Ahogyan korábban beszámoltunk róla, a Kúria 10/2025. számú jogegységi határozata alapjaiban változtathatja meg a devizahiteles perek menetét Magyarországon. A döntés értelmében, ha egy devizaalapú hitel- vagy lízingszerződés árfolyamkockázatra vonatkozó része tisztességtelen, akkor az egész szerződés érvénytelennek minősülhet – kivéve, ha a fogyasztó kifejezetten kéri annak fenntartását.
A fordulat jelentőségéről már részletesen írtunk, most pedig megérkezett az OTP Bank hivatalos reakciója is, amely szerint a határozat nem érinti az ő szerződéseiket.
Az OTP álláspontja
Az OTP Bank közleménye szerint a jogegységi döntés kizárólag azokra az esetekre vonatkozik, amelyekben az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás nem volt megfelelő. Saját állításuk szerint az általuk kötött hitelszerződésekben a tájékoztatás minden szempontból megfelelt a jogszabályi követelményeknek. Erre már több bírósági ítélet is visszamenőleg megerősítést adott.
A bank szerint a Kúria döntése lényegében csak szűk körben alkalmazható, és kizárólag azokra a szerződésekre vonatkozik, ahol a tájékoztatás valóban hiányos vagy félrevezető volt. Ilyen esetekben a szerződés teljes érvénytelensége kerülhet szóba, de csak akkor, ha a fogyasztó ezt kifejezetten kéri – miután megfelelő tájékoztatást kapott az érvénytelenség következményeiről.
Mi változik ettől függetlenül?
Bár az OTP saját szerződéseit kívülállónak tartja az új bírói gyakorlathoz képest, a Kúria döntése mégis sorsfordítónak tekinthető a devizahiteles perek történetében. A határozat hatályon kívül helyez több korábbi elvi döntést, ezzel egyidejűleg kötelező érvényű irányt mutat minden magyar bíróság számára.
A bíróságoknak mostantól azt kell vizsgálniuk, hogy az adott szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó része megfelelően tájékoztatta-e az ügyfelet. Ha nem, a teljes szerződés semmis lehet. Ebben az esetben a fogyasztó visszakaphatja az eddig befizetett összegeket, míg a bank kizárólag a tőkeösszeget és a jogszerű késedelmi kamatot követelheti vissza.
Jönnek az új perek?
A döntés nyomán jogi szakértők szerint akár több ezer új per is indulhat a közeljövőben, különösen azok részéről, akik évek óta peren kívül próbáltak megegyezni, vagy akiknek korábbi kereseteit elutasították. Most új jogi alap nyílik meg számukra.
A kérdés az, hogy a bíróságok miként fogják alkalmazni az új elveket, milyen részletességgel vizsgálják majd a tájékoztatási kötelezettség teljesülését, és milyen mértékben születhetnek a korábbi gyakorlattól eltérő ítéletek.
A kormány szerepe
Nem kizárt, hogy a kormány is reagál majd a döntés nyomán kialakuló helyzetre. Lehetséges pénzügyi vagy jogalkotási lépések is szóba jöhetnek a bankrendszer stabilitásának fenntartása érdekében, különösen, ha valóban tömeges perekről lesz szó.
Az OTP szerint nincs oka aggodalomra, saját szerződéseik jogszerűségét változatlanul fenntartják. A Kúria döntése azonban olyan precedenst teremt, amely az egész bankrendszer működését befolyásolhatja, és új lehetőséget ad a devizahitelesek kezébe. A következő hónapok meghatározóak lesznek annak megítélésében, mennyire lesz valódi fordulópont ez az ítélet a gyakorlatban is.
