítást korábban szintén vitatta, arra hivatkozva, hogy nem azonos tartalmú ajánlatokról van szó.
