Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök washingtoni megbeszélését követően az Egyesült Államok egyéves mentességet adott Magyarországnak az orosz olaj- és gázipari szankciók alól. A megállapodás új fejezetet nyithat a magyar–amerikai gazdasági és energetikai kapcsolatokban.

Az Egyesült Államok egyértelmű jelzést adott: várja, hogy Magyarország lépéseket tegyen az orosz olaj- és gázfüggőség csökkentésére. A kérdés most az, mennyire és milyen tempóban tud reagálni a kormány a külső nyomásra – illetve milyen belső érdekek állnak a háttérben.

Az Egyesült Államok új szankciókat vezetett be az orosz olajipar ellen, amelyek Magyarország energiabiztonságát is érintik. Orbán Viktor szerint az ország nem engedheti meg magának az energiaellátás leállását, ezért alternatív megoldásokat keres a szankciók hatásainak enyhítésére.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök szerdán telefonon egyeztettek, majd egy nappal később Trump a Fehér Házban Recep Tayyip Erdogan török államfővel közös sajtótájékoztatón nyilvánosan is beszélt a témáról. Az ügy középpontjában Magyarország orosz energiafüggősége és a geopolitikai nyomás áll.

Donald Trump amerikai elnök az ENSZ-közgyűlés keretében tartott ukrán–amerikai találkozón kijelentette: Orbán Viktor barátja, de szerinte képes lenne rávenni Magyarországot, hogy leálljon az orosz energiaimporttal. A kijelentés azonnal nagy figyelmet kapott, hiszen Magyarország évek óta erősen függ az orosz gáztól és olajtól. A kérdés most az: mennyire reális Trump vállalása, és milyen lépések kellenének ahhoz, hogy valóban megszűnjön a függőség?

Az Európai Unió új terheket kíván róni Magyarországra az orosz olaj kivezetésének felgyorsításával és különadók bevezetésével, ami jelentős gazdasági és politikai feszültségeket generálhat az országban, miközben a magyar kormány a lakosság védelmére és az energiaárak stabilizálására törekszik.