Toroczkai László a Sándor-palotában tartott egyeztetésen nemcsak a következő napok energiaellátásáról kérdezte Magyar Pétert. Szóba hozta a Paksi Atomerőmű újraindítását, a lehetséges gazdasági és zöldlobbikat, Kapitány István Shell-részvényeit, Bart István korábbi tevékenységét, a bősi vízlépcsőt, a mobil szivattyúkat, a szárazhűtést és a tervezett szélerőműveket is. A Mi Hazánk elnöke szerint a jelenlegi válságért a politika felelős, a lakosságot ezért nem lehet a kialakult helyzet felelősévé tenni.
Toroczkai László a megbeszélés után azzal kezdte értékelését, hogy a magyar embereknek nincs felelősségük a kialakult energia- és vízügyi helyzetben. Szerinte az elmúlt kormányok és a jelenlegi kabinet döntései, illetve az elmaradt intézkedések vezettek oda, hogy az ország most rendkívüli helyzettel néz szembe.
„A magyar emberek egyáltalán nem felelősek” – jelentette ki. Hozzátette, hogy a Mi Hazánk sem visel kormányzati felelősséget, mivel az előző ciklusban és jelenleg is ellenzékben politizál.
A pártelnök ezért nem fogadja el, hogy a lakosságnak olyan üzeneteket küldjenek, amelyek a klímaberendezések, a mosógépek, a vasalás vagy más hétköznapi fogyasztás korlátozását sürgetik. Azt mondta, az energiaellátás biztosítása a kormány feladata, nem pedig az embereké.
„Rengeteg kérdéssel bombáztam a miniszterelnököt”
Toroczkai szerint részben az ő kérdései miatt tartott csaknem két és fél órán át a tanácskozás, és ezért kezdődött később Magyar Péter sajtótájékoztatója.
„Rengeteg kérdéssel bombáztam a miniszterelnököt” – mondta. A kérdések jelentős részét dr. Tóth Máté energiajogásszal, a Mi Hazánk köztársaságielnök-jelöltjével és más szakértőkkel állították össze. Toroczkai elmondása szerint Magyar Péter minden felvetésére hosszasan válaszolt, és a szakmai kérdések egyikét sem minősítette értelmetlennek vagy összeesküvés-elméletnek.
Toroczkai a válaszokat végig jegyzetelte. Közölte, hogy az elhangzott adatokat olyan szakemberekkel is ellenőriztetni fogják, akik az érintett erőművekben vagy az energetikai ágazatban dolgoznak. „Vizsgáztattam a miniszterelnököt” – fogalmazott. Azt mondta, később nyilvánosságra hozzák szakértőik értékelését arról, hogy Magyar Péter szakmailag helytálló válaszokat adott-e.
Közös víz- és energiastratégiát javasolt
Toroczkai azt kezdeményezte, hogy a közvetlen válsághelyzet elmúltával a kormány és a parlamenti ellenzéki pártok közösen dolgozzanak ki új víz- és energiastratégiát. Elképzelése szerint minden politikai oldal saját szakembereket és szakmai szervezeteket vonhatna be, a teljes döntési folyamat pedig nyilvános lenne.
A pártelnök szerint akár országgyűlési vizsgálóbizottság is feltárhatná, milyen mulasztások történtek az elmúlt évtizedekben. Felvetette azt is, hogy a szakértők a parlamentben üljenek össze, vagy a stratégia egyes kérdéseit plenáris üléseken vitassák meg.
Toroczkai beszámolója szerint Magyar Péter többször jelezte, hogy támogatja a közös munkát. A Fidesz–KDNP, valamint a többi ellenzéki frakció vezetője is nyitottságot mutatott, a folytatás időpontjáról, formájáról és pontos menetéről azonban nem született döntés.
„Semmilyen konkrétumban nem egyeztünk meg” – mondta Toroczkai. Hozzátette, hogy a miniszterelnöktől szóbeli ígéretet kapott a közös stratégia megalkotására, majd megjegyezte: „Reméljük, hogy ezt komolyan is gondolta.”
