A globális üzemanyagpiacon már régen nem néhány hetes, átmeneti fennakadásról beszélnek: a világ dízelkészletei rohamosan apadnak, miközben Európában, az Egyesült Államokban és Ázsiában is egyre szűkösebb a kínálat. Az amerikai készletek szeptemberben 1982 óta nem látott mélypontra zuhantak, az orosz finomítók elleni ukrán dróntámadások és a közel-keleti háború pedig éppen azokat a térségeket sújtja, amelyekből a világpiac nagy mennyiségű dízelt kapott. Az amerikai energiahatóság előrejelzése szerint a készletek 2027 jelentős részében is rendkívül alacsonyak maradhatnak.
Míg a benzin drágulása az autósok pénztárcáját érinti, a dízel ára képes jóval nagyobb hullámokat kelteni a gazdaságban, mint amit egy benzinkúti ártábla mutat. Ez hajtja a közúti áruszállítás jelentős részét, a mezőgazdasági és építőipari gépek tömegét, és számos ipari folyamatban is nélkülözhetetlen üzemanyag. A többletköltség megjelenik a fuvarozásban, a mezőgazdaságban és a gyártásban, majd ezekből továbbgyűrűzhet a fogyasztói árakba. Ha a dízel ára kilő, minden drágul, ami a boltok polcaira kerül.
Most egyszerre fogy a készlet és a mozgástér. Az Egyesült Államokban szeptember 11-én 107,9 millió hordóra apadt a dízelt és fűtőolajat is magában foglaló desztillátumkészlet. Az évnek ebben az időszakában ez a legalacsonyabb szint az amerikai Energiaügyi Információs Hivatal 1982-ig visszanyúló adatsorában.
A hiányt egy szokatlan jelenség is mutatja. Észak-Amerikában és a Karib-térségben négyéves csúcsra emelkedett a szabadon bérelhető üzemanyag-tárolókapacitás. Normális esetben az ilyen tartályokért komoly verseny folyik, most azonban sok helyen egyszerűen kevesebb termék érkezik, amit el lehetne helyezni bennük.
Az amerikai dízel ára is meredeken emelkedett. A kiskereskedelmi ár a Financial Times beszámolója szerint gallononként 6,51 dolláros rekordot ért el, miközben az Egyesült Államok továbbra is hatalmas mennyiséget, naponta mintegy 1,5 millió hordó dízelt exportál. Ez már Washingtonban is politikai vitát robbantott ki. Republikánus politikusok arra sürgetik Donald Trump elnököt, hogy az amerikai fogyasztók védelmében korlátozza vagy állítsa le a dízelexportot. A Fehér Ház egyelőre ellenzi ezt a lépést. Az adminisztráció attól tart, hogy egy exporttilalom felborítaná a már most is feszes kereskedelmi útvonalakat, és bizonyos amerikai régiókban akár tovább is emelhetné az árakat.
Európának egyre kevesebb helyről érkezhet dízel
Európa helyzete más okból kényes. Az ukrajnai háború után az Európai Unió megszüntette az orosz finomított olajtermékek tengeri importjának jelentős részét, így a kontinens egyre nagyobb mennyiségű dízelt kezdett vásárolni a Közel-Keletről, Indiából, az Egyesült Államokból és más piacokról.
Ez a rendszer addig működik viszonylag simán, amíg a finomítók termelnek és a tengeri útvonalak nyitva maradnak. A közel-keleti konfliktusok és a hajózási fennakadások azonban éppen ezeket az ellátási vonalakat teszik bizonytalanabbá. A hosszabb útvonalak több hajót kötnek le, növelik a szállítás idejét és megdrágítják a fuvart.
Az Egyesült Királyságban szeptemberre literenként két font közelébe került a dízel ára, eközben az ország az elfogyasztott dízel több mint felét importálja. A Guardian által megszólaltatott fuvarozók, taxisok és kisvállalkozók arról számoltak be, hogy az üzemanyagköltség már napi működésüket is egyre erősebben terheli.
A mostani helyzet furcsasága, hogy a világban van nyersolaj. A szűk keresztmetszet inkább az, hol és milyen gyorsan lehet abból dízelt, benzint és repülőgép-üzemanyagot előállítani, mivel a finomítói rendszerben kieső kapacitást nem lehet egyik napról a másikra máshol bekapcsolni.
