Bige László több százmillió forinttal támogatta a Tisza Pártot, most pedig egyik legfontosabb vállalkozása akár 30–34 milliárd forintot is visszakaphat az államtól. A pénz jogi alapon járhat a vállalatnak, a politikai helyzet mégis nehezen magyarázható: Magyar Péter néhány hónapja éppen az összeférhetetlenség látszatára hivatkozva utalta vissza Wáberer György százmilliós támogatását.
A Tisza Párt 2025-ös pénzügyi beszámolója szerint Bige László és felesége, Bige Anikó összesen 100 millió forinttal támogatta Magyar Péter pártját. Ez volt a beszámolóban név szerint feltüntetett legnagyobb magánadomány. Bige később azt is elmondta, hogy a 2026-os választási kampányban már ennek az összegnek a többszörösével, több százmillió forinttal segítette a Tiszát.
Most az üzletember egyik legfontosabb vállalkozása, a Nitrogénművek több tízmilliárd forintot követelhet vissza az államtól. Korábbi számítások szerint a péti műtrágyagyár 30–34 milliárd forintra, valamint az összeg után járó kamatokra tarthat igényt. A pontos összeg csak a vállalat kérelme és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elszámolása után derülhet ki.
A Nitrogénművek a saját pénzét kéri vissza
A Nitrogénművek a 2023 óta befizetett szén-dioxid-kvótaadót és annak kamatait követeli vissza. Az Orbán-kormány 2023-ban vetette ki az adót azokra a nagy kibocsátókra, amelyek jelentős mennyiségű ingyenes kibocsátási egységet kaptak az európai uniós rendszerben. Az érintett vállalatoknak minden kibocsátott tonna szén-dioxid után 36 eurónak megfelelő összeget kellett fizetniük.
A Nitrogénművek bíróságon támadta meg a szabályozást. Az ügyben eljáró Veszprémi Törvényszék az Európai Unió Bíróságához fordult, hogy tisztázza: összeegyeztethető-e a magyar adó az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerrel. Az uniós bíróság arra jutott, hogy egy tagállami adó nem semlegesítheti az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek gazdasági értékét, mert ezzel kiüresítené az egész rendszer működését. Annak végső megállapítása ugyanakkor a magyar bíróság feladata, hogy a magyar szabályozás valóban ezt tette-e.
A Tisza-kormány ezután nemcsak a jövőre nézve szüntette meg az adót, hanem egészen annak 2023. október 7-i bevezetéséig visszamenőleg. Erre jogilag nem ez volt az egyetlen lehetőség: dönthetett volna úgy is, hogy mostantól nem szedi tovább az adót, a már befizetett összegekről pedig megvárja a magyar bíróságok jogerős döntéseit.
Ebben az esetben azonban az érintett vállalatok tovább perelhettek volna, és ha nyernek, az államnak később újabb kamatokkal és perköltségekkel együtt kellett volna visszafizetnie a pénzt. A kabinet ehelyett egyetlen törvénnyel rendezte a múltbeli követeléseket is. Ez jogi és pénzügyi szempontból érthető döntés lehet, politikailag azonban azt jelenti, hogy a kormány nem várta meg minden ügyben a magyar bíróság végső ítéletét, hanem maga teremtette meg a már beszedett adó visszafizetésének lehetőségét.
A Magyar Közlönyben megjelent szabály szerint a NAV az érintett vállalat kérelmére visszafizeti a befizetett összeget és annak kamatait. A kérelmet 90 napon belül kell benyújtani, és csak az a cég élhet a lehetőséggel, amely ugyanazt a követelést más eljárásban már nem érvényesíti.
A szabály nem kizárólag a Nitrogénművekre vonatkozik: a Mol, a cementgyárak és más nagy kibocsátók is visszakérhetik a korábban befizetett adót. A teljes költségvetési hatás a pénzügyi tárca számítása szerint 289 milliárd forint lehet.
A politikai ellentmondás azonban megmaradt
A politikai látszat ettől még kellemetlen, különösen azért, mert Magyar Péter néhány hónappal korábban éppen erre a látszatra hivatkozva küldte vissza Wáberer György 100 millió forintos támogatását.
Wáberer a választás előtt öt nappal utalta át a pénzt a Tisza Pártnak. Magyar Péter később azt közölte, hogy visszaküldik az összeget, mert még annak a látszatát is el akarják kerülni, hogy egy nagyvállalkozó a párthoz fűződő kapcsolatára hivatkozva előnyhöz juthasson.
Bige László támogatását viszont elfogadták. Most pedig az ő egyik legfontosabb vállalkozása számíthat több tízmilliárd forintos visszatérítésre.
A Tisza saját korábbi érvelése alapján azonban mégis jogosan merül fel a kérdés:
ha Wáberernél már a látszat is elfogadhatatlan volt, akkor Bige esetében miért nem az?
A Fidesz már támadja a döntést
Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő szerint miközben a kormány energiaválságról és költségvetési nehézségekről beszél, közel 300 milliárd forintot fizet vissza nagyvállalatoknak. A Fidesz azt állítja, hogy a Tisza-kormány Brüsszel, a multik és saját milliárdos támogatói előtt hajolt meg.
Ugyanakkor a támadás leegyszerűsíti a történetet, mert elhallgatja az uniós bírósági döntést és azt, hogy az állam a pénzt korábban adóként már beszedte. Bige szerepének politikai jelentőségét azonban nem lehet azzal elintézni, hogy jogilag minden rendben lehet. A kormánynak ezért világosan be kellene mutatnia, hogy történt-e előzetes egyeztetés Bige Lászlóval vagy a Nitrogénművekkel, milyen jogi lehetőségeket vizsgált meg, és az érintett vállalatok végül pontosan mekkora összeget kapnak vissza.
A Nitrogénművek követelésének végleges nagysága egyelőre nem ismert, az viszont már most látszik, hogy Bige László cége több tízmilliárd forinthoz juthat, miközben a tulajdonos a Tisza Párt egyik legnagyobb ismert pénzügyi támogatója. Egy olyan kormánynak, amely átláthatóságot és új politikai kultúrát ígért, nem elég annyit mondania, hogy a döntés jogilag megmagyarázható.
