Charles Lieber neve Nyugaton ma elsősorban egy kényes amerikai büntetőügyhöz és a Kínával kapcsolatos technológiai aggodalmakhoz kötődik. Kínában viszont egészen másként mutatják be: világhírű tudósként, aki Sencsent az agyszámítógép interfészek egyik globális központjává teheti.
Charles Lieber ügyéről mint már előző cikkünkben beszámoltunk, nemcsak az érdekes, hogy a Harvard korábbi sztárkutatója Kínában folytatja a munkáját.
Míg a nyugati világban, Reuters friss cikke is a kényesebb oldalt emelte ki: Lieber, akit az Egyesült Államokban 2021-ben hamis nyilatkozatok és adóügyek miatt elítéltek, ma Sencsenben egy állami hátterű agyszámítógép kutatólabort vezet. A hírügynökség szerint az i-BRAIN, vagyis az Institute for Brain Research, Advanced Interfaces and Neurotechnologies a Shenzhen Medical Academy of Research and Translation, röviden SMART részeként működik. A Reuters azt is hangsúlyozta, hogy az ilyen kutatásoknak lehetnek orvosi, de akár katonai és nemzetbiztonsági következményei is.
Addig a kínai intézményi és sajtóanyagok viszont egészen más tónusban beszélnek róla. Ezekben Lieber nem elsősorban „elítélt volt harvardi professzor”, hanem vezető nanotudós, nemzetközi rangú kutató és Sencsen tudományos felemelkedésének egyik fontos szereplője.
A SMART saját bemutatása szerint az i-BRAIN-t Charles Lieber alapította, és az intézet célja az agy és az agyi betegségek mélyebb megértése, valamint áttörést jelentő technológiák fejlesztése neurológiai és neurodegeneratív betegségek kezelésére. Az intézmény úgy fogalmazott: a cél nemcsak a közeljövőben alkalmazható terápiák kidolgozása, hanem olyan fejlesztések előkészítése is, amelyek ma még akár a science fiction világába tartozónak tűnhetnek.
A Tsinghua Shenzhen International Graduate School 2025 májusában ünnepélyes közleményben jelentette be, hogy Lieber teljes állású professzorként csatlakozott az intézményhez, és egyúttal SMART Investigator kinevezést is kapott. A kínai egyetemi kommunikáció hosszan sorolta Lieber tudományos rangját, és úgy mutatta be, mint a nanotudomány és a kémia egyik vezető alakját.
A különbség: a nyugati cikkekben Lieber neve mellett ott áll a Harvard, az amerikai büntetőügy, a kínai kapcsolatok és a technológiai kockázat. A kínai kommunikációban viszont ugyanaz a név a presztízst, a nemzetközi tudományos tőkét és Sencsen ambícióit jelenti.
A People’s Daily angol nyelvű kiadása például a 2025-ös Guangming Science City Forumról szóló beszámolójában Liebert már úgy említette, mint a Tsinghua Shenzhen International Graduate School professzorát, a SMART kutatóját és az i-BRAIN alapító igazgatóját. A lap szerint Lieber a fórumon az agy–számítógép interfészek legújabb fejleményeiről beszélt.
Ez nem apró hangsúlyeltolódás, hanem két külön világképet mutat. Az egyik oldalon az Egyesült Államokból nézve, hogyan kerülhet stratégiai tudás egy olyan kínai kutatási ökoszisztémába, amelyet Peking kiemelt technológiai célok szolgálatába állít. A másik oldalon, kínai szemszögből: Sencsen képes magához vonzani a világ egyik legismertebb kutatóját, és ezzel tovább erősíti helyét a globális tudományos versenyben.
A Reuters szerint Lieber sencseni laborja olyan infrastruktúrához férhet hozzá, amely a Harvardon nem állt rendelkezésére ugyanilyen formában, köztük nanogyártási eszközökhöz és főemlőskutatási kapacitásokhoz. A hírügynökség azt is kiemelte, hogy Kína az agyszámítógép interfészeket stratégiai növekedési területként kezeli.
Kínai oldalról viszont ez nem fenyegetésként, hanem fejlődési lehetőségként jelenik meg. Az i-BRAIN saját közlése szerint Lieber alapító igazgatóként csatlakozott az intézethez, amely doktoranduszokat, posztdoktorokat és tapasztalt kutatókat is keresett a munkához.
A SMART hírei között Lieber szakmai előadóként is megjelent, egy tudományos eseményen az agy–számítógép interfész technológiák kémiai és biológiai alkalmazásairól beszélt. A kínai intézményi kommunikáció a tudományos teljesítményre, az interdiszciplináris kutatásra és az orvosi-technológiai áttörés lehetőségére épít.
Nemzetbiztonsági kockázatnak, stratégiai veszteségnek tekintik, hogy egy korábban jogerősen elítélt, amerikai elitintézményben dolgozó tudós Kínában épít tovább egy stratégiai jelentőségű technológiát
Kína nemcsak követője, hanem alakítója is akar lenni a globális tudományos versenynek, számára fejlődési lehetőség, egy világszínvonalú kutatót bevonzani ezzel felgyorsítani Sencsen felemelkedését az agykutatásban és az agyszámítógép interfészek fejlesztésében
