Megosztás az X-en
132 éve született egy filmrendező, aki letette névjegyét a hollywoodi filmgyártásban. A Magyar Hollywood Tanács ma rá emléákezik.
Galéria
King Wallis Vidor a texasi Galvestonban született 1894. február 8-án és a kaliforniai Paso Roblesban hunyt el 1982. november 1-én. Neve magyar eredetű. Nagyapja Vidor Károly az 1848-as szabadságharc után menekült Amerikába, és az 1850-es évek elején Galvestonban telepedett le. 1900-ban, hatéves korában átélte a galvestoni hurrikánt. A San Antonio-i Peacock katonai akadémiára járt. A filmművészt iránti rajongása korán megmutatkozott. Kilencéves korától rendszeres mozilátogató volt, később jegyszedő, majd mozigépész. Első amatőr fimjét kölcsönkért pénzből forgatta.1913-ban debütált első filmjével Hurrikán Galvestonban (Hurricane in Galveston), melyet személyes élményei alapján készített.
Álmai megvalósítása érdekében, első feleségével 1915-ben, 21 évesen költözött Hollywoodba. A filmes ranglétra több fokát is megjárta. Első hangos sikerét az 1925-ben készült Nagy Parádé, más néven Lángba borult világ című háborús filmjével aratta, amely a főszereplőket (John Gilbert és Renée Adorée) a nemzetközi sztárok sorába emelte, Vidort pedig a következő évekre az MGM stúdió legjobb rendezői közé sorolta. Az Astor színházban 96 héten keresztül játszott némafilm 1930-ig öt millió dollár feletti bevételt hozott, és így a hollywoodi filmstúdió történetének egyik legsikeresebb alkotása lett.
1928-ban jelölték először Oscar-díjra az egyik legjobb amerikai némafilmnek tartott Dübörgő élet című filmjéért. Még ebben az évben leforgatta Charlie Chaplinnel és második feleségével, Eleanor Boardmannel a Show People című filmvígjátékot, ami egyfajta búcsú volt a némafilmektől, egyszersmind előjáték a hangosfilmekhez. Ezt követően még négyszer került a jelöltek közé, de egyetlen alkalommal sem kapta meg a díjat. Munkásságát 1979 kapott életműdíjjal ismerték el.
Hangosfilmjeinek sorában az első, az 1929-es, fekete szereplőket is felvonultató Hallelujah volt, amely egy bányában játszódott az USA déli részén. Rendezői pályafutása továbbra is töretlen maradt.
Híres alkotásai közé tartozik a Háború és béke, a Paradicsommadár, A bajnok, a Mindennapi kenyerünket. Az Óz, a csodák csodája című film rendezésében rész vett, mikor Victor Fleming átadta a munkát az Elfújta a szél című film miatt, de Vidor nevét nem tüntették fel a stáblistán.
King Vidor rendezői tevékenysége, mint a leghosszabb filmrendezői karrier (67 év) bekerült a Guinness rekordok könyvébe: 1913-ban rendezte első filmjét a Hurrikán Galvestonbant és 1980-ban az utolsót, egy dokumentumfilmet, A metaforát.
Vidor számtalan hollywoodi színésznőt fedezett fel. Például a szintén magyar származású Helena Bendát, akit egy áruház előtt szólított le ebédidőben és egyből próbafelvételre hívott. A fiatal lány nem volt szívbajos, azt válaszolta, rendben, de akkor fizessen 200 dollárt, mert ha nem megy vissza a munkahelyére, biztosan kirúgják. Vidor oda adta a pénzt, a hölgy pedig a próbafelvételen megfelelt. A magyar származású filmrendező idős korában kutatásba kezdett, szeretett volna mindent megtudni a magyar gyökereiről. Végül 84 éves korában eljött Budapestre, ahol két napot időzött. Az életműdíjjal kitüntetett, kalandos életű rendező végül 1982-ben, 88 éves korában, Kaliforniában hagyta itt a földi világot.
1960. augusztus 2-án kapott csillagot a Hollywood-i Hírességek sétányán, a 6743 Hollywood Blvd számú ház előtt.
Vidor ikoniklus filmje a Hallelujah (1929):
