Megosztás az X-en
2026.február 5-én, csütörtök éjfélkor lejárt az Új START (New START) nukleáris fegyverzetkorlátozó egyezmény, amely több mint egy évtizeden át szabott jogilag kötelező korlátokat a Egyesült Államok és Oroszország stratégiai nukleáris arzenáljára. A megállapodás megszűnésével először több mint ötven év után nincs érvényben fegyverzetkorlátozó szerződés a két nagyhatalom között.
Mit szabályozott az egyezmény?
Az Új START-ot 2010-ben írták alá, majd 2021-ben egyszer, öt évre meghosszabbították. A szerződés rögzítette, hogy mindkét fél
- legfeljebb 1550 hadrendben álló stratégiai nukleáris robbanófejet tarthat,
- korlátozta az interkontinentális ballisztikus rakéták, tengeralattjáróról indítható rakéták és nehézbombázók számát,
- valamint lehetővé tette a kölcsönös ellenőrzéseket és helyszíni vizsgálatokat, amelyek átláthatóságot biztosítottak a felek között.
Mi változik a lejárattal?
A szerződés hatályvesztésével megszűnnek a jogi korlátok és az ellenőrzési mechanizmusok is. Ez azt jelenti, hogy semmi nem kötelezi a feleket arra, hogy nyilvánosságra hozzák nukleáris arzenáljuk pontos méretét, vagy hogy korlátozzák annak bővítését.
Korábban már hatályukat vesztették a hidegháború idején és az azt követő időszakban született más fegyverzetkorlátozó egyezmények is, így az Új START volt az utolsó működő megállapodás ezen a területen.
Nemzetközi aggodalmak
Biztonságpolitikai szakértők szerint a megállapodás megszűnése új fegyverkezési versenyt indíthat el, és növelheti a félreértésekből vagy eszkalációból fakadó kockázatokat. A nemzetközi közösség több szereplője attól tart, hogy az ellenőrzések hiánya instabilabbá teheti a globális biztonsági környezetet.
Diplomáciai körökben egyre gyakrabban hangzik el az igény egy új, szélesebb körű megállapodásra, amely nemcsak a két nagyhatalomra, hanem más nukleáris fegyverrel rendelkező államokra is kiterjedne. Egyelőre azonban nem látszik konkrét tárgyalási folyamat körvonalazódni.
Történelmi fordulópont
Az Új START lejárata szimbolikus és gyakorlati értelemben is fordulópont: lezár egy több évtizedes korszakot, amelyben a nukleáris fegyverek számát nemzetközi szerződések szabályozták. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy sikerül-e új alapokra helyezni a fegyverzetellenőrzést, vagy a világ egy korlátok nélküli nukleáris korszakba lép.
Ha szeretnéd, átírom még rövidebb hírszemle-verzióra, vagy kifejezetten magyar belpolitikai / európai hatásokra kihegyezett változatot is készítek.