Az orosz finomítókat egymás után érik a dróntámadások
Oroszország finomítói hónapok óta ukrán dróntámadások célpontjai, és a kiesések most már a nemzetközi üzemanyagpiacon is számítanak. A hétvégén a háború Moszkváig ért: ukrán drónok csaptak le a Gazprom Neft fővárosi olajfinomítójára. A Reuters három iparági forrása szerint a támadás után teljesen leállt a kőolaj feldolgozása az üzemben, mindkét elsődleges lepárlóegység kigyulladt. Az AVT-6 az üzem kapacitásának mintegy 53 százalékát, a EURO+ egység a fennmaradó 47 százalékot biztosítja, vagyis a csapás gyakorlatilag a finomító teljes elsődleges feldolgozókapacitását érintette.
A javítás a források szerint több hétig tarthat, és egy ilyen feszes piacon már ez a néhány hét kiesés is jelentős mennyiséget vonhat ki a rendszerből. A moszkvai finomító 2024-ben mintegy 11,6 millió tonna kőolajat dolgozott fel, amelyből körülbelül 3,2 millió tonna dízel, 2,9 millió tonna benzin és 1,3 millió tonna bitumen készült. A támadás után a finomító az orosz árutőzsdén is felfüggesztette az üzemanyag-értékesítést. A Gazprom Neft a Reuters megkeresésére nem kommentálta az értesüléseket.
Félmilliárd hordóval apadtak a globális készletek
A Nemzetközi Energiaügynökség szeptemberi jelentése megmutatja, milyen gyorsan fogyott el az a tartalék, amely eddig tompítani tudta az ellátási zavarokat. Az IEA adatai szerint február óta a megfigyelt globális olaj- és termékkészletek 507 millió hordóval csökkentek. Ez átlagosan napi 2,8 millió hordós apadást jelent. Augusztusban további 95 millió hordóval estek a készletek, ennyivel többet használt fel a piac, mint amennyit ugyanebben az időszakban visszatöltöttek. Ezek a tartalékok jelentik azt a puffert, amelyhez finomítói leállás, szállítási fennakadás vagy hirtelen keresleti ugrás idején hozzá lehet nyúlni. Minél kisebb ez a puffer, annál gyorsabban jelenhet meg egy újabb kiesés az árakban.
Kína enyhíthetne a szorításon
Kína képes lenne több dízelt küldeni a világpiacra. Hatalmas finomítói kapacitással rendelkezik, a magas nemzetközi árak pedig egyre vonzóbbá tehetik az exportot. Peking azonban kvótákkal szabályozza a finomított üzemanyagok kivitelét, ezért nem csak piaci döntés, hogy mennyi kínai dízel jelenhet meg Európában és Ázsiában. A kínai export növekedése több százezer hordónyi pluszkínálatot hozhatna, de nem oldaná meg a világ finomítói problémáit. A kiesések ugyanis egyszerre több térségben jelentkeznek, a készletek már eleve alacsonyak.
Európában közben olyan kapacitások is vannak, amelyek többet termelhetnének. A Financial Times szerint a Carlyle és a Lukoil európai eszközei körüli, mintegy 20 milliárd dolláros ügylet rendezése napi további 100–150 ezer hordó finomítói kapacitást tehetne elérhetővé. A csomag bolgár, román és holland érdekeltségeket is érint. De ez még mindig csak egy része annak a kapacitásnak, amelynek kiesésével a világ egyszerre több régióban szembesül.
2027-ben sem biztos, hogy feltöltődnek a tartályok
Az amerikai energiaügyi előrejelzések és a Reuters által összegyűjtött iparági adatok alapján gyors visszatérésre a korábbi készletszintekhez egyelőre nincs kilátás. Az amerikai dízel- és fűtőolajkészletek 2027 jelentős részében is történelmileg alacsony szinten maradhatnak.
A magas finomítói árrések közben arra ösztönzik a működő üzemeket, hogy minél többet termeljenek, Kína növelheti kivitelét, és új kapacitások is beléphetnek a piacra. Ezzel párhuzamosan azonban az orosz finomítók elleni támadások, a közel-keleti ellátás bizonytalansága és az alacsony készletek miatt jóval kevesebb tartalék maradt egy újabb nagyobb kiesés kivédésére.
Az amerikai piacon már most megjelent a kérdés, amely Európában is egyre fontosabb lesz: ha kevés a dízel, ki kapja meg először: a hazai piac vagy az exportvevők?
