Donald Trump Putyinnal kötött dízelmegállapodást, Zelenszkijtől az orosz olajfinomítók elleni támadások leállítását követeli, és már új ukrán elnök megválasztását sürgeti. A háttérben Miamiban nyolcórás tárgyaláson próbálták közelebb hozni az amerikai, ukrán és európai álláspontokat, de az Axios értesülése szerint az amerikai hírszerzési támogatás megvonásának lehetősége is felmerült. Ezt Washington egyik képviselője tagadta. A vita középpontjában két eltérő érdek áll: Kijev az orosz háborús gazdaságot akarja gyengíteni a finomítók elleni csapásokkal, Trump viszont az amerikai üzemanyagárak emelkedését akarja megfékezni. Vasárnap az elnök energetikai tűzszünetet is bejelentett, eközben a felek továbbra sem jutottak nyilvánosan megerősített megállapodásra.
Donald Trump vasárnap olyan bejelentést tett, amely első pillantásra áttörést ígért az orosz–ukrán háborúban. A Truth Social közösségi oldalon közölte, hogy Oroszország és Ukrajna megállapodott az energetikai létesítmények elleni támadások azonnali leállításáról, és felszólította a feleket, hogy ne sértsék meg az egyezséget. Csakhogy a bejelentést nem követte közös nyilatkozat, nyilvános megállapodásszöveg vagy orosz megerősítés. Zelenszkij számára is váratlanul érkezett a hír, és mire vasárnap este megszólalt, Harkivban már egy újabb erőművet ért csapásról kellett beszámolnia.
Az ukrán elnök október 11-én este közzétett beszédében megerősítette, hogy országa kész leállítani az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokat, amennyiben Moszkva ugyanezt vállalja az ukrán infrastruktúrával kapcsolatban. Ugyanakkor közölte, hogy orosz drónok továbbra is az ukrán légtérben tartózkodnak, az országot légibombák érik, és nem sokkal korábban találat érte a harkivi 5-ös hőerőművet.
A helyzetet különösen érzékennyé teszi, hogy az ukrán energiahálózat már hónapok óta folyamatos támadások alatt áll. Zelenszkij vasárnapi összesítése szerint az orosz erők egyetlen hét alatt több mint kétszáz csapást mértek az ország villamosenergia-termelő és -elosztó létesítményeire, további tizenhét támadás pedig a gáz- és olajipari infrastruktúrát érte. Az ukrán elnök arról is beszámolt, hogy ugyanezen a héten több mint százötvenen meghaltak és hétszázan megsérültek az orosz támadásokban.
A Fehér Ház által bejelentett tűzszünet tehát vasárnap estére még nem hozott ellenőrizhető változást a harctéren. A legfontosabb kérdés ráadásul nem is pusztán az, hogy mikor hallgatnak el a fegyverek, hanem az, pontosan milyen létesítményekre vonatkozna a támadási tilalom.
Miamiban az olajfinomítókról tárgyaltak, Trump közben Putyinnal egyezett meg
A diplomáciai konfliktus pénteken robbant ki, amikor Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai tárgyalók Miamiban fogadták az ukrán delegációt és több európai ország képviselőit. Az Axios értesülése szerint az egyeztetések mintegy nyolc órán át tartottak, és a háború lezárásának lehetséges feltételeiről, az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról, a területi kérdésekről és az ország háború utáni újjáépítéséről is szó esett.
Az ukrán delegáció azonban már a tárgyalások alatt értesült arról, hogy Trump telefonon egyeztet Vlagyimir Putyinnal, és az Egyesült Államok az orosz dízelexportot korlátozó szankciók enyhítésére készül. Nem sokkal később az amerikai elnök nyilvánosan bejelentette az orosz üzemanyag piacra juttatásáról kötött megállapodást.
