Két egymást követő napon két adatközpontját érte ukrán dróntámadás Oroszország egyik legfontosabb technológiai vállalatának, a Yandexnek. A Rjazanyi területen fekvő szászovói létesítmény teljesen leállt, a Kalugában működő központ több egysége pedig használhatatlanná vált. A csapások következményei már az internetes szolgáltatásokban és az üzleti rendszerekben is jelentkeznek. A történet különösen súlyos részlete, hogy a szászovói központban kapott helyet a Yandex mesterségesintelligencia-fejlesztéseihez használt három szuperszámítógép közül kettő. A vállalat egyelőre azt sem tudja megmondani, mikor állhat helyre a sérült infrastruktúra.
Oroszországban az elmúlt években mindennapossá váltak az olajfinomítókat, üzemanyagraktárakat és ipari létesítményeket érő dróntámadások. Most azonban olyan célpontok kerültek a háború közvetlen hatókörébe, amelyeknek a jelentőségét nem füstölgő kémények vagy olajtartályok jelzik. A Yandex adatközpontjaiban szerverek tízezrei dolgoznak, rajtuk keresztül működnek internetes szolgáltatások, üzleti rendszerek, felhőalapú alkalmazások és mesterségesintelligencia-fejlesztések.
Az első csapás október 7-ről 8-ra virradó éjszaka érte a Moszkvától délkeletre fekvő Szászovo adatközpontját. A találat után tűz ütött ki, a vállalat pedig kénytelen volt teljesen leállítani a létesítmény működését. A szakemberek még a károkat mérték fel, pénteken újabb drónok csapódtak be egy másik Yandex-adatközpontba, ezúttal a Moszkvától délnyugatra fekvő Kalugában. A második támadás után két fontos központjának kapacitása esett ki, és ez a teljes szolgáltatási hálózat működésére nyomást gyakorol.
A Yandex október 9-én hivatalos közleményben ismerte el a helyzet súlyosságát. Megerősítette, hogy Szászovóban teljesen megszűnt a működés, Kalugában pedig az infrastruktúra egy része kiesett. A korábbi vállalati tájékoztatás szerint több adatközponti modul teljesen használhatatlanná vált.
A vállalat közlése szerint egyik megtámadott létesítményben sem sérült meg alkalmazott. A helyszíneken a mentőszolgálatok és a műszaki szakemberek dolgoznak, de a berendezések helyreállításának idejét még nem lehet meghatározni. A Yandex saját megfogalmazása szerint az adatközpontok alkotják a vállalat „vasszívét”. A Yandexet gyakran nevezik Oroszország Google-jének, de a vállalat tevékenysége jóval túlmutat az internetes keresésen. Navigációs és térképszolgáltatásokat működtet, zenei és filmes tartalmakat kínál, élelmiszer-rendelési rendszereket, digitális fizetési megoldásokat és felhőszolgáltatásokat biztosít. Infrastruktúráját vállalkozások sokasága használja saját működéséhez.
Az adatközpont leállása nem csak a Yandexet érinti. A szervereken más cégek alkalmazásai, adatbázisai és ügyfélkiszolgáló rendszerei is működnek. A támadásokat követően több szolgáltatásban is fennakadások jelentkeztek. Az orosz állami vasúttársaság, az Orosz Vasutak, a MegaFon távközlési vállalat és egyes orosz médiaportálok működésében is problémákról számoltak be. Összefonódik a nagy technológiai vállalatok infrastruktúrája más szolgáltatók rendszereivel.
A Reuters egy orosz társkereső alkalmazás üzemeltetőjének problémáiról is beszámolt. A szolgáltató felhasználói nem tudtak hozzáférni az alkalmazáshoz, az üzemeltető pedig az adatbázis biztonsági másolatának elvesztésétől tartott. Ez már nem egyszerű kényelmetlenség: ha egy szolgáltatás tartalékai is sérülnek vagy elérhetetlenné válnak, az ügyféladatok helyreállítása is nehezebbé válhat. A Yandex mérnökei más infrastruktúraelemek bevonásával próbálják fenntartani a szolgáltatásokat. A vállalat öt nagy adatközpontból álló hálózata ugyan lehetőséget ad bizonyos terhelések áthelyezésére, de két létesítmény egyidejű kiesése jelentősen szűkíti a mozgásteret.
Szászovóban működött a Yandex három, mesterségesintelligencia-modellek fejlesztésére használt szuperszámítógépéből kettő. Ezek a rendszerek nagy teljesítményű grafikus processzorokkal dolgoznak, és kulcsszerepet töltenek be a hatalmas adatmennyiségeken tanított nyelvi modellek, köztük a YandexGPT fejlesztésében. A Yandex a mesterséges intelligenciát stratégiai területnek tekinti. Saját technológiája az internetes kereséstől a digitális asszisztensekig számos szolgáltatásban megjelenik, ezért a szuperszámítógépes kapacitás elvesztése jóval hosszabb távú problémát okozhat, mint egy átmeneti szolgáltatáskimaradás. A helyreállítás akkor is nehéz lehet, ha a berendezések egy része fizikailag épen maradt. A korszerű mesterségesintelligencia-rendszerekhez használt nagy teljesítményű chipek beszerzését az Oroszországgal szembeni nyugati technológiai exportkorlátozások is nehezítik.
A moszkvai tőzsdén a Yandex részvényei mintegy négy százalékot estek, miután nyilvánosságra került a második adatközpont megtámadása. A befektetőknek nemcsak a közvetlen károk miatt van okuk aggodalomra, mivel az ismétlődő támadások miatt a vállalat digitális infrastruktúrája hosszabb távon sem feltétlenül élvez védelmet a háború következményeitől.
A kalugai támadással kapcsolatban az ukrán Fire Point fegyvergyártó vállalat közlése szerint FP–1 típusú, egyirányú támadódrónokat használtak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a támadásokkal összefüggésben arról beszélt, hogy országa az orosz csapásokra hasonló módon válaszol. Azt mondta, Oroszország korábban is ukrán adatközpontokat és digitális infrastruktúrát támadott, Ukrajna pedig nem kíván egyoldalúan védekezésre szorítkozni. Az ukrán elnök ugyanakkor nem ismertette valamennyi művelet részleteit. Az oroszországi adatközpontok megtámadását Kijev az orosz infrastruktúra elleni támadások szélesebb sorozatába illeszti, amelyben olajfinomítók, ipari létesítmények, kikötők és más gazdasági célpontok is szerepelnek.
A háttérben egyre élesebbé válik az infrastruktúra elleni háború. Oroszország az elmúlt hetekben ukrán energetikai, távközlési és informatikai létesítményeket támadott, Kijevben pedig tömeges internetkimaradások is jelentkeztek. Az ukrán vezetés szerint Moszkva a tél közeledtével a lakosság és a gazdaság működőképességét próbálja meggyengíteni, ugyanakkor az adatközpontot katonai, üzleti és lakossági szolgáltatások egyaránt használhatják. A támadások nemzetközi humanitárius jogi megítélése az adott létesítmény tényleges katonai szerepétől, a várható civil következményektől és más körülményektől is függ.
A kalugai térséget érő dróntámadások után a régió kormányzója kilenc sérültről számolt be, közülük öt embert kórházban kezeltek. A vállalat szerint saját munkatársai közül senki nem sérült meg a két adatközpontot érő csapásokban.
