Koszovó 2025. december 28-án előrehozott parlamenti választásokat tart annak érdekében, hogy véget vessen a hónapok óta tartó politikai patthelyzetnek. Ez már a második választás az évben, miután a februári voksolást követően sem sikerült működő kormányt alakítani.

Újabb fontos döntés született az európai politikai színtéren: Magyarország beleegyezett abba, hogy nem akadályozza az Európai Unió kedvezményes hitelcsomagját Ukrajna számára, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek. A lépés a folyamatosan változó EU–Ukrajna kapcsolatrendszer újabb fejezete, amelyben Budapest továbbra is sajátos, óvatos álláspontot képvisel.

Brüsszelben megállapodásra jutottak az Európai Unió tagállamainak vezetői Ukrajna további támogatásáról. Az EU-csúcson elfogadott döntés értelmében egy 90 milliárd eurós pénzügyi csomag áll Kijev rendelkezésére, amelynek célja az ország működőképességének fenntartása és a háború okozta gazdasági károk enyhítése.

Moszkvában tartotta meg hagyományos év végi sajtótájékoztatóját Vlagyimir Putyin orosz elnök, amelyen ismét határozott álláspontot képviselt az ukrajnai háború kérdésében. Az államfő világossá tette: Oroszország nem változtat céljain, a katonai műveletek addig folytatódnak, amíg az általa kitűzött hadicélokat el nem érik.

Az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok vezetői Brüsszelben tárgyalnak a közös együttműködés jövőjéről és a 2024–2029-es időszak politikai irányairól. A csúcstalálkozó végén közös nyilatkozat elfogadása várható.

Az USA 2027-ig akarja, hogy Európa vegye át a NATO védelmi képességeinek jelentős részét – Brüsszel és több szövetséges állam élesen bírálja a tervet
Az Egyesült Államok 2025 decemberében közzétette legújabb nemzetbiztonsági doktrínáját, amely radikális irányváltást jelez az eddigi transzatlanti együttműködés történetében. A dokumentum egyértelművé teszi: Washington a jövőben sokkal inkább saját, belső érdekeire koncentrálna, és jelentős részben elvárná, hogy Európa vegye át a kontinens biztonsági struktúráinak működtetését. A stratégia azonnal heves reakciókat váltott ki európai fővárosokban.

Vlagyimir Putyin és Narendra Modi újdelhi találkozója több kulcsfontosságú megállapodással zárult: a felek védelmi, energia-, technológiai és űrkutatási együttműködésekről döntöttek, amelyek új fejezetet nyithatnak az orosz–indiai kapcsolatokban az Egyesült Államok nyomása ellenére is.

Újabb diplomáciai fordulatok ellenére sem közeledtek érdemben az álláspontok az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna között zajló béketárgyalásokon. Európai vezetők szerint továbbra sincs jele annak, hogy Moszkva hajlandó lenne tűzszünetre vagy a konfliktus mérséklésére.

Donald Trump váratlanul békeüzenetet küldött a világnak: a volt amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel folytatott találkozója után arra szólította fel Oroszországot és Ukrajnát, hogy „álljanak meg ott, ahol vannak”, és azonnal fejezzék be a háborút. A kijelentés egyszerre keltett reményt és aggodalmat – miközben a világ azon tűnődik, vajon valódi békekezdeményezésről vagy politikai manőverről van-e szó.

Orbán Viktor ismét a béke fontosságát hangsúlyozta, miközben Budapest a világ figyelmének középpontjába kerülhet: a magyar főváros adhat otthont a tervezett Trump–Putyin csúcstalálkozónak. A miniszterelnök szerint „a háborút csak békével lehet megállítani” – kijelentése új fejezetet nyithat Magyarország diplomáciai szerepvállalásában.

A Gázai övezetben ismét feszültté vált a fegyverszünet helyzete, miután a Hamas több elhunyt izraeli fogoly maradványát adta át, válaszul Izrael figyelmeztetésére, amely szerint korlátoznák a Gázába irányuló segélyeket, ha az átadás nem gyorsul. A nemzetközi közvetítők próbálják megőrizni a törékeny békét, miközben mindkét fél politikai és humanitárius nyomás alatt áll.

Izrael és a Hamász történelmi jelentőségű megállapodást írt alá, amely a közel-keleti konfliktus egyik legfontosabb fordulópontját jelenti. A béketerv első szakasza túszok szabadon bocsátását, izraeli csapatkivonásokat és tűzszünetet tartalmaz, megteremtve a reményt a tartós rendezés irányába.