A washingtoni pénzügyminisztérium október 9-én kiadott 135-ös számú általános engedélye valóban lehetővé tesz korábban szankciókkal korlátozott ügyleteket az orosz eredetű dízel értékesítésével, szállításával és importjával kapcsolatban. Az engedély 2027. április 7-ig érvényes, és az Egyesült Államokba történő behozatalra is kiterjed.
Zelenszkij az Axiosnak adott interjújában azt sérelmezte, hogy miközben képviselői Washington meghívására a béke feltételeiről tárgyaltak, Trump Moszkvának tett gazdasági engedményt. Az ukrán elnök különösen azt kifogásolta, hogy a szankciók enyhítéséért cserébe nem vált ismertté olyan orosz vállalás, amely valóban csökkentené az Ukrajnára nehezedő katonai nyomást.
A pénteki bejelentés után Trump szombaton már nyíltan Zelenszkijt bírálta, új ukrán elnök megválasztását sürgette, és azzal vádolta Kijevet, hogy az orosz olajfinomítók elleni dróntámadásokkal az amerikai üzemanyagárakat is emeli.
Washington már a fegyvereket és a hírszerzési adatokat is feltételhez kötheti
Az Axiosnak egy ukrán tisztviselő azt állította, hogy Witkoff és Kushner a tárgyalásokon az amerikai hírszerzési támogatás megszüntetésének lehetőségét is felvetette, ha Ukrajna nem állítja le az orosz olajfinomítók elleni csapásokat.
Az Axios amerikai forrása tagadta, hogy ilyen fenyegetés elhangzott volna. Elismerte ugyanakkor, hogy Washington világossá tette az ukrán delegáció előtt: az Egyesült Államok fegyverekkel és hírszerzési információkkal támogatja Kijevet, ezért elvárja, hogy az ukrán katonai döntések ne okozzanak további gazdasági nehézségeket az amerikai fogyasztóknak.
Vasárnap a Financial Times újabb részleteket közölt. Európai tisztviselőkre hivatkozva arról írt, hogy Washington az amerikai fegyverek Ukrajnába juttatását biztosító PURL-rendszer korlátozását is kilátásba helyezte, ha folytatódnak az orosz finomítók elleni ukrán támadások. A Reutersnek egy, az ügyet ismerő forrás megerősítette, hogy amerikai részről felmerült a fegyverbeszerzések és a hírszerzési együttműködés korlátozása. A Fehér Ház a hírügynökség megkeresésére nem adott azonnali választ.
A PURL-rendszer azért kulcsfontosságú, mert ezen keresztül európai és más NATO-szövetségesek amerikai fegyvereket vásárolhatnak Ukrajna számára. Ha Washington felfüggesztené az értékesítéseket, az akkor is érintené az ukrán hadsereg ellátását, ha a beszerzéseket nem közvetlenül az amerikai költségvetés finanszírozza.
Kijev nem ugyanazt akarja megvédeni, mint Washington
A tárgyalásokon egy alapvető különbség is kirajzolódott az amerikai és az ukrán álláspont között. Az Axios vasárnapi beszámolója szerint a Fehér Ház egyik tisztviselője olyan részleges megállapodásról beszélt, amelyben első lépésként mindkét fél beszüntetné a másik ország olajfinomítóinak támadását. Washington szerint ez megnyithatná az utat az erőművekre és a villamosenergia-hálózatra is kiterjedő szélesebb tűzszünet előtt.
Az ukrán fél számára azonban ez a megoldás nem jelentene egyenértékű engedményeket. Oroszország kiterjedt finomítói hálózattal rendelkezik, amelyet az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú drónokkal támad. Ukrajna működő olajfinomítói kapacitása ezzel szemben erősen korlátozott, az ország elsősorban importból fedezi üzemanyagigényét. Kijevnek ezért nem az orosz csapásokkal fenyegetett finomítók védelme a legfontosabb, hanem az erőműveké és az elektromos hálózaté. Ez magyarázza Zelenszkij ragaszkodását a kölcsönösséghez. Az ukrán elnök nem az energetikai tűzszünetet utasította el, hanem azt kifogásolta, hogy országa olyan katonai eszközről mondjon le, amely Oroszország háborús gazdaságát gyengíti, eközben az orosz hadsereg tovább támadhatja az ukrán lakosság áram- és hőellátását.
