Csaknem 22 év után véget érhet a NASA egyik leghosszabb ideig működő űrtávcsövének története. Az amerikai űrkutatási hivatal november 4-re várja a mintegy másfél tonnás Neil Gehrels Swift Obszervatórium visszatérését a Föld légkörébe. A szerkezet nagy része várhatóan elég, egyes alkatrészei azonban túlélhetik a zuhanást és elérhetik a felszínt. A NASA azt is meghatározta, a bolygó mely térségeiben csapódhatnak be a megmaradó darabok. Magyarország nincs az érintett területek között.
Illusztráció: NASA Goddard Space Flight Center / Conceptual Image Lab
Közel 22 évnyi szolgálat után visszatérhet a Földre az amerikai űrkutatási hivatal egyik különleges tudományos műholdja. A NASA november 2-án kiadott hivatalos tájékoztatása szerint a Neil Gehrels Swift Obszervatórium várhatóan november 4-én lép be bolygónk légkörébe. A mintegy 1450 kilogrammos, három távcsővel felszerelt űreszköz 2004 óta kering a Föld körül, miközben a világegyetem legerőteljesebb robbanásait és más rendkívüli kozmikus jelenségeket vizsgálta.
Az Egyesült Államok Űrerejének november 2-i előrejelzése alapján a légköri visszatérés magyar idő szerint szerda reggel 9 óra 30 perc körül következhet be. A számításokat azonban jelentős, 11 órás bizonytalanság terheli, ezért a pontos időpont egyelőre nem határozható meg. Az amerikai szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik az űrtávcső pályáját és szükség esetén módosítják az előrejelzést.
Bár a szerkezet várhatóan rendkívül nagy sebességgel érkezik a sűrűbb légrétegekbe, a NASA szerint a becsapódás veszélye korlátozott. Az űrtávcső jelentős része a légkörben keletkező hőhatás következtében megsemmisülhet, bizonyos alkatrészek azonban átvészelhetik a visszatérést és elérhetik a Föld felszínét.
Az amerikai űrkutatási hivatal azt is közölte, hogy a műhold pályájának sajátosságai miatt a megmaradó törmelékek kizárólag az északi szélesség 20,6. és a déli szélesség 20,6. foka közötti földrajzi sávban érhetnek földet. Ez az Egyenlítő körüli térség Afrika, Dél-Amerika, Ázsia és az óceánok egyes részeit foglalja magában. Magyarország jóval északabbra fekszik, ezért a NASA által megjelölt becsapódási övezeten kívül található.
Szakemberek becslése szerint annak valószínűsége, hogy a visszatérés során bárki megsérüljön a Földön, hozzávetőleg 1 a 2100-hoz. Ez nem jelenti azt, hogy a lezuhanó alkatrészek biztosan lakott területet érnek, csupán a visszatéréshez kapcsolódó összesített sérülési kockázatot fejezi ki. A pontos helyszín attól is függ, mikor és a pálya mely pontján éri el az űreszköz a sűrűbb légkört.
Eredetileg mindössze kétéves tudományos küldetésre indult 2004-ben A Swift. Elsődleges feladata a gammakitörések megfigyelése volt, amelyek a világegyetem legnagyobb energiájú robbanásai közé tartoznak. Három különböző műszerével több hullámhossztartományban vizsgálhatta ugyanazokat a jelenségeket, és képes volt gyorsan új célpontokra fordulni, ha egy távoli kozmikus robbanásról érkezett jelzés.
A tervezett két évből végül csaknem huszonkettő lett. Az űrtávcső működése során szupernóva-robbanásokat, aktív galaxisokat, szupernagy tömegű fekete lyukak környezetét és röntgenkitöréseket produkáló csillagokat is vizsgált. Megfigyelései más csillagászati obszervatóriumok számára is fontos információkat szolgáltattak, így számos nemzetközi kutatásban játszott meghatározó szerepet.
Az elmúlt időszakban egyre nehezebbé vált a műhold pályán tartása. A NASA október 23-i beszámolója szerint a fokozódó naptevékenység megnövelte a felső légkör fékező hatását, amelynek következtében a Swift egyre gyorsabban veszített magasságából. Az amerikai űrkutatási hivatal egy különleges mentőakcióval próbálta meghosszabbítani a tudományos küldetést, de az erre szolgáló kereskedelmi űreszközzel kapcsolatos műszaki problémák miatt augusztusban felhagytak a pálya megemelésére irányuló tervvel.
Október 20-ára a Swift már mindössze 275 kilométeres magasságba süllyedt. A megnövekedett légköri ellenállás miatt a műhold többé nem tudta megfelelően ellensúlyozni a pályáját befolyásoló hatásokat, ezért biztonsági üzemmódba kapcsolt. Az irányítóközpont ezt követően parancsot küldött az űreszköznek, amellyel lezárta a tudományos működését és felkészítette a légköri visszatérésre.
A NASA hangsúlyozta, hogy a Swift tudományos öröksége a műhold megsemmisülése után is fennmarad. Több mint két évtizednyi megfigyelési adata a jövő csillagászati kutatásaihoz is felhasználható, miközben az obszervatórium számos, korábban kevéssé ismert kozmikus jelenség megértéséhez járult hozzá.
A műhold visszatérését a NASA és az Egyesült Államok Űrereje továbbra is figyelemmel kíséri. A legutóbbi hivatalos előrejelzés november 4-re teszi az eseményt, a tényleges légköri belépés megerősítéséről azonban egyelőre nem jelent meg újabb NASA-közlemény.
