Nemzetközi visszhangot váltott ki, hogy hivatalosan is megalakult a Béketanács nevű új nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja a globális konfliktusok diplomáciai rendezésének elősegítése. Az alapítók között szerepelt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai politikus is.

Washington / Brüsszel – Jelentős fordulat történt az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi feszültségekben: Washington elállt az európai országokat sújtó vámintézkedések bevezetésétől, miután megkezdődtek a tárgyalások Grönland stratégiai szerepéről és a térség biztonságáról.

Újabb vihart kavart Donald Trump felszólalása a svájci Davosban zajló Világgazdasági Fórum egyik zárt ülésén. Az Egyesült Államok elnöke ismét elővette korábbi, sokak által meghökkentőnek tartott elképzelését Grönland megszerzéséről, ugyanakkor igyekezett tompítani a kijelentés élét: hangsúlyozta, hogy tervei „kizárólag békés és gazdasági alapokon” nyugszanak, és „erőszak alkalmazása szóba sem jöhet”.

Donald Trump beszédet mondott a Világgazdasági Fórumon, Davosban, ahol az amerikai gazdaság erejét és globális szerepét hangsúlyozta. A felszólalás ugyanakkor nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai visszhangot is kiváltott, mivel tovább élezte a transzatlanti feszültségeket, különösen a Grönland körüli viták kapcsán.

Tömegek vonultak utcára Koppenhágában és több dán városban, miután felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint az Egyesült Államok nagyobb befolyást szerezne Grönland felett. A demonstrálók a határozott üzenetet hordozó „Hands off Greenland” (Le Grönlandról!) feliratú transzparensekkel tiltakoztak a feltételezett amerikai terjeszkedési szándékok ellen.

A nemzetközi helyzet tovább éleződött csütörtök estére a Közel-Keleten: az Egyesült Államok a növekvő feszültség és a lehetséges katonai konfliktus árnyéka miatt óvintézkedésként kevesebb személyzetet hagy a térség kulcsfontosságú katonai bázisain, köztük a katari Al Udeid légibázison.

Koppenhága–Washington–Teherán, 2026. január  A nemzetközi politika két kiemelt térségben is újabb fordulóponthoz érkezett: Dánia és Grönland szorosabb együttműködésről állapodott meg, miközben az Egyesült Államok elnöke nyilvánosan támogatásáról biztosította az iráni tüntetőket, bírálva a teheráni hatóságok fellépését.

Újabb erődemonstrációval kezdte az évet a feltörekvő hatalmak szövetsége: a hét elején hivatalosan is elindult a „Will for Peace 2026” elnevezésű nemzetközi haditengerészeti gyakorlat, amelyen Kína, Oroszország és Irán mellett több BRICS+ partnerország hadihajói is részt vesznek. A művelet már most komoly geopolitikai visszhangot váltott ki világszerte.

 Drámai fordulat történt a nemzetközi energia- és geopolitikai színtéren: az Egyesült Államok bejelentette, hogy határozatlan időre ellenőrzése alá vonja Venezuela olajértékesítését és az abból származó bevételeket. A döntés lényegében az ország legfontosabb gazdasági ágazatát érinti, amely eddig is súlyos válságban volt.

Az Egyesült Államok parti őrsége 2025. december 21-én, a hajnali órákban újabb nagyszabású tengeri műveletet hajtott végre Venezuela partjai közelében, nemzetközi vizeken. Az akció tovább élezte az amúgy is feszült amerikai–venezuelai kapcsolatokat.

Moszkvában tartotta meg hagyományos év végi sajtótájékoztatóját Vlagyimir Putyin orosz elnök, amelyen ismét határozott álláspontot képviselt az ukrajnai háború kérdésében. Az államfő világossá tette: Oroszország nem változtat céljain, a katonai műveletek addig folytatódnak, amíg az általa kitűzött hadicélokat el nem érik.

Prága–Brüsszel–Budapest – Fontos politikai fordulat történt Közép-Európában: Petr Pavel cseh köztársasági elnök december 15-én kinevezte Andrej Babiš vezetésével az új cseh kormányt, miután az ANO megnyerte a parlamenti választást és koalíciót kötött jobboldali, euroszkeptikus partnereivel. A fejlemény azonnal felkeltette Brüsszel figyelmét – és Budapesten is komoly jelentőséget tulajdonítanak neki.