Megosztás az X-en
Külföldi források szerint az Európai Bizottság elnöke kettős bizalmatlansági indítvánnyal néz szembe, miközben egyre nő a feszültség az uniós intézmények között.
Európa politikai középpontjában újra forrnak az indulatok. Az Európai Parlament hétfői plenáris ülésén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a legélesebb kritikákkal találta magát szemben, miután két különböző politikai oldal is bizalmatlansági indítványt kezdeményezett ellene. A vita során egymás után hangzottak el a vádpontok a döntéshozatal átláthatatlanságától kezdve a külpolitikai hibákig, miközben több képviselő nyíltan a lemondását követelte.
Külföldi források szerint az ülés légköre rendkívül feszült volt, és jól tükrözte az Európai Unió jelenlegi politikai törésvonalait: a kelet-nyugati, valamint a jobboldali és baloldali nézőpontok közötti egyre mélyülő szakadékot. A mostani bizalmatlansági kezdeményezések ugyan nem valószínű, hogy elmozdítják Von der Leyent, de figyelmeztető jelként szolgálnak arra, hogy Brüsszelben megkopott a bizottsági vezetés iránti bizalom.
Két támadás két irányból
A bizalmatlansági indítványokat egy jobboldali és egy baloldali frakció is benyújtotta, különböző indokokkal, de hasonló következtetéssel: szerintük az Európai Bizottság elveszítette politikai irányát és hitelességét.
A baloldal főként az Izrael–Gáza konfliktus kezelése miatt bírálta az elnököt, azt állítva, hogy az EU morális súlyát rontotta a határozatlan fellépés. A jobboldal ezzel szemben azzal vádolta Von der Leyent, hogy túlzottan központosított döntéseket hoz, és gazdasági kérdésekben „Brüsszel a tagállamok fölé helyezte magát”.
Von der Leyen védekezése: egységre van szükség
Von der Leyen a vitában határozottan reagált a támadásokra.
A külföldi tudósítások szerint az elnök az egység fontosságát hangsúlyozta, és figyelmeztetett: „Európa a bizonytalanság korában él – most nem a belharcok, hanem a közös fellépés ideje van.”
Felszólalásában kiemelte, hogy a Bizottság az elmúlt években példátlan kihívásokkal – háborúval, energiaválsággal és gazdasági visszaeséssel – szemben őrizte meg az Unió stabilitását.
Elemzők szerint politikai üzenet, nem valódi veszély
Külföldi elemzők szerint az indítványok inkább szimbolikus politikai eszközök, mint reális fenyegetések. A centrista pártok – köztük a Néppárt és a szocialisták – továbbra is támogatják Von der Leyent, így a bizalmatlansági szavazások várhatóan nem érik el a szükséges többséget.
Ugyanakkor a vita üzenete egyértelmű: az Európai Parlament türelme fogyóban van, és a Bizottság jövőbeni mozgástere szűkülhet. A nemzetközi sajtó értékelése szerint ez a konfliktus azt mutatja, hogy Európa belső feszültségei mélyülnek, miközben a kontinensnek épp egységre lenne szüksége a külpolitikai kihívások közepette.
A mostani brüsszeli vita nem pusztán Ursula von der Leyen személyéről szól, hanem az Európai Unió irányáról is.
Bár az elnök pozíciója rövid távon nem forog veszélyben, az események jelzik, hogy az európai intézmények között egyre élesebb viták zajlanak arról, milyen jövőt képzel el magának Európa a háború, a gazdasági válság és a politikai megosztottság korában.