Jelentős változást hozhat a magyar devizahiteles perekben a Kúria legújabb, 10/2025. számú jogegységi határozata. A döntés az Európai Unió Bíróságának (EUB) C-630/23. számú ítéletén alapul, és célja a fogyasztói jogok megerősítése, valamint a tisztességtelen banki gyakorlatok visszaszorítása.
Miért ilyen jelentős ez a döntés?
A határozat szerint amennyiben egy devizaalapú hitel- vagy lízingszerződés árfolyamkockázatra vonatkozó része tisztességtelen, akkor a teljes szerződés érvénytelennek minősül. Eddig a bíróságok gyakran mérlegelhették, hogy a szerződést részben érvényben tartsák – ennek most vége. Az új gyakorlat értelmében a szerződés csak akkor maradhat érvényben, ha ezt maga a fogyasztó kéri, miután megfelelő tájékoztatást kapott a következményekről.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A döntés kimondja: ha egy szerződés tisztességtelen eleme miatt érvénytelen, akkor a feleknek úgy kell elszámolniuk, mintha a szerződés meg sem született volna. Ez a következőket jelenti:
- A fogyasztó visszakaphatja az összes befizetett törlesztőrészletet és költséget.
- A bank csak a folyósított tőke összegét, valamint jogszerűen járó késedelmi kamatot követelhet vissza.
- Ez lényegében a pénzintézet jogalap nélküli gazdagodásának megszüntetését célozza, és a fogyasztót helyezi előtérbe.
Változik a bíróságok gyakorlata is
A Kúria határozata több korábbi, devizahiteles ügyekben alkalmazott elvi döntést is hatályon kívül helyez. Ezek a jövőben nem tekinthetők kötelező érvényű precedensnek, így a bíróságoknak ettől eltérő, az új határozathoz igazodó ítélkezési gyakorlatot kell követniük.
A döntés egyúttal hangsúlyozza az uniós jog elsőbbségét a nemzeti joggyakorlatban, és biztosítja az egységes alkalmazást minden bíróság számára.
Mi jöhet ezután?
A döntés hatására várhatóan több ezer új per indulhat el, amelyekben az adósok a szerződések teljes érvénytelenségére hivatkozhatnak. Ez komoly kihívást jelenthet a bankrendszer számára, ugyanakkor a fogyasztók részéről egy régóta várt lehetőség nyílhat meg a tisztességtelen szerződések elleni fellépésre.
A kormány részéről sem zárható ki, hogy jogszabályi vagy pénzügyi intézkedéseket vezetnek be a helyzet kezelésére.
A 10/2025. számú kúriai jogegységi határozat valódi fordulópontot jelent a magyar devizahiteles ügyekben. A hangsúly immár egyértelműen a fogyasztó oldalára került, a bíróságoknak pedig az új irányelvek mentén kell döntéseiket meghozniuk. A következő hónapokban eldől, hogyan formálja át ez a fordulat a gyakorlatot, és milyen hatással lesz a még folyamatban lévő ügyekre.
