Az iráni Forradalmi Gárda magas rangú parancsnokai utazhattak Jemenbe, hogy közvetlenül segítsék a húszik Szaúd-Arábia és a Vörös-tenger partvidéke ellen indított hadműveleteit – erről iráni, jemeni és regionális források beszéltek a Reutersnek. Két iráni forrás szerint Teherán már a múlt héten arra kérte a húszikat, hogy fokozzák a Szaúd-Arábia elleni támadásokat, és ehhez több pénzt, fegyvert, valamint magas rangú katonai vezetőket ígért. A mostani értesülések új fényt vetnek arra a villámgyors offenzívára, amelynek során a húszik elfoglalták Mokhát és veszélyesen közel kerültek a Bab el-Mandeb-szoroshoz.
A Reuters csütörtök esti anyaga szerint több magas rangú iráni Forradalmi Gárda-parancsnok már korábban Jemenbe utazott, miután heteken át egyeztettek a húszik katonai stratégiájáról. Egy Teherán által tájékoztatott regionális diplomata szerint ezek a tisztek nem pusztán tanácsadóként jelentek meg: a Szaúd-Arábia ellen irányuló húszi támadások felügyeletében és irányításában is szerepet vállaltak.
Irán nyilvánosan továbbra is azt állítja, hogy a húszik szövetségesei, de nem iráni irányítás alatt álló proxyerő. A Reuters által megszólaltatott két iráni forrás ezzel szemben azt mondta, hogy Teherán a múlt héten kifejezetten a szaúdi célpontok elleni támadások fokozását kérte, és további támogatást ígért hozzá. Egy harmadik iráni tisztviselő ugyanakkor azt állította, hogy Mokha elfoglalásáról maguk a húszik döntöttek, nem Irán. A művelet ettől függetlenül Teherán érdekeit szolgálta: nyomást gyakorolt Szaúd-Arábiára és az Egyesült Államokra, miközben az olajárakat is felfelé hajtotta.
Lehallgatott kommunikációk és foglyok vallomásai vezettek egy iráni parancsnokhoz
A jemeni kormány oldalán harcoló erők öt katonai forrása ennél is tovább ment. Szerintük a Forradalmi Gárda közvetlenül irányította a húszik új vörös-tengeri hadjáratát, amely rakétatűzzel indult a keskeny Tihama-partvidéken, majd gyors szárazföldi előrenyomulás követte. A jemeni források állításukat lehallgatott kommunikációkra és elfogott húszi harcosok vallomásaira alapozzák. Ezek alapján úgy vélik, hogy az iráni művelet egyik kulcsszereplője Abdolreza Shahlaei, a Forradalmi Gárda elit al-Kudsz egységének magas rangú parancsnoka lehetett.
Shahlaei neve nem először bukkan fel Jemen kapcsán. Iráni források korábban arról beszéltek, hogy az al-Kudsz parancsnoka az elmúlt években időt töltött az országban. A Reuters mostani értesülését azonban iráni részről nem erősítették meg, ezért azt egyelőre a jemeni katonai források állításaként lehet kezelni.
A Forradalmi Gárda közben a blokád ellenére továbbra is képes lehet fegyvereket és embereket mozgatni Jemenbe és onnan ki. Két iráni forrás szerint a húszik által ellenőrzött területeket érő légi és tengeri korlátozások sem zárták el teljesen ezeket az útvonalakat, arról azonban nem mondtak részleteket, hogyan jutnak át az eszközök és a személyzet.
A mostani offenzívát nem néhány hét alatt készítették elő
Ahmed Nagi, az International Crisis Group Jemen-szakértője szerint a nyugati parti offenzíva nem lehetett gyorsan összerakott művelet. Úgy látja, a húszik katonai képességei az elmúlt években jelentősen fejlődtek, részben az Iránból vagy csempészhálózatokon keresztül megszerzett új fegyverek miatt. A mostani hadjáratban különösen a drónok szerepét emelte ki.
