Sajtóinformációk szerint a Hajógyári-sziget déli részének egy jelentős, 27 000 négyzetméteres területét 50 évre adta bérbe a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt., amely a Magyar Kultúráért Alapítvány tulajdonában áll. A bérleti szerződésre – amelynek aláírását a PKÜ közleménye is megerősítette – nem előzte meg nyilvános pályázat vagy versenyeztetés, holott közvagyonról van szó. A terület új bérlője egy alig három hónapja alapított egyszemélyes cég, a MultiKulti Zrt.

Mi az Esti Hírlapnál örömmel látjuk, ha a kábítószer visszaszorításáért történnek határozott lépések Magyarországon. A rendőrség feladata a közrend védelme, és minden jogszerű eszközzel támogatjuk azokat az intézkedéseket, amelyek ezt szolgálják. Mégis, legalább ennyire fontosnak tartjuk, hogy ezek az intézkedések a jogállamiság keretein belül, az arányosság és az emberi méltóság tiszteletben tartásával történjenek.

Az Otthon Start program új lendületet adott a hazai lakáspiacnak: az ingatlan.com friss adatai szerint júliusban három éve nem tapasztalt érdeklődés övezte az eladó lakások hirdetéseit. Több mint 284 ezer telefonos megkeresés érkezett a portálon meghirdetett eladó ingatlanokra – ez az előző hónaphoz képest 30 százalékos, a tavalyi év azonos időszakához mérten pedig 6 százalékos növekedést jelent.

Van valami tragikomikus abban, ahogy egy vadonatúj, szalonból kigördülő autó már az első hónapokban ismerkedni kezd a szervizparkolókkal. A magyar valóságban ez már nem meglepetés – inkább egy fájdalmasan ismerős történet.

A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) köthető alapítványok pénzügyi háttere immár nem pusztán szakmai vita, hanem közérdekű kérdés is. A 2024 végén nyilvánosságra hozott Állami Számvevőszéki (ÁSZ) jelentéstervezet szerint a jegybanki alapítványi konstrukciókban kezelt közvagyon jelentős része „gyenge megtérülésű külföldi befektetésekben merült ki”, miközben a hozzájuk tartozó vagyonkezelő cégek – az ÁSZ megfogalmazása szerint – jelentős kötelezettségállományt halmoztak fel.

2025 nyarára újabb nyilvános vita bontakozott ki az Egyesült Államokban a korábban elítélt és azóta elhunyt Jeffrey Epsteinhez köthető ügyek dokumentumainak nyilvánosságra hozataláról. A vita fókuszába került, hogy milyen mértékben lehet, illetve kell nyilvánosságra hozni a még zárt iratokat, valamint hogy ezek kezelése milyen hatással van az amerikai közéletre.

Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén közzétett üzenetében arról írt, hogy szerinte egyre nyilvánvalóbb az ukrán érdekek jelenléte a magyar belpolitikában. A kormányfő szerint már nemcsak politikai pártok, hanem újságírók és szakértők is a kijevi vezetés szempontjait képviselik Magyarországon.

Campus Fesztivál, Debrecen
Majka fellépett a debreceni Campus Fesztiválon. Előadása során elhangzott a "Csurran, cseppen" című dal, amelyben egy fiktív ország, Bindzsisztán korrupt miniszterelnökét alakította. A dal záró jelenetében a stáb egyik tagja mikrofont tartott Majka fejéhez, imitálva annak "fejbelővését". Majka ezután összeesett a színpadon. A jelenetet közvetlen reakciók követték: a közönség tapssal és ujjongással fogadta a jelenetet.

Az új Trump és Wall Street Journal ügy kapcsán szeretnénk mindenkit – aki még nem ismeri az Epstein-ügyet – röviden bevezetni abba a több évtizeden át húzódó botrányba, amely egyszerre rázta meg az amerikai igazságszolgáltatást, a politikai elitet és a közvélemény valóságérzékelését.

Donald Trump sosem volt az a típus, aki vállat von, ha nyilvánosan támadják. Most azonban nem csupán a szokásos Twitter-válasszal reagál: egy 10 milliárd dolláros keresettel indul hadba az egyik legismertebb amerikai napilap, a Wall Street Journal ellen. A vád komoly: a lap szerint Trump még 2003-ban küldött egy kétértelmű levelet Jeffrey Epsteinnek – Trump szerint azonban ez hazugság, és a tét immár nemcsak a jó hírneve, hanem a sajtószabadság határa is.

Írni veszélyes lett. Nem a szó hagyományos értelmében. Nem arról van szó, hogy valaki rossz kritikát kap, vagy nem olvassák. Hanem arról, hogy egy mondatért, egy gondolatért, egy bejegyzésért éveket lehet kapni – börtönben, táborban, távollétben. És nem a 20. századi Szovjetunióban, hanem most. Ma.

Egyre több kérdőjel egy régi szövetséges körül
Lengyelország 2025 júliusában végleg hazarendelte budapesti nagykövetét. A döntés hátterében nem csupán egy diplomáciai nézetkülönbség áll, hanem egy konkrét ügy: Magyarország védelmet nyújtott egy olyan volt lengyel kormánytisztviselőnek, akit hazájában korrupcióval és hatalommal való visszaéléssel vádolnak.