Saját hatáskörébe vonta a Központi Nyomozó Főügyészség az aranykonvoj-ügyben folyó nyomozást. Az eljárást eddig a Fővárosi Nyomozó Ügyészség folytatta, október 2-tól azonban a Központi Nyomozó Főügyészség Nyomozó Osztálya jár el. Az ügyészség külön hangsúlyozta: a vizsgálat az ügy minden szálára kiterjed, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint.
A Központi Nyomozó Főügyészség pénteken, október 2-án 12.51-kor jelentette be a döntést. A hivatalos közlemény szerint a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntette miatt indult nyomozást célszerűségi okból vonták a főügyészség hatáskörébe. Az ügyészség ennél részletesebb indoklást nem adott.
Az aranykonvoj-ügy március 5-én kezdődött, amikor a Terrorelhárítási Központ kommandósai hét ukrán állampolgárt fogtak el. A járműveikben több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát találtak.
Az intézkedés hátterével kapcsolatban később jogellenes fogvatartás miatt indult nyomozás. Hajdu Jánost, a TEK korábbi főigazgatóját hét rendbeli, a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettének gyanújával hallgatták ki. Hajdu nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panaszt tett a gyanúsítás ellen.
Az ügyben az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik vezetője, Szathmáry István neve is megjelent: akorábban nyilvánosságra került információk szerint vele szemben hét rendbeli közokirat-hamisítás gyanúját közölték az ukrán állampolgárok beutazási és tartózkodási tilalmához kapcsolódó ügyintézés miatt.
Szeptember 28-án számoltunk be egy újonnan előkerült ügyészségi feljegyzésről, amely egy június 22-i találkozón elhangzottakat rögzített. A dokumentum szerint Szathmáry István arról beszélt a nyomozó ügyészeknek, hogy az aranykonvoj ügyével egy belügyminisztériumi vizsgálóbizottság is foglalkozott. A vizsgálat egyik kérdése az volt, kinek a döntése alapján hajtották végre a pénzszállítók elfogását.
A feljegyzés szerint Szathmáry beszámolójában Hajdu János egy olyan személy döntésére utalt, „akit nem lehet belekeverni az ügybe”. Az ügyészségi dokumentum ezt Orbán Viktorra történő utalásként rögzítette. Ez azonban nem bizonyítja, hogy a volt miniszterelnök rendelte el az akciót.
Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője később nyílt levélben már név szerint Orbán Viktort nevezte meg, és azt állította, hogy a nyomozók által összegyűjtött adatok szerint 2026. március 3-án a volt miniszterelnöktől érkezett feladat a pénzszállítók elfogására. A teljes bizonyítéki anyag nem nyilvános, ezért Fürcht állításai jelenleg nem tekinthetők jogerős hatósági megállapításnak.
Külön büntetőfeljelentés is született
Szeptemberben az ukrán pénzszállítókat képviselő Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett Fürcht Pál állításaira és a Legfőbb Ügyészség fegyelmi eljárásában tett vallomására hivatkozva. Az iroda egyúttal kezdeményezte Fürcht tanúkénti meghallgatását is. A Legfőbb Ügyészség korábban visszautasította Fürcht politikai befolyásolásról szóló állításait, és közölte, hogy azokat valótlanoknak tartja.
Közben a pénz eredetével kapcsolatban indult másik büntetőeljárás már lezárult. A NAV Bűnügyi Főigazgatósága augusztusban bűncselekmény hiányában megszüntette a pénzmosás gyanúja miatt folytatott nyomozást. Az eljárásban megállapították, hogy a szállított készpénz és nemesfém a Raiffeisen Bank International AG és az ukrán állami Oschadbank közötti bankközi ügyletből származott, az eredetet és a vételár megfizetését banki dokumentumok igazolták.
