Washington és Teherán már egy lépcsőzetes megállapodás konkrét feltételeiről tárgyal New Yorkban: Irán megnyitná a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok pedig feloldaná az ország elleni gazdasági blokádot. A Reuters hat, az egyeztetéseket ismerő forrása szerint a csomagban befagyasztott iráni vagyon felszabadítása is szerepelhet, Teherán pedig kész lehet félretenni egyik eddigi kemény követelését, a szoroson áthaladó hajókra tervezett tranzitdíjat.
A csütörtökön nyilvánosságra került részletek már azt mutatják, hogyan próbálják egymás után rendezni azokat a kérdéseket, amelyek eddig rendre megakasztották a tárgyalásokat. Két iráni, két regionális és két nyugati diplomáciai forrás szerint egyik fél sem akarja egyszerre feladni a kezében lévő nyomásgyakorlási eszközöket, ezért több lépésből álló megállapodáson dolgoznak.
Az első csere már körvonalazódik: Irán újranyitná a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajózás előtt, az Egyesült Államok pedig feloldaná az Irán elleni gazdasági blokádot. Az alku részeként Teherán hozzáférést kaphatna külföldön befagyasztott vagyonának egy részéhez is. Ennek pontos összegéről és feltételeiről a Reuters forrásai nem közöltek részleteket.
Hormuznál jöhet az iráni engedmény
Érdekes fordulat a Hormuzi-szoros jövőjéről zajló vitában történt. Teherán eddig ahhoz is ragaszkodott, hogy az áthaladó hajóktól tranzitdíjat szedhessen. A Reuters egyik magas rangú iráni forrása szerint ezt a követelést most kivehetik az első megállapodásból, és külön mellékletben hagyhatják későbbi tárgyalásokra. Irán ezzel nem mondana le végleg a tranzitdíjról, csak félretenné a kérdést, hogy ne ezen akadjon el a blokád feloldásáról és a hajózás helyreállításáról szóló alku.
A szoros ellenőrzése más kérdés. Teherán továbbra is meg akarja tartani az adminisztratív ellenőrzést Hormuz felett, vagyis ezen a ponton egyelőre nincs áttörés.
Teherán már a hét elején jelezte, hogy kész lehet megnyitni a Hormuzi-szorost, ha Washington enyhít a katonai nyomáson és megszünteti a blokádot. A mostani Reuters-értesülés ehhez képest már a lehetséges megállapodás szerkezetéről szól. A kérdés az, hogy melyik engedmény melyik lépést követheti, és hogyan kerülhető el, hogy valamelyik fél úgy adja fel a legerősebb eszközét, hogy közben nem kapja meg a másiktól a vállalt ellenlépést.
Ennek külön súlyt ad egy korábbi kudarc. A Reuters szerint júliusban már létrejött egy ideiglenes megállapodás, amely végül összeomlott. Mint már megírtuk, a mostani egyeztetéseken olyan konstrukciót keresnek, amelyben a vállalásokat több szakaszra bontják.
A Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium a Reuters megkeresésére nem kommentálta a most nyilvánosságra került részleteket.