Nem kérnek fogyasztáscsökkentést a lakosságtól
Toroczkai szerint a találkozón Magyar Péter egy kimutatást is bemutatott arról, hogy több száz vállalat mekkora önkéntes fogyasztáscsökkentést vállalt. A miniszterelnök tájékoztatása alapján ezekkel a felajánlásokkal egyelőre elérték azt a szintet, amely mellett biztosítható az ország villamosenergia-ellátása.
Toroczkai azt is közölte, hogy a találkozón kapott tájékoztatás szerint Magyarország abban az időpontban nem exportált villamos energiát Ukrajnába. Ebből arra jutott, hogy jelenleg nincs szükség arra, hogy a Mi Hazánk külön takarékosságot kérjen a lakosságtól.
„Egyelőre a kormány legyen ura ennek a helyzetnek”
– jelentette ki.
A Sziget Fesztivál és más nagy rendezvények sorsa is szóba került. Toroczkai elmondása szerint azt a választ kapták, hogy a kormány egyelőre nem akar rendezvényeket lemondani, és kötelező fogyasztási korlátozás bevezetésére sincs szükség. Szerinte ebben az esetben az embereket sem kell a mosógép vagy a klímaberendezés kikapcsolásával riogatni.
Bősnél is vizsgálták, mi történik a vízzel
Toroczkai elmondta, hogy a Mi Hazánk munkatársai a sajtótájékoztató reggelén a bősi vízlépcsőhöz utaztak, ahol fényképeket készítettek. A pártelnök szerint a létesítménynél nagy mennyiségű víz volt látható, miközben Magyarországon súlyos vízhiányról beszélnek.
A megbeszélésen ezért megkérdezte Magyar Pétertől, küldtek-e szakértőket Ausztriába és Szlovákiába annak kivizsgálására, hogy történt-e illegális zsilipelés vagy akár jogszerű vízvisszatartás.
Toroczkai beszámolója szerint azt a választ kapta, hogy szakmai csoport vizsgálta a kérdést. Magyar Péter álláspontja az volt, hogy a bősi és az osztrák vízlépcsők átfolyó rendszerben működnek, ezért az ott látható víz gyorsan továbbhaladna, és nem változtatná meg érdemben a paksi helyzetet.
Mobil szivattyúkról és dunai duzzasztásról is kérdezett
Toroczkai azt is felvetette, miért nem telepítettek néhány nap alatt nagy teljesítményű, mobil átemelő szivattyútelepeket a Duna mélyebb sodorvonalába. Elmondása szerint erre azt a választ kapta, hogy az ilyen beavatkozást nem engedélyeznék.
Rákérdezett egy magyarországi duzzasztómű vagy vízlépcső építésére is. Megemlítette, hogy korábban Paks alatt, Fajsz térségében már készültek hasonló tervek. Magyar Péter Toroczkai beszámolója szerint azt mondta, a lehetőséget vizsgálják, de személyes álláspontja alapján egy ilyen létesítmény önmagában nem jelentene hosszú távú megoldást.
Szárazhűtést és a Heller–Forgó-rendszert vetette fel
Toroczkai egyik fontos műszaki javaslata a Paksi Atomerőmű hűtőrendszerének átalakítására vonatkozott. Szerinte Paks I. és Paks II. tervezésénél olyan megoldást kellett volna választani, amely kevésbé függ a Duna aktuális vízállásától.
A pártelnök a magyar fejlesztésű Heller–Forgó-féle szárazhűtési rendszert említette. Álláspontja szerint ilyen technológiával a paksi termelés nem lenne ennyire kiszolgáltatva annak, hogy éppen mennyi víz található a folyóban. Toroczkai elmondása szerint azt a választ kapta, hogy a kormány a szárazhűtés lehetőségét is vizsgálja, de egyelőre nem tudott konkrét döntésről vagy ütemtervről beszámolni.
