A kormány egy új tervezete szerint a jövőben olyan személyek is felkerülhetnek a „terrorista személyek” listájára, akik nem követtek el semmilyen terrorcselekményt – elég lehet a hatóságok által feltételezett kockázat vagy kapcsolódás. A javaslat komoly jogállami vitát indított el, hiszen előzetes bírósági döntés nélkül is súlyos korlátozásokat tehet lehetővé.
Mit tartalmaz a rendelkezés?
A tervezet célja, hogy megelőző jelleggel biztosítsa az állami hatóságok számára, hogy időben közbeléphessenek olyan személyekkel szemben, akik a nemzetbiztonság szempontjából „fokozottan kockázatosnak” minősülnek — még akkor is, ha nem történt konkrét bűncselekmény.
A listára kerülés jogkövetkezményekkel járhat: befagyasztható lehet a személy számlája, korlátozható a vagyoni mozgása, a belépése az országba, illetve kitiltható lehet bizonyos területekről. A kormány azzal indokolja a lépést, hogy a terrorizmus és erőszakos radikalizálódás időben nem várt módon bontakozik ki, így szükségesnek látja a jogi eszközök bővítését.
A javaslatnak komoly jogállami és alapjogi dimenziói vannak:
- A kritikusok szerint az, hogy valakit listára vesznek előzetes bírósági eljárás vagy ítélet nélkül, súlyosan sértheti az ügyfél-, védekezési és eljárásjogi jogokat.
- Az is kérdéses, hogy kik és milyen eljárásrend szerint minősítenek „kockázatos személyt”, és milyen garanciákkal élnek a jogsérelmet elszenvedők.
- E kérdés különösen érzékeny olyan környezetben, ahol kritikák szerint a hatalom konszolidálódik, és a civil kontroll gyengül. Egy nemzetközi szervezet például rámutatott arra, hogy Magyarország kormányzata olyan intézkedéseket kezdeményezett, amelyek „nagymértékű végrehajtó hatalmat” biztosítanak az állami szerveknek komoly demokratikus visszaélések kockázatával.
A javaslat jelenleg még tervezet formájában van, a részletek – mely szervek döntik el a listázást, milyen felülvizsgálati jog van, milyen garanciákat kap az érintett – még nem ismertek nyilvánosan. A kormány szerint a lépés várhatóan része lesz a közeljövőben beterjesztendő nemzetbiztonsági törvény-csomagnak.
A civilek és jogvédők már most készülnek arra, hogy a parlamenti viták során a garanciák erősítését kérjék, különös tekintettel az átláthatóságra, a jogorvoslati lehetőségekre, és arra, hogy a lista ne váljon politikai eszközzé.
Ez a szabályozási irány egyértelműen a megelőzésre épül: a kormány célja olyan jogi keretet kialakítani, amely „előrelátóan” tud fellépni az erőszakos radikalizálódással szemben. Ugyanakkor az, hogy itt nem egy bűncselekmény elkövetése, hanem a – hatósági értékelés szerinti – kockázat áll a lista készültségének középpontjában, komoly kérdőjeleket vet fel a demokratikus jogállamiság és az alapvető emberi jogok védelme terén.
Az elkövetkező hetek-hónapok parlamenti vitái és szakértői egyeztetései döntik el, hogy a tervezet végső formája mennyiben képes egyensúlyt teremteni a nemzetbiztonság és az alapjogok között.