Az amerikai álláspont mögött közben egyre erősebben megjelennek a belpolitikai szempontok. A február óta tartó iráni háború, a közel-keleti energiaellátási zavarok és az orosz finomítókat ért ukrán csapások együttesen feszítik a nemzetközi üzemanyagpiacot. Trump elsősorban az ukrán támadásokat hibáztatja az amerikai dízel drágulásáért, az energiapiaci szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a közel-keleti háború következményei is meghatározó szerepet játszanak az árak emelkedésében.
Négy republikánus szenátor is szembefordult Trump orosz dízelüzletével
Az elnöknek vasárnap már Washingtonban is védekeznie kellett. Hat amerikai szenátor közös nyilatkozatban követelte, hogy a kormányzat vonja vissza az orosz dízelkereskedelemre vonatkozó döntését. A tiltakozók között négy republikánus – Susan Collins, Lisa Murkowski, Thom Tillis és John Curtis – valamint két demokrata, Jeanne Shaheen és Richard Blumenthal szerepel. A szenátorok szerint Washington nem nyújthat újabb pénzügyi bevételi forrást Moszkvának, amíg Oroszország folytatja az Ukrajna elleni háborút. A törvényhozók azt is kifogásolták, hogy a Trump-kormányzat szerintük nem egyeztetett megfelelően a Kongresszussal, és nem indokolta meg a korábbi szankciós politika megváltoztatását.
Thom Tillis republikánus szenátor az NBC Meet the Press című műsorában már a döntés törvényességét is megkérdőjelezte. Felvetette, hogy az orosz dízel behozatalának engedélyezése ellentétes lehet az Egyesült Államok 2022-ben elfogadott, az orosz energiahordozók importját korlátozó jogszabályával. Az elnök saját pártjának több tagja is attól tart, hogy az energetikai könnyítések gyengíthetik az Oroszországgal szembeni amerikai nyomásgyakorlást.
John Barrasso republikánus szenátor ugyanakkor védelmébe vette Trump döntését. Szerinte az elnök az amerikai energiaárak csökkentését és a háború lezárásához szükséges diplomáciai nyomást próbálja összehangolni. Egyúttal ő is a korábban elfogadott szankciós jogszabályok érvényesítését sürgette.
Zelenszkij hatvan napot kért Putyintól a választásokhoz
Trump szombati kijelentésére, amelyben új ukrán elnököt sürgetett, Zelenszkij vasárnap azzal válaszolt, hogy Ukrajna vezetőjéről az ukrán választók dönthetnek. Azt is közölte: kész megszervezni az elnökválasztást, ha Oroszország hatvan napra teljes körű tűzszünetet vállal.
A feltételnek jogi és biztonsági jelentősége is van, mivel Ukrajnában a hadiállapot idején nem tarthatók elnökválasztások, ráadásul az ország területének egy része orosz megszállás alatt áll, milliók élnek külföldön, és a fronton szolgáló katonák részvétele is különleges szervezést igényelne. A vasárnapi egyeztetések során az ukrán elnök több európai vezetővel, valamint Mark Rutte NATO-főtitkárral és Mark Carney kanadai miniszterelnökkel is kapcsolatba lépett. Kijev számára a következő napokban fontos lesz, hogy az európai szövetségesek képesek-e biztosítani az ukrán védekezéshez szükséges politikai és katonai támogatást.
Eközben az Axios szerint Witkoff és Kushner tervezett moszkvai útját is elhalasztották, amíg nem tisztázódik, milyen új javaslatban tudnak megállapodni az amerikai, ukrán és európai tárgyalók.
Forrás: Zelenszkij hivatalos október 11-i beszéde, Amerikai pénzügyminisztérium, Reuters, Axios
