Újabb hullámokat vet a glifozát körüli évtizedes vita: visszavonták azt a csaknem 25 évvel ezelőtt készült tudományos tanulmányt, amely hosszú időn át hivatkozási alapul szolgált a gyomirtó hatóanyag „biztonságosnak” minősítéséhez. A döntés szakmai körökben és a civil szervezetek között is heves visszhangot váltott ki.
A most visszavont publikáció korábban azt állította, hogy a glifozát nem jelent számottevő egészségügyi kockázatot az emberre. Ezt az iparági szereplők, valamint több hatóság is figyelembe vette a vegyület engedélyezésének és felhasználásának megítélésében.
Mitől lett botrány a visszavonás?
A tanulmány visszavonását a kiadó állítólag módszertani aggályokkal és a kutatási adatok ellentmondásaival indokolta. Bár részleteket nem közöltek, szakértők szerint a lépés lényegében megkérdőjelezi a glifozát-biztonság egyik korábbi sarokkövét.
„Ez olyan, mintha kihúztak volna egy téglát egy már amúgy is ingatag torony alól” – fogalmazott egy névtelenséget kérő toxikológus.
Greenpeace: „Most már tényleg nincs mire várni”
A Greenpeace Magyarország azonnal reagált a fejleményekre. Közleményük szerint a tanulmány visszavonása nem hagy kétséget afelől, hogy újra kell értékelni a glifozát alkalmazásának teljes gyakorlatát, és az Európai Uniónak „haladéktalanul meg kell tennie a szükséges korlátozó lépéseket”.
A szervezet hangsúlyozta: évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a glifozát hosszú távú hatásai nem kellően feltártak, és szerintük a mostani fordulat is azt bizonyítja, hogy a korábbi engedélyezési folyamatok túlzottan támaszkodtak a gyártókhoz köthető kutatásokra.
Agrárium: a bizonytalanság nő, döntések halogatódnak
A hír az agrárszektort is érzékenyen érinti. A glifozát világszerte az egyik legszélesebb körben használt gyomirtó, így bármilyen korlátozás jelentősen átalakíthatja a termelési költségeket. Több gazdálkodó szerint a vita már így is frusztráló: évről évre változnak az ajánlások, miközben alternatív megoldásokból kevés elérhető és megfizethető.
A visszavont tanulmány a botrány új fejezetét nyitotta meg. Szakértők szerint a következő hónapokban várhatóan sor kerül majd újabb, független vizsgálatokra és uniós szintű egyeztetésekre.
A kérdés azonban nyitott marad:
a bizonytalanság idején hogyan lehet egyszerre védeni a környezetet, az emberi egészséget és a mezőgazdaság működőképességét?
A kép szemléltető jellegű.
Megosztás az X-en