Megalakulása óta nem látta el törvényben előírt feladatát az állami Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft., miközben több milliárd forintot költött informatikai fejlesztésre és egy használatba sem vett rendszer üzemeltetésére – állapította meg az Állami Számvevőszék. Az ellenőrzés során bűncselekmények gyanúja is felmerült, ezért az ÁSZ az illetékes hatóságokhoz és a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult.
Az Élelmiszermentő Központot 2022-ben hozta létre a magyar állam azzal a céllal, hogy összekapcsolja a lejárathoz közeli, de még fogyasztható élelmiszerekkel rendelkező áruházláncokat a segélyszervezetekkel. A társaság feladata lett volna az országos élelmiszermentés koordinálása, a közreműködő szervezetek nyilvántartása és az élelmiszerek elosztásának megszervezése.
Az ÁSZ most közzétett jelentése szerint ebből gyakorlatilag semmi sem valósult meg. Az ellenőrök rendelkezésére bocsátott iratok és nyilatkozatok alapján a központ megalakulása óta nem kezdte meg törvényben meghatározott élelmiszermentési tevékenységét, és a Karitatív Tanács tagszervezetei számára sem történt élelmiszerátadás.
Közben jelentős állami összegek folytak el. A társaság bruttó 2,8 milliárd forintért fejlesztetett egy informatikai rendszert, amelynek tényleges működését, tesztelését és feladatellátásra való alkalmasságát nem tudta igazolni. A rendszer használatához szükséges megállapodásokat az érintett élelmiszerláncokkal sem kötötték meg.
Az ellenőrzés lezárásakor az ÁSZ már magát a rendszert sem tudta megtekinteni, mert az Élelmiszermentő Központnak nem volt érvényes üzemeltetési szerződése, így nem fért hozzá a saját működéséhez létrehozott informatikai felülethez. Mindezek ellenére 2023 harmadik negyedéve és 2025 harmadik negyedéve között a társaság mintegy bruttó 4,6 milliárd forintot fizetett ki rendszerüzemeltetésre. Ebből az ÁSZ által közvetlenül ellenőrzött időszakot érintő összeg körülbelül 761 millió forint volt.
A számvevőszék szerint a fejlesztés már az előkészítés során súlyos hibákkal indult. Nem mérték fel megfelelően sem a segélyszervezetek, sem az élelmiszerláncok tényleges igényeit, később pedig olyan új követelmények jelentek meg, amelyek miatt a szoftvert jelentősen át kellett dolgozni. Ez további többletköltségeket okozott.
Az ÁSZ azt is megállapította, hogy a központ a fejlesztett rendszer tulajdonjogát nem szerezte meg. Mindössze felhasználási és továbbfejlesztési jogokat kapott, miközben a szolgáltató megtartotta a saját szoftvereihez és dokumentációihoz kapcsolódó teljes körű jogokat. A jelentés szerint ez a társaságot erősen függővé tette a vállalkozótól.
A kifogások a foglalkoztatásra és az egyéb szolgáltatásokra is kiterjedtek. Mivel az Élelmiszermentő Központ tényleges élelmiszermentési tevékenységet nem végzett, és több feladatra külső partnereket vett igénybe, az ÁSZ szerint utólag azt sem lehetett megállapítani, hogy a társaság alkalmazottai pontosan milyen munkát végeztek, illetve indokolt volt-e a foglalkoztatottak létszáma. Ezenkívül több beszerzésnél hiányoztak az igények indokoltságát, a szolgáltatók kiválasztását és a teljesítéseket alátámasztó iratok. Egyes szakmai anyagokról az ellenőrzés azt állapította meg, hogy bizonyíthatóan csak az ÁSZ vizsgálatának megkezdése után készültek el, ezért azok nem igazolhatták a korábban kifizetett teljesítéseket.
A számvevőszék szerint a társaság működésében rendszerszintű hiányosságok voltak. Nem alakított ki megfelelő belső kontrollrendszert, több alapvető szabályzattal nem rendelkezett, iratmegőrzési és közzétételi kötelezettségeit sem teljesítette maradéktalanul. A 2023-as éves beszámoló emiatt az ÁSZ értékelése szerint nem adott megbízható és valós képet a társaság vagyonáról és pénzügyi helyzetéről.
A vizsgálat azt is megállapította, hogy a központ működését teljes egészében az állam finanszírozta. Az Élelmiszermentő Központ 2023-ban mintegy 3,8 milliárd forint támogatást kapott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól, tőketartalékát pedig 722 millió forintról körülbelül 1,9 milliárd forintra emelték. Értékesítésből származó bevétele nem volt.
Az ÁSZ szerint felmerült annak lehetősége is, hogy az informatikai fejlesztésre kötött közbeszerzési szerződés módosítása nem felelt meg a törvényi feltételeknek. Egy ESG-tanácsadási szerződésnél pedig a társaság jogtalanul mellőzhette a közbeszerzési eljárást.
A feltárt szabálytalanságok miatt az Állami Számvevőszék hivatalból eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, tekintve, hogy a jelentés szerint az ellenőrzés során bűncselekmények gyanúja is felmerült, ezért az ÁSZ az illetékes hatósághoz fordult.
Forrás: Állami Számvevőszék jelentése
