2026.február 5-én, csütörtök éjfélkor lejárt az Új START (New START) nukleáris fegyverzetkorlátozó egyezmény, amely több mint egy évtizeden át szabott jogilag kötelező korlátokat a Egyesült Államok és Oroszország stratégiai nukleáris arzenáljára. A megállapodás megszűnésével először több mint ötven év után nincs érvényben fegyverzetkorlátozó szerződés a két nagyhatalom között.

Elemzők szerint az amerikai jogállamiság és politika helyzete komoly viták tárgya, miközben Donald Trump volt elnök népszerűsége csökken, és az Egyesült Államok társadalma továbbra is mélyen megosztott. A fejlemények túlmutatnak az amerikai belpolitikán: a nyugati világrend jövőjéről és stabilitásáról is egyre élesebb vita zajlik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette: az Egyesült Államokkal kötendő biztonsági megállapodás „100 százalékban készen áll az aláírásra”. A dokumentum hosszú távú katonai és védelmi együttműködést rögzítene, és új fejezetet nyithat az ukrán–amerikai kapcsolatok történetében.

Ritka és komoly diplomáciai feszültség bontakozik ki az Egyesült Államok és Kanada között. Donald Trump amerikai elnök bejelentette: akár 100 százalékos vámokat is kivethet Kanadai termékekre, amennyiben Ottawa véglegesíti Kínával kötött új kereskedelmi megállapodását.

Miközben a világ vezetői békéről tárgyalnak, a frontokon továbbra is a fegyverek döntenek. Az elmúlt napok eseményei ismét rávilágítanak arra, hogy a diplomáciai folyamatok és a katonai valóság sokszor egymással ellentétes irányban haladnak.

Nemzetközi visszhangot váltott ki, hogy hivatalosan is megalakult a Béketanács nevű új nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja a globális konfliktusok diplomáciai rendezésének elősegítése. Az alapítók között szerepelt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai politikus is.

Washington / Brüsszel – Jelentős fordulat történt az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi feszültségekben: Washington elállt az európai országokat sújtó vámintézkedések bevezetésétől, miután megkezdődtek a tárgyalások Grönland stratégiai szerepéről és a térség biztonságáról.

Újabb vihart kavart Donald Trump felszólalása a svájci Davosban zajló Világgazdasági Fórum egyik zárt ülésén. Az Egyesült Államok elnöke ismét elővette korábbi, sokak által meghökkentőnek tartott elképzelését Grönland megszerzéséről, ugyanakkor igyekezett tompítani a kijelentés élét: hangsúlyozta, hogy tervei „kizárólag békés és gazdasági alapokon” nyugszanak, és „erőszak alkalmazása szóba sem jöhet”.

Donald Trump beszédet mondott a Világgazdasági Fórumon, Davosban, ahol az amerikai gazdaság erejét és globális szerepét hangsúlyozta. A felszólalás ugyanakkor nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai visszhangot is kiváltott, mivel tovább élezte a transzatlanti feszültségeket, különösen a Grönland körüli viták kapcsán.

Tömegek vonultak utcára Koppenhágában és több dán városban, miután felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint az Egyesült Államok nagyobb befolyást szerezne Grönland felett. A demonstrálók a határozott üzenetet hordozó „Hands off Greenland” (Le Grönlandról!) feliratú transzparensekkel tiltakoztak a feltételezett amerikai terjeszkedési szándékok ellen.

A nemzetközi helyzet tovább éleződött csütörtök estére a Közel-Keleten: az Egyesült Államok a növekvő feszültség és a lehetséges katonai konfliktus árnyéka miatt óvintézkedésként kevesebb személyzetet hagy a térség kulcsfontosságú katonai bázisain, köztük a katari Al Udeid légibázison.

Koppenhága–Washington–Teherán, 2026. január  A nemzetközi politika két kiemelt térségben is újabb fordulóponthoz érkezett: Dánia és Grönland szorosabb együttműködésről állapodott meg, miközben az Egyesült Államok elnöke nyilvánosan támogatásáról biztosította az iráni tüntetőket, bírálva a teheráni hatóságok fellépését.