Valóságos humanitárius válság bontakozik ki Jemenben: alig több mint két hét alatt több mint százezer ember kényszerült elhagyni az otthonát a nyugati partvidéken fellángolt harcok miatt. Családok indultak útnak gyerekekkel, csecsemőkkel, sokan azzal a kevés holmival, amit magukkal tudtak vinni. Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének legfrissebb adatai szerint szeptember 1. és 17. között 114 498 ember menekült el, a júniusban kezdődött eszkaláció óta pedig már 118 086 kitelepítettet regisztráltak. A menekülthullám közben már a Vörös-tengeren is átcsapott: közel háromezren kockáztatták az életüket túlzsúfolt lélekvesztőkön, hogy a tengeren átkelve a kelet-afrikai Dzsibutiban találjanak menedéket.
A nyugati partvidékről érkező felvételeken látszik, mit jelentenek ezek a számok. Asszonyok ülnek a földön csecsemőkkel az ölükben, körülöttük gyerekek várakoznak, néhány kanna, táska és segélycsomag jelzi, mi maradt abból az életből, amelyet maguk mögött hagytak. Sokan nem tudják, meddig maradnak, és azt sem, lesz-e hová visszatérniük. A mostani menekülés ráadásul olyan családokat is elért, amelyek a több mint egy évtizede tartó háború alatt már egyszer vagy többször elveszítették az otthonukat.
A legsúlyosabb helyzet Taizban alakult ki, ahová 67 746 kitelepített érkezett. Lahjban 30 798, Hodeidában 8244, Ádenben 6840 embert tartanak nyilván, és kisebb csoportok jutottak el Abyan, Hadramaut és Marib területére is. Ezek a települések néhány nap alatt családok tízezreit próbálják befogadni, miközben a segélyszervezetek készletei fogynak.
Abdusattor Esoev, az IOM jemeni misszióvezetője pénteken Genfben már arra figyelmeztetett, hogy a rendelkezésükre álló készletek rendkívül korlátozottak. Egyszerre kellene ételt adni az érkezőknek, ivóvizet vinni oda, ahol nincs elegendő, szállást találni az otthon nélkül maradt családoknak, és biztosítani az egészségügyi ellátást.
A helyszínen már tartálykocsikkal hordják a vizet. Az Aden Time pénteki beszámolója szerint 3571, a nyugati partvidékről Taizba és Ádenbe menekült család ellátását kezdték meg. Elsőként ezer adag készételt osztanak ki, száz tartálykocsi pedig mintegy félmillió liter ivóvizet visz a menekültekhez. Mokhából, Khokhából és Haysből is érkeztek családok.
A nyugati partvidékről Ádenbe menekült jemeni családok. Videó: Yemen Today / اليمن اليوم
Miközben a családok menekülnek, pénteken is folytatódtak a harcok
Miközben a partvidékről egyik család a másik után indul útnak, néhány kilométerrel odébb tovább dolgoznak a fegyverek. Pénteken különösen feszült maradt a Kahbub-front, a Bab el-Mandeb közvetlen közelében.
Az Aden Time szerint a déli Óriás Brigádok húszi járműveket és csapatösszevonásokat támadtak a térségben. A déli erők azt közölték, hogy több katonai járművet megsemmisítettek, és veszteségeket okoztak a húsziknak. Más közeli frontokon is mozgásról érkeztek jelentések: a Dél-Arábiai Törzsek Általános Szövetsége az al-Subaiha, Kirsh és al-Musaymir térségében szolgáló erők megerősítését kérte, az Aden Time pedig al-Aghbara környékéről is összecsapásokról és előrenyomulásról számolt be.
A harcok helyszíne különösen érzékeny. Kahbub mellett húzódik a Bab el-Mandeb, az a keskeny tengeri kapu, amelyen keresztül az Ádeni-öbölből a Vörös-tengerre, majd a Szuezi-csatorna felé jutnak a hajók. A húszik korábbi vörös-tengeri támadásai már megmutatták, milyen gyorsan megérzi a világkereskedelem, ha ez az útvonal veszélyessé válik: hajózási társaságok terelték járataikat Afrika köré, több ezer kilométerrel meghosszabbítva az Ázsia és Európa közötti utat.
A háború poklából már a tengeren át menekülnek
A menekülés nem ér véget Jemen partjainál. Az elmúlt napokban közel háromezren indultak neki a tengernek Dzsibuti felé. Órákat töltenek zsúfolt lélekvesztőkön, kevés vízzel és élelemmel, miközben előttük az Ádeni-öböl, mögöttük pedig az a partvidék marad, ahonnan a harcok elől elindultak.
