Hárommondatos hatósági közlemény, két nap alatt megtalált, közel 6,5 milliárd forint és egy látványos videó, amely a pénzkötegek mellett az éjszakai kutatások néhány jelenetét is bemutatja. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) november 13-i tájékoztatása szerint Budapesten, valamint Pest, Békés és Nógrád vármegyében erdőkben elásva, mezőgazdasági és raktárépületekben, lakóingatlanban, illetve egy félreeső széfben találtak készpénzt a Seszták Miklós ellen folyó büntetőeljárás keretében.
A bejelentésben 5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró és 1 257 100 amerikai dollár szerepel. A hivatal a kutatásokban részt vevő munkatársak kitartását méltatta, külön kitérve a novemberi esőben végzett erdei munkára, majd később a lefoglalt összegekről újabb videót is közzétett.
A rendkívüli készpénzvagyon előkerülése azonban legalább annyi kérdést vetett fel, mint amennyire választ adott. Az NVVH nem nevezte meg a rejtekhelyek tulajdonosait, nem részletezte, hogyan jutottak el az egymástól távoli helyszínekre, és azt sem közölte, milyen bizonyítékok kapcsolják az egyes összegeket Seszták Miklóshoz vagy az eljárás más szereplőihez.
Maffiamódszer, ijedtség – vagy valaki elárulta a rejtekhelyeket?
A 24.hu szombaton Sárvári Nicholas nemzetközi vagyonvisszaszerzési szakértőt kérdezte a pénz elrejtésének lehetséges hátteréről. A lap nyilvános cikkcíme szerint a szakember klasszikus maffiaeljárásra emlékeztető módszert lát a történtekben, az elásás pedig ijedtségre utalhat. A felvetés különösen érdekes a korábbi kilencmilliárdos készpénzállományról szóló bírósági közlés fényében. A nyomozók korábban üres ipari páncélszekrényeket találtak, amelyekben a rendelkezésre álló adatok szerint jelentős összeget tarthattak. Papp Gábor, Seszták ügyvédje ugyanakkor vitatta, hogy védence ezekben valaha is milliárdokat tárolt volna.
A rejtekhelyek megtalálásának módja továbbra is különösen izgalmas kérdés. A két nap alatt végrehajtott kutatások mögött állhatott hosszabb ideje tartó felderítés, tanúvallomás vagy más nyomozati információ is. Hogy pontosan mi vezette a hatóságokat az erdőkbe és az épületekhez, arról azonban a hivatal nem számolt be.
Takács Péter szerint a felvételek inkább beállított jeleneteknek tűnnek
A videóval kapcsolatos kételyek időközben névvel vállalt politikai állásfoglalásokban is megjelentek. Takács Péter a Facebook-oldalán előbb Seszták ügyvédjének nyilatkozatát idézte fel, majd élesen bírálta a hatósági kommunikációt.
Takács szerint a bemutatott felvételek inkább beállított, megrendezett jeleneteknek tűnnek, mint valódi nyomozati cselekmények dokumentációjának. A politikus a bizonyítékkezeléssel kapcsolatban is kifogásokat fogalmazott meg, és hangsúlyozta, hogy a nyomozóhatóságnak a jogszabályoknak megfelelően, nem politikai megrendelést kiszolgálva kell eljárnia. Bejegyzésében ugyanakkor azt is leszögezte, hogy aki bizonyíthatóan bűncselekményt követ el, annak viselnie kell a következményeket. Azt viszont elutasította, hogy egyetlen politikus esetleges bűnössége miatt egész politikai közösségeket bélyegezzenek meg.
Hont András a büntetőeljárási törvényre hivatkozva kérdez rá a bankjegyek sorsára
Hont András egészen más oldalról közelítette meg a milliárdos lefoglalást. Facebook-bejegyzésében a büntetőeljárási törvény 204. paragrafusát idézte fel, amely meghatározza, milyen tárgyak minősülhetnek bizonyítási eszköznek. A kérdés nagyon is gyakorlati. Ha egy bankjegyen ujjlenyomat, DNS-nyom, egyedi jelölés vagy az ügy szempontjából jelentős sorszám található, akkor maga a bankjegy hordozhat fontos bizonyítékot. Ha viszont a bizonyítás szempontjából nem az egyes bankók, hanem a pénz mennyisége és megtalálásának körülményei fontosak, más bűnjelkezelési szabályok alkalmazhatók. Hont felvetése, hogy a bankjegyeket és csomagolásaikat milyen vizsgálatoknak vetették alá az átadás előtt, és hogyan biztosították a később is szükséges bizonyítékok megőrzését.
Az Index megvizsgálta: hogyan kerülhettek ilyen gyorsan a Kincstárba a milliárdok?
Az Index szombati jogi háttéranyaga szerint a magyar szabályozás különbséget tesz a tárgyi bizonyítási eszközként megőrzendő készpénz és a hatósági letétbe befizethető pénz között. A bűnjelkezelési rendelkezések meghatározott esetekben kifejezetten gyors letéti befizetést írnak elő, így a rövid idő önmagában még nem bizonyít szabálytalanságot. Csakhogy ebből az sem következik, hogy a Seszták-ügyben minden eljárási lépés ellenőrizhetően szabályszerű volt. Ehhez ismerni kellene a lefoglalási jegyzőkönyveket, a bankjegyek és csomagolások vizsgálatának dokumentációját, valamint azt, milyen alapon döntöttek az egyes pénztételek letétbe helyezéséről.
Kármán András pénzügyminiszter közlése szerint a Magyar Államkincstár tizenkét munkatársa nyolc órán keresztül, öt pénzszámláló géppel dolgozott az összeg feldolgozásán. A hivatal szombaton a 444 kérdésére már azt is megerősítette, hogy a pénzt hatósági letéti számlán helyezték el, a jogszabályoknak megfelelően. A pénz megszámlálásáról és letétbe helyezéséről rendelkezésre állnak konkrét adatok, arról viszont továbbra sincs részletes nyilvános tájékoztatás, hogy az egyes bankjegyek, csomagolások és rejtekhelyek milyen bizonyítékokat szolgáltattak.
A lefoglalt milliárdok tulajdonjoga sem tisztázott a nyilvánosság előtt. Seszták védője szerint maga a hatósági közlemény sem állította, hogy a készpénz személyesen a volt miniszteré lenne, az eljárásnak ugyanis több gyanúsítottja van.
A történet így két különösen fontos kérdés körül sűrűsödik. Egyrészt hogyan jutottak el a nyomozók a több helyszínen elrejtett vagyonhoz, másrészt milyen bizonyítékok alapján kapcsolható a pénz a büntetőügy egyes szereplőihez?
A milliárdokat megszámolták, a videókat közzétették, a pénz letétbe került. De hogy ki ásta el, ki tudott a rejtekhelyekről, és milyen bizonyítékok vezetnek a készpénztől a feltételezett bűncselekményekig, azt a nyilvánosság egyelőre nem tudhatja.
