Mozgalmas időszak vár az Európai Unió Tanácsára az elkövetkező hetekben: a hivatalos napirend szerint több kiemelt jelentőségű ülésre kerül sor, köztük az EU–India csúcstalálkozóra január 27-én, valamint több, a mezőgazdaság jövőjét érintő tanácsülésre is.

Brüsszel – Európai Parlamenti képviselők komoly aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy egyes tagállamok kormányai az Európai Uniótól érkező fejlesztési és védelmi forrásokat belső politikai célokra, akár választási kampányokra használhatják fel. A felvetés újabb vitákat indított el Brüsszelben az uniós pénzek felhasználásának ellenőrzéséről.

Brüsszel, 2026. január 9. – Az Európai Unió tagállamai jóváhagyták az EU és a dél-amerikai Mercosur(Európai Unió – Dél-amerikai Közös Piac Társulási Megállapodás országok) – Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay – közötti szabadkereskedelmi megállapodást, amellyel egy új, több százmillió embert érintő gazdasági térség jön létre.

Brüsszelben megállapodásra jutottak az Európai Unió tagállamainak vezetői Ukrajna további támogatásáról. Az EU-csúcson elfogadott döntés értelmében egy 90 milliárd eurós pénzügyi csomag áll Kijev rendelkezésére, amelynek célja az ország működőképességének fenntartása és a háború okozta gazdasági károk enyhítése.

Brüsszel–Budapest – Újabb éles fordulatot vett az Orbán Viktor és az Európai Unió közötti politikai küzdelem. A magyar miniszterelnök a brüsszeli vitákban ismét kemény hangot ütött meg, miközben idehaza nagyszabású patrióta nagygyűlést szervezett, amelyet hívei erődemonstrációnak, bírálói nyílt hadüzenetnek tartanak az uniós fősodorral szemben.

Prága–Brüsszel–Budapest – Fontos politikai fordulat történt Közép-Európában: Petr Pavel cseh köztársasági elnök december 15-én kinevezte Andrej Babiš vezetésével az új cseh kormányt, miután az ANO megnyerte a parlamenti választást és koalíciót kötött jobboldali, euroszkeptikus partnereivel. A fejlemény azonnal felkeltette Brüsszel figyelmét – és Budapesten is komoly jelentőséget tulajdonítanak neki.

Brüsszel–Moszkva – Új front nyílt az orosz kőolaj elleni fellépésben: az Európai Unió ezúttal nemcsak az olajat, hanem az azt szállító és mozgató hálózatokat is célba vette. A friss szankciós csomag középpontjában az úgynevezett „árnyék-flotta” áll – azok a tankerek, cégek és közvetítők, amelyek a tilalmak megkerülésével segítik az orosz olaj világpiacra jutását.

A magyar kormány a lakossági energiatámogatások bővítését és az Európai Unióval szembeni határozott fellépést helyezte a hét politikai eseményeinek középpontjába. A miniszterelnök továbbra is aktívan alakítja azokat a kormányzati stratégiákat, amelyek hosszabb távon meghatározzák az ország gazdasági és politikai irányát.

Magyarország a friss ukrán korrupciós botrányokra hivatkozva az uniós támogatások azonnali felfüggesztését sürgeti, ami újabb komoly feszültséget okoz Brüsszelben — a decemberi döntések így könnyen megtorpanhatnak.

Magyarország újabb frontot nyit Brüsszellel szemben: a kormány pert indít az Európai Unió ellen az orosz energiaimportok korlátozására vonatkozó tervek miatt, arra hivatkozva, hogy a szabályozás veszélyezteti az ország ellátásbiztonságát és sérti a tagállami szuverenitást.

Nemzetközi sikerrel zárult az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vezette „Operation NOXIA II” művelet, amelyben negyven ország vámhatósága lépett fel közösen az illegális és veszélyes áruk – köztük hamis cigaretták, mérgező hulladékok és kábítószer-alapanyagok – kereskedelme ellen. Az Ázsia–Európa térséget érintő akció példátlan együttműködést hozott, és egyértelmű üzenetet küldött: az Európai Unió és partnerei készek összehangoltan fellépni a határokon átnyúló bűnözés visszaszorításáért.

Magyarország ismét jelezte, hogy nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait, amíg a kijevi kormány nem változtat a kárpátaljai magyar kisebbséget érintő politikáján. A döntés újabb diplomáciai vihart kavar Brüsszelben, miközben Budapest a nemzeti szuverenitás és a kisebbségi jogok védelmére hivatkozik.