Donald Trump váratlanul békeüzenetet küldött a világnak: a volt amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel folytatott találkozója után arra szólította fel Oroszországot és Ukrajnát, hogy „álljanak meg ott, ahol vannak”, és azonnal fejezzék be a háborút. A kijelentés egyszerre keltett reményt és aggodalmat – miközben a világ azon tűnődik, vajon valódi békekezdeményezésről vagy politikai manőverről van-e szó.

Orbán Viktor ismét a béke fontosságát hangsúlyozta, miközben Budapest a világ figyelmének középpontjába kerülhet: a magyar főváros adhat otthont a tervezett Trump–Putyin csúcstalálkozónak. A miniszterelnök szerint „a háborút csak békével lehet megállítani” – kijelentése új fejezetet nyithat Magyarország diplomáciai szerepvállalásában.

A Gázai övezetben ismét feszültté vált a fegyverszünet helyzete, miután a Hamas több elhunyt izraeli fogoly maradványát adta át, válaszul Izrael figyelmeztetésére, amely szerint korlátoznák a Gázába irányuló segélyeket, ha az átadás nem gyorsul. A nemzetközi közvetítők próbálják megőrizni a törékeny békét, miközben mindkét fél politikai és humanitárius nyomás alatt áll.

Izrael és a Hamász történelmi jelentőségű megállapodást írt alá, amely a közel-keleti konfliktus egyik legfontosabb fordulópontját jelenti. A béketerv első szakasza túszok szabadon bocsátását, izraeli csapatkivonásokat és tűzszünetet tartalmaz, megteremtve a reményt a tartós rendezés irányába.

Mahmud Abbas, a Palesztin Hatóság elnöke történelmi felszólítással fordult a nemzetközi közösséghez: Hamasnak le kell tennie a fegyvert, hogy megnyíljon az út egy demilitarizált palesztin állam előtt. A kijelentés az ENSZ-közgyűlés idején hangzott el, amikor több nyugati ország hivatalosan ismerte el Palesztinát, új fejezetet nyitva a közel-keleti diplomáciában.