Hatalmas dróntámadás érte Oroszországot hétfőre virradóra, és találat érte a megszállt Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő Kercsi hidat is. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint egyetlen éjszaka alatt 1336 ukrán drónt semmisítettek meg, ami a tárca saját adatai alapján a háború eddigi legnagyobb ilyen támadását jelentené. A híd forgalmát átmenetileg korlátozták, a Kreml később azonban kisebb károkról számolt be, és közölte, hogy a közlekedés újraindult.
Nemcsak az orosz légvédelemnek, hanem a közlekedési és ipari létesítmények üzemeltetőinek is rendkívüli éjszakát hozott a hétfőre virradó támadássorozat. Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy 16 régió, valamint a Krím és a környező tengeri térségek fölött összesen 1336 ukrán pilóta nélküli repülőeszközt fogtak el. A Reuters az orosz tárca korábbi jelentéseivel összevetve úgy értékelte, hogy amennyiben a szám pontos, ez a teljes körű invázió kezdete óta jelentett legnagyobb egynapos dróntámadás.
A művelet egyik legnagyobb figyelmet kiváltó fejleménye a Kercsi-szoros fölött húzódó, 19 kilométer hosszú Krími híd elleni csapás volt. Szergej Akszjonov, a félsziget Moszkva által kinevezett vezetője a támadást követően közlekedési korlátozásokról számolt be. A közúti forgalom átmenetileg leállt, miközben az orosz hatóságok a híd állapotát és a közlekedés biztonságát ellenőrizték.
A délelőtt folyamán Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő már arról beszélt, hogy a hídon csak kisebb károk keletkeztek, a forgalom pedig folytatódik. A károk mértékéről egyelőre nincs nyilvánosan hozzáférhető, független műszaki értékelés, ezért az orosz vezetés megállapítása nem tekinthető véglegesnek. A Reuters beszámolója szerint a vasúti közlekedés a támadás idején is működött, bár a térségben fennakadások voltak.
A Krími híd az orosz hadvezetés számára jóval több egyszerű közlekedési útvonalnál. A 2014-ben elfoglalt és annektált félszigetet közvetlenül kapcsolja össze Oroszország közlekedési hálózatával, és a katonai utánpótlás szempontjából is jelentős szerepet tölt be. A Vlagyimir Putyin elnökségéhez szorosan kötődő beruházást a háború kezdete óta többször érte támadás; a 2022 októberében történt robbanás hónapokra csökkentette az átkelő kapacitását.
Az éjszakai drónhullám nem korlátozódott a Krím térségére. Az orosz hatóságok a Moszkva körüli légtérben is nagyszámú pilóta nélküli eszközről számoltak be. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint mintegy hatszáz drón tartott a fővárosi régió felé, amelyek közül 191-et fogtak el, ezek orosz hivatalos közlésekből származnak. A Rosztovi területen több ipari létesítménynél tűzről érkeztek jelentések, és az Iljszkij térségében található, olajfinomítónak is otthont adó ipari körzetet is támadás érte. Az orosz jelentések szerint a lehulló törmelékek következtében hat ember megsérült. A károk felmérése és a támadások pontos célpontjainak azonosítása még folyamatban van.
Ukrajna az elmúlt időszakban egyre nagyobb hangsúlyt helyezett az orosz olajfinomítók és energetikai létesítmények elleni csapásokra. Kijev ezeket az akciókat az orosz hadigazdaság bevételeinek és üzemanyag-ellátásának gyengítésével indokolja, Moszkva viszont az orosz infrastruktúra elleni támadásokként ítéli el őket. Az orosz finomítói kapacitásokban keletkezett károk nagyságáról a felek eltérő adatokat közölnek.
A hétfői támadássorozat újabb jele annak, hogy a háború a frontvonaltól távol eső térségekben is egyre nagyobb intenzitással zajlik. Miközben az Egyesült Államok közvetítésével folytatódnak a diplomáciai erőfeszítések, a katonai műveletek nem csillapodnak. A Krími híd forgalma az orosz tájékoztatás szerint helyreállt, az éjszakai csapások teljes következményei azonban még nem ismertek.