Toroczkai külön rákérdezett a Lőrinci, a Litéri és a sajószögedi olajtüzelésű erőművi blokkok állapotára és tényleges bevethetőségére. A Magyar Pétertől kapott válaszokat feljegyezte, de kijelentette, hogy azokat az adott erőműveknél dolgozó szakemberekkel is ellenőriztetni fogja. Úgy fogalmazott: ezek a vizsgálatok mutathatják majd meg, hogy a miniszterelnök a valós műszaki állapotnak megfelelő tájékoztatást adott-e.
Kapitány István Shell-részvényeinél vált feszültté a vita
Toroczkai szerint a találkozó hangneme többnyire nyugodt volt, de akadtak pillanatok, amikor más frakcióvezetők és Magyar Péter között is majdnem elszabadultak az indulatok. A közte és a miniszterelnök között kialakult legélesebb vita Kapitány István és Bart István személyéhez kapcsolódott.
Toroczkai azt állította, hogy Kapitány István energetikáért felelős miniszter több milliárd forint értékű Shell-részvénnyel rendelkezik. Bart István helyettes államtitkárról pedig azt mondta, hogy korábban egy osztrák kormányzati támogatásban is részesülő szervezet társelnöke volt, amely szerinte Paks I. és Paks II. ellen lépett fel.
A Mi Hazánk elnöke ezért azt követelte, hogy az új energiastratégia kidolgozása teljesen átlátható legyen, és a kormány bizonyítsa: gazdasági, pénzügyi, zöld- vagy más lobbicsoportok nem befolyásolják az energetikai döntéseket.
Toroczkai szerint Magyar Péter ezt a felvetést nem tartotta a jelenlegi megbeszélés szempontjából relevánsnak. A pártelnök viszont azt mondta, éppen a jövőbeni stratégia hitelessége miatt tartja kulcsfontosságúnak.
„Talán ez volt az egyetlen pont, amikor nem tudtunk higgadt hangnemben beszélgetni a miniszterelnök úrral”
– fogalmazott.
Azt is megkérdezte, biztosan újraindítják-e Paksot
A Shell-részvényekről és a lobbicsoportokról szóló vita nem ért véget a miniszter és a helyettes államtitkár személyénél. Toroczkai a kérdések során arról is beszélt, hogy megkérdezte Magyar Pétert: számíthatnak-e a magyarok arra, hogy a leállítás után valóban újraindítják a Paksi Atomerőművet.
Felvetette, hogy egyes atomenergia-ellenes érdekcsoportok esetleg megpróbálhatják kihasználni a válságot arra, hogy az erőművet ne helyezzék ismét üzembe. Bart Istvánt Toroczkai olyan szereplőként említette, aki korábban szerinte egy ilyen lobbi álláspontját képviselte, most pedig az energetikai minisztériumban dolgozik helyettes államtitkárként.
„Szerintem ezek releváns kérdések” – mondta Toroczkai, aki szerint éppen ennél a témánál alakult ki komoly politikai vitája Magyar Péterrel.
Uniós feltételeket és külföldi szélerőműveket is említett
Toroczkai egy általa 136 oldalasnak nevezett uniós dokumentumra is hivatkozott, amelyet szerinte a mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós forrás folyósításához kapcsolódó feltételek részeként küldtek a magyar kormánynak. Azt mondta, a dokumentum hosszasan foglalkozik a szélenergiával és az ahhoz szükséges jogszabályi változtatásokkal.
A pártelnök szerint Kapitány István egyik korábbi parlamenti válaszából arra lehetett következtetni, hogy a kormány elsősorban külföldi befektetőktől és globális nagyvállalatoktól várja az új szélerőművek megépítését.
Toroczkai azt mondta, akár kétszáz méter magas szélturbinák is létesülhetnek a lakóterületektől hétszáz méterre. Szerinte az érintett települések lakóit helyi népszavazásokon kellene megkérdezni arról, elfogadják-e az ilyen beruházásokat, és vállalják-e a külföldi multinacionális vállalatoktól való további függést.