A tegnapi és mai támadások képe alapján ez a fejlődés már nem elméleti kérdés. A húszik előbb szaúdi városokat és energetikai létesítményeket támadtak rakétákkal és drónokkal, majd gyors szárazföldi áttörést hajtottak végre Jemen nyugati partján. A Mokha elfoglalása után kialakult helyzet már közvetlen fenyegetést jelent a Bab el-Mandeb környezetére, miközben a Hormuzi-szoros forgalma is súlyosan visszaesett.
Rijád több légicsapást kérhetett volna – de félt az eszkalációtól
A Reuters új anyagának másik fontos eleme a szaúdi katonai szerep. Két jemeni tisztviselő szerint amikor a húszik a múlt héten megindultak Mokha felé, a jemeni kormány nagyobb szaúdi légi támogatást kért, többek között Szanaa és más húszi központok, valamint stratégiai célpontok, például olajraktárak támadását.
Rijád azonban nem indított ilyen széles körű légi hadjáratot. A szaúdi segítség főként logisztikai, fegyverzeti és hírszerzési támogatásból állt, a légicsapások pedig elsősorban az északi al-Dzsauf és Marib frontjára koncentrálódtak. A Reuters forrásai szerint a jemeni vezetés ezeket a térségeket kevésbé tartotta sürgetőnek, mint a Vörös-tenger partvidékét.
A jemeni tisztviselők értékelése szerint Szaúd-Arábia azért kerülhette a nagyobb támadást, mert attól tartott, hogy a húszik még súlyosabb drón- és rakétacsapásokkal válaszolnának szaúdi területen. Ez a félelem nem elméleti: a hét eleji húszi támadásokban 73 ember megsérült, és energetikai létesítményeket is találatok értek.
A szaúdi kormány a Reutersnek egyelőre nem kommentálta, miért az északi frontokra koncentrálta katonai támogatását, miközben a húszik a Vörös-tenger partján törtek előre.
Teherán egyszerre tagadja az irányítást és profitál a nyomásból
A Reuters értesülései élesen ütköznek az iráni vezetés nyilvános álláspontjával. Teherán továbbra is azt mondja, hogy a húszik saját döntéseiket hozzák, és Irán nem irányítja őket. Amikor Pakisztán a héten szaúdi figyelmeztetést továbbított Iránnak a húszi támadások miatt, egy magas rangú iráni tisztviselő ugyanezt az álláspontot ismételte meg: Irán nem ellenőrzi a jemeni mozgalmat.
A Reuters csütörtöki forrásai azonban ennél sokkal szorosabb együttműködést rajzolnak ki. Ha az iráni parancsnokok valóban részt vettek a hadműveletek tervezésében és irányításában, akkor a mostani jemeni offenzíva közvetlenebb iráni szerepvállalást jelenthet, mint amit Teherán eddig nyilvánosan elismert.
Ennek a tétje a Mokha környéki harcokon túl is látszik. A Hormuzi-szoroson szerdán mindössze hét áruszállító hajó haladt át, miközben Szaúd-Arábia egyre több olajat terel a vörös-tengeri Yanbu felé. A Bab el-Mandeb szerepe emiatt felértékelődött: a szoroson a világ olajtermelésének nagyjából hét százaléka halad át, és a húszik további déli előrenyomulása egy olyan alternatív útvonalat sodorhat veszélybe, amelyre Rijád éppen a hormuzi fennakadások miatt támaszkodik.
Közben az olaj ára csütörtök estére tovább emelkedett. A Brent csaknem 6 százalékos pluszban 107 dollár fölé, az amerikai WTI pedig 101 dollár fölé került. A mostani Reuters-értesülés ezért a jemeni fronton túl Irán közvetlen katonai szerepének kérdését teszi a középpontba. Mokha elfoglalása már megtörtént; a következő napok egyik legfontosabb kérdése az lesz, meddig terjedt valójában a Forradalmi Gárda szerepe a hadjárat előkészítésében és irányításában, és meddig tudja Rijád elkerülni, hogy ismét teljes erejű légi háborúba sodródjon Jemennel.
Forrás: Reuters, International Crisis Group, jemeni kormányzati katonai források, iráni és regionális források
