Orosz sajtóhírek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a közeljövőben személyes találkozót tarthat. A Kreml közlése szerint az időpont és a helyszín már egyeztetés alatt áll, de hivatalos bejelentés még nem történt. A lehetséges helyszínek között Szaúd-Arábia, Törökország és Magyarország neve is felmerült.

Donald Trump amerikai elnök alig néhány órával a korábban meghirdetett vámhatáridő előtt, washingtoni idő szerint csütörtök éjjel új vámtarifarendszert jelentett be. A döntés értelmében az Egyesült Államok 92 országra vet ki 10 és 50 százalék közötti vámtételeket, jórészt aszerint, hogy az adott állam kereskedelmi mérlege pozitív vagy negatív Amerikával szemben.

Skóciában született meg az a kereskedelmi megállapodás, amely – legalábbis egyelőre – megakadályozta az Egyesült Államok és az Európai Unió között kirobbanó vámháborút. Donald J. Trump, az USA újraválasztott elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke július végén személyesen tárgyaltak, és megegyezésre jutottak: az amerikai fél visszavonja a 30 százalékos büntetővámokat, helyette 15 százalékos általános vámtarifát vezet be több kulcsfontosságú európai termékre.

Az Európai Unió sosem volt katonai szövetség. Az egysége gazdasági alkukra és politikai szándéknyilatkozatokra épül. De vajon képes-e egységes tárgyalófélként fellépni egy olyan szereplővel szemben, aki minden egyes nap újratervezi a tárgyalási kereteket?

Komoly nemzetközi visszhangot váltott ki Donald Trump legutóbbi nyilatkozata, amelyben új, drasztikus határidőt szabott volna Oroszországnak az ukrajnai háború lezárására. Az orosz biztonsági tanács alelnöke, Dmitrij Medvegyev kemény hangvételben reagált a volt amerikai elnök kijelentésére.

Donald Trump volt amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap Skóciában találkoztak, hogy egyeztessenek egy kereskedelmi megállapodásról, amely elkerülhetné a kétoldalú vámháborút. A találkozóra Trump saját tulajdonú golfpályáján, a Turnberry Resortban került sor, és bár az egyeztetések előremutatónak bizonyultak, végleges megállapodás nem született.

Az új Trump és Wall Street Journal ügy kapcsán szeretnénk mindenkit – aki még nem ismeri az Epstein-ügyet – röviden bevezetni abba a több évtizeden át húzódó botrányba, amely egyszerre rázta meg az amerikai igazságszolgáltatást, a politikai elitet és a közvélemény valóságérzékelését.

Donald Trump sosem volt az a típus, aki vállat von, ha nyilvánosan támadják. Most azonban nem csupán a szokásos Twitter-válasszal reagál: egy 10 milliárd dolláros keresettel indul hadba az egyik legismertebb amerikai napilap, a Wall Street Journal ellen. A vád komoly: a lap szerint Trump még 2003-ban küldött egy kétértelmű levelet Jeffrey Epsteinnek – Trump szerint azonban ez hazugság, és a tét immár nemcsak a jó hírneve, hanem a sajtószabadság határa is.

Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke és jelenlegi elnökjelöltje váratlan stratégiával állt elő az ukrajnai háború ügyében: az USA kész Patriot légvédelmi rendszereket és más fejlett fegyvereket szállítani Ukrajnának – ám a teljes költséget az Európai Uniónak kell állnia. A bejelentés újabb fordulatot jelent az Egyesült Államok háborús szerepvállalásában, és komoly diplomáciai feszültséget vetít előre Brüsszel és Washington között.

Donald Trump újra rátette a kezét az amerikai bevándorláspolitika érzékeny szelektálógombjára. Bár a volt elnök a Fox Newsnak adott interjújában elismerte, hogy az Egyesült Államok gazdasága nem működik bevándorlók nélkül, egyértelműen kijelentette: csak az léphet be, aki legálisan érkezik.

Ha valaki azt hitte, hogy Emmanuel Macron a diplomácia nyelvén fogja elintézni Donald Trump legújabb húzását, annak most csalódnia kell. A francia elnök ugyanis nem kertelt: szerinte az amerikai vámháborús fenyegetés durva támadás Európa ellen – és most eljött az ideje, hogy az öreg kontinens ne csak nézze, hanem vissza is vágjon.

Donald Trump újra formában van – és ezúttal nem kampánybeszédek, hanem kereskedelmi hadüzenetek formájában. Az egykori amerikai elnök, aki jó eséllyel újra versenybe száll a Fehér Házért, bejelentette: augusztus 1-jétől 35 %-os vámtarifát vetne ki minden Kanadából érkező termékre. És nem állna meg itt – más, „barátinak” tartott országok is hasonló bánásmódra számíthatnak.