Lassulnak a kínai beruházások Európában, a debreceni CATL akkumulátorgyár bővítése is visszafogottabb lett. Az elektromos autók iránti kereslet gyengülése és az uniós vizsgálatok új kihívások elé állítják a kínai tőkét és a magyar beszállítókat.
Európa-szerte megtorpantak a kínai ipari beruházások, különösen az elektromos járművekhez és akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó projektek. A visszaesés oka az, hogy az uniós piacokon lassul az elektromos autók iránti kereslet, miközben a gyártási költségek és a szabályozói nyomás egyre nő.
A trend Magyarországot sem kerüli el: a debreceni CATL akkumulátorgyár bővítési terveit a kínai anyavállalat a hírek szerint mérsékelte. A gyár a kelet-közép-európai elektromobilitási stratégia egyik kulcseleme lett volna, ám a globális kereslet csökkenése miatt a vállalat egyelőre óvatosabb a további fejlesztésekkel.
Elemzők szerint a kínai tőke korábbi „rohamtempója” az elmúlt hónapokban látványosan lelassult. Míg 2022 és 2023 között több mint 30 milliárd dollárnyi új beruházást jelentettek be az EU-ban, addig 2025-ben ez az összeg alig éri el a felét. A befektetések fókusza is eltolódik: az energetikai és autóipari projektek helyett egyre inkább a logisztikai és adatközpont-fejlesztések kerülnek előtérbe.
A debreceni üzem továbbra is működik, de a bővítési ütem elhalasztása azt jelzi, hogy a piac jóval óvatosabb lett. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha a keresletcsökkenés tartós marad, az a magyar beszállítói láncot is érzékenyen érintheti, hiszen több hazai vállalkozás a gyárra építette növekedési terveit.
Mindeközben Brüsszelben is nő a politikai nyomás: az Európai Bizottság vizsgálatot folytat a kínai elektromos járművek állami támogatása ügyében, ami további bizonytalanságot okoz a befektetési környezetben.
A kép szemléltető jellegű.