Elmondása szerint erről már nem alakult ki érdemi szakmai párbeszéd, mert Magyar Péter nem tartotta a témát szorosan a válságegyeztetéshez tartozónak. Toroczkai viszont úgy vélte, a mostani helyzetből következő energiastratégia miatt igenis helye volt a kérdésnek az asztalnál.
Politikai bábszínháznak nevezte a palackosvíz-osztást
Toroczkait arról is megkérdezték, mit tesznek a Mi Hazánk aktivistái, ha egyes településeken víz- vagy áramhiány alakul ki. A pártelnök azt mondta, nem akarnak részt venni olyan politikusi akciókban, amelyek során palackos vizet osztanak az utcán, majd fényképeket készítenek róla.
„Bábszínházban nem szeretnénk részt venni”
– fogalmazott.
Szerinte először pontosan meg kell állapítani, hol kerültek veszélybe az ivóvízbázisok. Ezekre a területekre a kormánynak kell tartálykocsikat, szükség esetén pedig honvédségi segítséget küldenie. A Mi Hazánk is bekapcsolódna a munkába, ha valóban szükség lenne rá, de Toroczkai szerint a palackos vízzel készült politikusi fényképek nem jelentenek valódi válságkezelést.
Két éve még az árvíz miatt pakolták a homokzsákokat
Toroczkai felidézte, hogy két évvel korábban a Mi Hazánk aktivistái is nagy számban pakoltak homokzsákokat a Duna mellett, amikor az ország árvíztől tartott. Azt állította, már akkor figyelmeztettek arra, hogy néhány éven belül éppen az alacsony vízállás jelenthet majd problémát.
Szerinte a víz nem egyszerűen „eltűnt” a Dunából, hanem Magyarország évtizedek óta nem alakított ki megfelelő vízmegtartó és vízszabályozó rendszert. Úgy vélte, árvízkor meg kellene tartani a víz egy részét, hogy aszályos időszakban felhasználható legyen.
Toroczkai elismerte, hogy a jelenlegi kormány csak néhány hónapja irányítja az országot, ezért kevesebb ideje volt felkészülni, mint az előző kabineteknek. Ugyanakkor arra is választ várt, hogy az elmúlt hetekben megfelelően reagált-e a közeledő veszélyre.
A klímaváltozás okairól nem akart politikusként ítéletet mondani
Toroczkai a klímaváltozásról azt mondta, annak okairól tudományos viták folynak, és politikusként nem kíván ezekben döntőbíróként fellépni. A dogmatikus kijelentéseket egyik oldalról sem tartja helyesnek.
A következményeket ugyanakkor szerinte már mindenki látja. „Az, hogy tünetei vannak ennek az éghajlatváltozásnak, ezt mindenki látja” – mondta. Hozzátette, hogy a politikának ezekre a változásokra fel kellett volna készítenie az országot és a lakosságot, ez azonban Magyarországon nem történt meg.
Forsthoffer Ágnes meghívását pozitívumnak nevezte
Toroczkai a kemény bírálatok mellett pozitívumokról is beszélt. Helyesnek nevezte, hogy Forsthoffer Ágnes összehívta a miniszterelnököt és a frakcióvezetőket.
Szerinte az ellenzéki vezetőket nem pusztán „biodíszletként” hívták meg, amit az is bizonyít, hogy a találkozó nem fél órán át, hanem csaknem két és fél óráig tartott. Magyar Péter minden szakmai kérdésére válaszolt, és Toroczkai elmondása szerint több felvetést kifejezetten jónak és relevánsnak nevezett.
A pártelnök ugyanakkor úgy látta, hogy a zárt ajtók mögötti érdemi beszélgetés után a nyilvánosság előtt ismét megkezdődött a politikai kommunikáció, amelyet „abszolút filmszínháznak” nevezett.
Toroczkai szerint a következő hónapok mutatják majd meg, valóban megszületik-e a megígért közös víz- és energiastratégia, vagy a hétfői egyeztetésből csak politikai nyilatkozatok maradnak.
Forrás: Toroczkai László Sándor-palotai egyeztetést követő sajtótájékoztatója
