Magyarország a friss ukrán korrupciós botrányokra hivatkozva az uniós támogatások azonnali felfüggesztését sürgeti, ami újabb komoly feszültséget okoz Brüsszelben — a decemberi döntések így könnyen megtorpanhatnak.

Magyarország újabb frontot nyit Brüsszellel szemben: a kormány pert indít az Európai Unió ellen az orosz energiaimportok korlátozására vonatkozó tervek miatt, arra hivatkozva, hogy a szabályozás veszélyezteti az ország ellátásbiztonságát és sérti a tagállami szuverenitást.

Nemzetközi sikerrel zárult az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vezette „Operation NOXIA II” művelet, amelyben negyven ország vámhatósága lépett fel közösen az illegális és veszélyes áruk – köztük hamis cigaretták, mérgező hulladékok és kábítószer-alapanyagok – kereskedelme ellen. Az Ázsia–Európa térséget érintő akció példátlan együttműködést hozott, és egyértelmű üzenetet küldött: az Európai Unió és partnerei készek összehangoltan fellépni a határokon átnyúló bűnözés visszaszorításáért.

Magyarország ismét jelezte, hogy nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait, amíg a kijevi kormány nem változtat a kárpátaljai magyar kisebbséget érintő politikáján. A döntés újabb diplomáciai vihart kavar Brüsszelben, miközben Budapest a nemzeti szuverenitás és a kisebbségi jogok védelmére hivatkozik.

Az Európai Bizottság új dohányipari szabályozása komoly hatással lehet Magyarországra is. A javaslat a nikotinpárnákat a hagyományos dohánytermékekkel azonos szigor alá vonná, ami veszélybe sodorhatja a Pécsen működő, világszinten is jelentős svéd–magyar gyártóközpont jövőjét és a hazai beruházások megtérülését.

Az Egyesült Államok új szankciókat vezetett be az orosz olajipar ellen, amelyek Magyarország energiabiztonságát is érintik. Orbán Viktor szerint az ország nem engedheti meg magának az energiaellátás leállását, ezért alternatív megoldásokat keres a szankciók hatásainak enyhítésére.

Az Európai Unió új, többéves védelmi stratégiát jelentett be, amelynek célja, hogy 2030-ra képes legyen önállóan reagálni külső katonai fenyegetésekre – ez a lépés egyértelműen az orosz határ közelében érzékelt feszültségek miatt érkezett.

Orbán Viktor ismét megerősítette, hogy Magyarország nem tervezi az euró bevezetését. A miniszterelnök szerint az EU jelenlegi helyzete bizonytalan, és a közösség belső kohéziója veszélybe kerülhet.

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított Magyarországgal kapcsolatban, miután felmerültek kémkedési vádak. Az ügy célja az EU belső biztonságának ellenőrzése és a teljes átláthatóság biztosítása, miközben a magyar kormány kész együttműködni a vizsgálattal.

Rendkívüli figyelem kíséri a mai napot Strasbourgban, ahol az Európai Parlament két külön bizalmatlansági indítványról is szavaz Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen. Bár a politikai feszültség jelentős, a jogi és intézményi realitások azt mutatják, hogy a Bizottság megbuktatásához szinte elérhetetlen többségre lenne szükség.

Külföldi források szerint az Európai Bizottság elnöke kettős bizalmatlansági indítvánnyal néz szembe, miközben egyre nő a feszültség az uniós intézmények között.

Az Európai Unió új terheket kíván róni Magyarországra az orosz olaj kivezetésének felgyorsításával és különadók bevezetésével, ami jelentős gazdasági és politikai feszültségeket generálhat az országban, miközben a magyar kormány a lakosság védelmére és az energiaárak stabilizálására törekszik.