Az első érkezők között halászok és családjaik voltak. Azóta egyre több civil választja ugyanezt az utat. Dzsibuti északi részén, Obock környékén helyi családok nyitották meg előttük az otthonaikat, az IOM pedig vizet, meleg ételt, szállítást és sürgősségi segítséget próbál biztosítani azoknak, akik partot érnek.
A harcok más közeli frontokra is átterjedtek. A Dél-Arábiai Törzsek Általános Szövetsége az al-Subaiha, Kirsh és al-Musaymir térségében szolgáló erők megerősítését sürgette, további embereket és felszerelést kérve. Az Aden Time pénteken al-Aghbara térségéből is előrenyomulásról számolt be; a lap szerint a helyi törzsi erők összecsapások után elfoglaltak egy stratégiai állást.
Kahbub neve azért került hirtelen a jemeni hadszíntérről szóló hírek középpontjába, mert közvetlen közelében húzódik a Bab el-Mandeb-szoros. Ez a keskeny tengeri átjáró köti össze a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel. Az Ázsiából Európába tartó hajók innen jutnak tovább a Vörös-tengeren keresztül a Szuezi-csatorna felé. A térség sebezhetőségét az elmúlt évek már megmutatták. A húszik vörös-tengeri hajótámadásai miatt több nagy hajózási társaság időszakosan Afrika déli csúcsa, a Jóreménység foka felé terelte hajóit. A hosszabb út több üzemanyagot és időt igényel, és növeli a szállítás költségét.
Ugyanazon a tengeren indulnak Afrika felé, amelyen korábban Jemenbe érkeztek a menekülők
A szárazföldi menekülés új irányt vett. Az elmúlt napokban mintegy háromezer ember érkezett Jemenből Dzsibutiba, sokan órákon keresztül utaztak zsúfolt, veszélyes hajókon, kevés élelemmel és ivóvízzel. Az ENSZ szerint az érkezők között sok a nő és a gyerek, vannak csecsemők és várandós nők is, és többen már Jemenben is egynél többször kényszerültek elhagyni otthonukat.
Az első hullámban halászok érkeztek családjaikkal. Utánuk már olyanok is útnak indultak, akik megpróbálták magukkal vinni azt, amit még meg tudtak menteni. Az ENSZ beszámolója szerint egyes családok napelemeket, személyes holmikat, sőt állatokat is felpakoltak a hajókra. Dzsibutiban Obock környékén helyi családok is befogadtak menekülteket, miközben az IOM ivóvizet, meleg ételt, szállítást és sürgősségi segítséget biztosít az érkezőknek.
Van ebben a menekülésben egy különös fordulat. Ezeken a vizeken évtizedeken át főként az ellenkező irányba haladtak a menekülteket és migránsokat szállító hajók. Etiópiából és Szomáliából indultak emberek Jemen felé abban a reményben, hogy onnan továbbjutnak Szaúd-Arábiába és az Öböl gazdagabb országaiba. Most jemeniek szállnak hajóra, hogy Afrikában keressenek biztonságot.
Dzsibuti azonban maga is korlátozott lehetőségekkel próbálja fogadni az érkezőket. Néhány ezer ember egy nagy ország számára talán nem tűnne kezelhetetlen tömegnek, itt azonban rövid idő alatt érkeznek, sokan ellátás, pénz és biztos szállás nélkül. Az IOM szerint az érkezések gyorsasága már meghaladja azt az ütemet, amellyel a helyi segítségnyújtást bővíteni lehet.
Egy háború, amelyből soha nem lett valódi béke
A most menekülő gyerekek közül sokan már a háború alatt születtek. A húszik 2014-ben elfoglalták Szanaát, majd az ország jelentős területeit vonták ellenőrzésük alá. 2015-ben a Szaúd-Arábia vezette katonai koalíció a nemzetközileg elismert jemeni kormány oldalán avatkozott be, és Jemen hosszú háborúba süllyedt.
Az évek alatt lakónegyedek, utak, kórházak, vízhálózatok és kikötők sérültek meg, miközben emberek milliói váltak humanitárius segítségre szorulóvá. A 2022-ben ENSZ-közvetítéssel létrejött fegyverszünet után a nagy szárazföldi frontok egy időre elcsendesedtek, de politikai rendezés nem született. A fegyveres erők a régi választóvonalak két oldalán maradtak.
Most pedig ismét ugyanazokon az utakon indulnak családok dél és kelet felé, amelyeken a jemeni háború korábbi hullámai idején már százezrek menekültek.
