Évente 70 ezer kollégiumi jelentkezést utasítanak el, miközben akár 130 ezer lakás állhat üresen Budapesten – a GKI szerint változtatni kellene a lakáspolitikán
Évente mintegy 70 ezer kollégiumi jelentkezést utasítanak el Magyarországon, miközben Budapesten 120–130 ezer lakás állhat ténylegesen üresen – erre hívta fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató friss elemzése. A helyzet különösen azért szembetűnő, mert miközben egyre több fiatal és egyetemista küzd a megfizethető lakhatásért, jelentős számú lakás marad kihasználatlanul.
A kollégiumi férőhelyek hiánya évek óta komoly gondot jelent a felsőoktatásban. Sok hallgató már a tanév kezdete előtt szembesül azzal, hogy nem jut be kollégiumba, ezért albérletet vagy más piaci megoldást kell keresnie. Ez főként Budapesten és a nagy egyetemi városokban jelent komoly terhet, ahol a lakhatás költsége az elmúlt években látványosan emelkedett. Egy-egy szoba vagy kisebb lakás bérleti díja sok esetben már akkora kiadás, amelyet a hallgató vagy a családja csak komoly áldozatokkal tud vállalni.
Közben a GKI szerint Budapesten 120–130 ezer olyan lakás lehet, amely ténylegesen üresen áll. A KSH korábbi adatai ennél is magasabb számot mutattak, közel 161 ezer üres lakást tartottak nyilván. A két adat nem feltétlenül mond ellent egymásnak, hiszen a statisztikákba olyan ingatlanok is bekerülhetnek, amelyeket csak időszakosan használnak, felújítanak vagy más okból nem laknak folyamatosan. A nagyságrend azonban így is jól mutatja, hogy miközben sokan nem találnak megfizethető lakhatást, jelentős lakásállomány nincs folyamatos használatban.
Az önkormányzati bérlakások helyzete sem oldja meg ezt az ellentmondást. A GKI szerint 2025 végére mintegy 99 ezer önkormányzati lakás maradt Magyarországon. Ezek közül körülbelül 6900 lakhatatlan állapotú, további 7900 pedig más okból áll üresen. Vagyis miközben a kereslet erős, a közösségi tulajdonban lévő lakások egy része sem tud bekapcsolódni a tényleges lakhatási kínálatba.
A magyar lakásrendszer sajátossága, hogy nagyon erősen épít a saját tulajdonra. A bérlakáspiac jóval szűkebb, mint sok nyugat-európai országban, ezért aki nem tud vagy nem akar lakást vásárolni, annak kevesebb stabil, hosszú távon kiszámítható lehetőség marad. Ez különösen a fiataloknál és a pályakezdőknél jelent problémát, akik jellemzően még nem rendelkeznek elegendő megtakarítással egy saját ingatlanhoz, ugyanakkor a magas albérletárakat sem könnyű kitermelniük.
A GKI szerint ezért nem kizárólag új lakások építésében kellene gondolkodni. A már meglévő, de üresen álló ingatlanok egy részét is érdemes lenne bevonni a bérlakáspiacra. Ebben szerepet kaphatnának olyan lakásügynökségi modellek, amelyek a magántulajdonosok és a bérlők között teremtenek kiszámíthatóbb kapcsolatot. Ha egy üres lakás tulajdonosa biztonságosabb és átláthatóbb feltételek mellett tudná kiadni az ingatlanát, több lakás jelenhetne meg a piacon.
A kollégiumi férőhelyek bővítése közben továbbra is kulcskérdés marad. Évente több tízezer elutasított jelentkezés azt jelzi, hogy a jelenlegi kapacitás messze nem tud minden igényt kielégíteni. Ez nemcsak kényelmi vagy életmódbeli probléma, hanem sok hallgató számára közvetlenül befolyásolhatja azt is, hogy vállalni tudja-e a tanulást egy másik városban.
Forrás: GKI Gazdaságkutató, 2026. október 8.
