Kedden és szerdán Ankarában ülnek össze a NATO vezetői. A csúcson Ukrajna támogatása, az európai védelmi kiadások növelése és a hadiipari kapacitások bővítése lesz a fő téma, miközben Donald Trump amerikai elnök várhatóan Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is tárgyal.
A NATO hivatalos tájékoztatása szerint a 2026-os csúcsot július 7–8-án tartják Ankarában. A napirenden a védelmi beruházások növelése, a hadiipari termelés felpörgetése és Ukrajna támogatása szerepel. Vagyis papíron stratégiai egyeztetés lesz. A valóságban ennél keményebb politikai próba: Trump visszatérésével Washington már számon is kéri a terhek megosztását.
A Reuters előzetese szerint a csúcson mind a 32 NATO-tagállam vezetője részt vesz, köztük Trump is. Az amerikai elnök várhatóan Recep Tayyip Erdogan török államfővel kezdi a kétoldalú tárgyalásokat, majd Zelenszkijjel is leülhet. Egy amerikai tisztviselő szerint Trump azért tartja sürgősnek az ukrajnai háború lezárását, mert a front az elmúlt hónapokban lényegében befagyott, egyik fél sem tudott áttörést elérni.
A találkozó súlyát növeli, hogy Zelenszkij és Trump már a csúcs előtt telefonon egyeztetett. Az ukrán elnöki hivatal közlése szerint a két vezető a fronthelyzetről és a diplomáciai lehetőségekről beszélt, majd abban állapodtak meg, hogy Ankarában folytatják a megbeszélést.
Közben Moszkva sem marad ki a diplomáciai körből. A Kreml hétfőn azt közölte, hogy Trump és Vlagyimir Putyin a hétvégi telefonbeszélgetésük után abban maradtak: a közeljövőben újra beszélnek egymással. A Reuters szerint ez akár azt is jelentheti, hogy Trump a Zelenszkijjel folytatott ankarai egyeztetés után ismét Putyinnal egyeztethet.
A NATO-csúcs egyik fő témája így Ukrajna marad, de már nem csak a szolidaritás nyelvén. A Reuters által ismertetett előzetes szerint a tagállamok 2026-ra 70 milliárd eurónyi katonai felszerelést, kiképzést és támogatást ígérhetnek Ukrajnának, és 2027-re is hasonló szint fenntartását vállalhatják. Az amerikai hozzájárulás azonban várhatóan nem része ennek a csomagnak, így Európának mélyebben kell a zsebébe nyúlnia.
A NATO-tagokok a korábbi vállalásokat is számon kérhetik, köztük azt a célt, hogy 2035-ig a GDP 5 százalékát védelmi és védelmi jellegű kiadásokra fordítsák, hogy a pénzből lesz-e valódi katonai képesség, lőszer, légvédelem, drónelhárítás, rakéta, ipari kapacitás. A NATO védelmi ipari fóruma a csúcs részeként zajlik, a szövetség pedig nyíltan arról beszél, hogy gyorsabb termelésre, nagyobb beruházásra és erősebb transzatlanti hadiipari együttműködésre van szükség. A Reuters szerint több nagy értékű védelmi megállapodást is bejelenthetnek.
Ukrajna nem NATO-tagként, hanem meghívott partnerként vesz részt az ankarai csúcshoz kapcsolódó egyeztetéseken, így Zelenszkij jelenléte nem jelent tagságot, de jelzi, hogy az ukrajnai háború továbbra is a szövetség egyik központi ügye. Zelenszkij várhatóan nem üres kézzel hanem követeléslistával érkezik. Az ukrán elnök az elmúlt napokban is azt hangsúlyozta, hogy Ukrajnának légvédelemre, különösen ballisztikus rakéták elleni védelemre van szüksége. A csúcs előtti órákban újabb súlyos orosz támadások érték Ukrajnát, Kijevben és környékén is halálos áldozatokkal.
A házigazda Törökország szeretné megmutatni erősödő hadiipari szerepét, és várhatóan azt is felveti, hogy a NATO-tagállamok oldják fel az egymás közötti védelmi kereskedelmi korlátozásokat. Erdogan számára a Trump-találkozó különösen fontos lehet, szóba kerülhet a légvédelmi együttműködés, az amerikai szankciók ügye és az F–35-ös program is.
Magyarországot a csúcson Magyar Péter miniszterelnök képviseli. A kormányfő már jelezte, hogy Ankarába utazik, távollétében Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes látja el az itthoni feladatait, a parlamentben pedig Vitézy Dávid szólal fel helyette. Ez Magyar Péter első NATO-csúcsa miniszterelnökként. Azt jelenleg nem lehet tudni, hogy Magyar Péter külön találkozna Trumppal vagy Zelenszkijjel. Lehetséges háttéregyeztetések lehetnek, de megerősített kétoldalú tárgyalásról nincs hiteles információ.
Trump azt akarja látni, hogy Európa fizet és fegyverkezik. Zelenszkij azt akarja elérni, hogy Ukrajna több védelmet kapjon. A NATO pedig azt próbálja bizonyítani, hogy a szövetség nem csak közös nyilatkozatokban erős, hanem akkor is, amikor pénzt, fegyvert és politikai kockázatot kell vállalni.
Hamarosan kiderül, Ankarából kijön-e bármi több a szokásos csúcsfotóknál. Az bizonyos, hogy Ankarában nagy figyelem kíséri majd Trump és Zelenszkij várható egyeztetését, amely a háború lezárásáról szóló diplomáciai folyamat következő állomása lehet.
