Újabb drágulási hullám érte el a magyar benzinkutakat: a gázolaj átlagára átlépte a 721 forintot, egyes töltőállomásokon pedig már 785 forintot is elkérnek literenként. A nemzetközi olajpiacon ismét meredeken emelkednek az árak, és egy kedvezőtlen forgatókönyv szerint év végéig akár további száz forinttal is drágulhat az üzemanyag. Miközben több szomszédos ország adócsökkentéssel és árrésszabályozással igyekszik megfékezni az áremelkedést, Magyarországon a korábbi védett üzemanyagárak kivezetése után ismét a piaci árakat fizetik az autósok.
November első napjára ismét a tankolás vált az egyik legsúlyosabb mindennapi kiadássá Magyarországon. A Holtankoljak.hu friss adatai alapján a 95-ös benzin országos átlagára 640,2 forint, a gázolajé 721,1 forint, a különbségek azonban az egyes töltőállomások között rendkívül jelentősek. A dízel literenkénti ára a legolcsóbb kutakon 698 forint körül alakul, a legdrágább helyeken viszont eléri a 785 forintot. Ez azt jelenti, hogy egy ötvenliteres tank megtöltése a legmagasabb áron már 39 250 forintba kerülhet, több mint négyezer forinttal többe, mint a legolcsóbb töltőállomásokon.
A múlt héten két alkalommal is emelkedett a gázolaj ára: október 28-án nyolc, majd október 30-án újabb négy forinttal nőtt az országos kiskereskedelmi átlagár. A benzin ára ezzel szemben a hét közepén három forinttal csökkent. A dízel drágulása azonban különösen érzékenyen érinti a fuvarozókat, a mezőgazdasági vállalkozásokat és az áruszállítást, amelyek költségeinek emelkedése idővel más termékek és szolgáltatások árában is megjelenhet.
A drágulás mögött mindenekelőtt a nemzetközi energiapiacon kialakult bizonytalanság áll. A közel-keleti konfliktusok és az olajellátással kapcsolatos kockázatok ismét felfelé hajtják a világpiaci árakat. A Brent típusú kőolaj október 30-án hordónként 113,43 dolláron állt, ami egyetlen hónap alatt közel 11 százalékos emelkedést jelentett. A szeptemberi havi átlagár ugyanakkor már a 116 dollárt is meghaladta. A magas olajár mellett az európai dízelpiac kínálati nehézségei is fokozzák a nyomást, így a magyarországi gázolajárak további emelkedésének veszélye sem múlt el.
Braun Erik közgazdász az ATV Híradónak arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi árrések szűkülése még részben ellensúlyozta a világpiaci drágulást. A kereskedők azonban nem tudják korlátlanul saját bevételük terhére mérsékelni az áremelkedést. Amennyiben az árrések tovább már nem csökkenthetők, az olajár emelkedése közvetlenebbül jelentkezhet a kutakon. A közel-keleti konfliktus elhúzódása ezért a következő hetekben is újabb árváltozásokat idézhet elő.
A nyilvánosságban már az év végéig bekövetkező, akár százforintos további drágulás lehetősége is megjelent. Ez a jelenlegi átlagárakból kiindulva a 95-ös benzinnél mintegy 740, a gázolajnál pedig 820 forint feletti literárat jelentene. A százforintos emelkedés azonban nem biztosra vehető előrejelzés, hanem a nemzetközi olajpiac további kedvezőtlen alakulását feltételező forgatókönyv.
Mi lett a korábban sürgetett adócsökkentéssel és az olcsóbb tankolás ígéretével?
A jelenlegi árak különösen szembetűnők a korábbi hatósági korlátozásokhoz képest. Magyarországon 2022 decemberében szüntették meg a 480 forintos üzemanyagárstopot, 2026-ban pedig ismét alkalmaztak átmeneti védett árakat: a 95-ös benzin literenként 595, a gázolaj 615 forintba került az arra jogosult fogyasztók számára. A nyári szabályozás kivezetése után ismét a piaci árak érvényesültek. A november eleji országos átlagárak alapján a benzin már mintegy 45, a gázolaj pedig 106 forinttal drágább a legutóbbi védett árnál. A 2022-es, 480 forintos hatósági árhoz viszonyítva ennél is nagyobb a különbség: a benzin több mint 160, a dízel több mint 240 forinttal kerül többe literenként.
Különösen éles ellentét rajzolódik ki Magyar Péter korábbi kijelentései és a jelenlegi üzemanyagárak között. 2026 március 3-án 480 forintos benzinárstopot és azonnali adócsökkentést követelt az Orbán-kormánytól. „Elég a dumából és a hangulatkeltésből!” – üzente akkor, majd a bevezetett 595 forintos benzinárat és 615 forintos gázolajárat is bírálta, mondván, megfelelő adócsökkentéssel további 50–100 forinttal lehetne mérsékelni az árakat. Később azonban már az uniós adószabályokra hivatkozott, a védett árakat pedig júniusban kivezették. November elejére a benzin átlagára 640, a gázolajé 721 forint fölé emelkedett. A korábban követelt 480 forintos benzinárnak így nyoma sincs, miközben az autósok egyre többet fizetnek a kutakon.
A védett árak kivezetése nem magyarázza a teljes drágulást, hiszen az olaj világpiaci jegyzése, a forint árfolyama, a finomítói költségek és az adóterhek egyaránt befolyásolják a végső fogyasztói árakat. Az azonban vitathatatlan, hogy a magyar autósok ismét jóval magasabb összegekkel szembesülnek a benzinkutaknál, miközben az állami árkorlátozások a korábbi időszakban komoly vitákat okoztak. A független benzinkutak üzemeltetői már akkor is arra figyelmeztettek, hogy a veszteséges értékesítés és az elmaradó kompenzáció egyes vállalkozások fennmaradását veszélyezteti.
A szomszédos országok adócsökkentéssel próbálják fékezni a drágulást
Az emelkedő üzemanyagárak nemcsak Magyarországon okoznak nehézségeket. Az ATV által ismertetett nemzetközi összehasonlítás szerint Ausztriában 808, Romániában 736, Szlovéniában 712, Szlovákiában pedig 708 forint körüli összegbe kerül egy liter gázolaj. Ezek forintra átszámított, adott időpontban közölt értékek, amelyek az árfolyamok és a helyi árváltozások miatt folyamatosan módosulhatnak.
Horvátországban a dízel literenkénti ára 1,80 euró körül alakult a beszámoló szerint. A horvát kormány rendszeres ár-felülvizsgálattal és a jövedéki adó módosításával igyekszik mérsékelni a világpiaci drágulás hazai hatásait. Az intézkedéseknek különösen nagy jelentősége van a közlekedésre, a szállítmányozásra és az idegenforgalomra épülő gazdaságban. A határ menti magyar autósok számára pedig egyre fontosabb szempont, hogy a szomszédos országokban mennyivel olcsóbban vagy drágábban tudnak tankolni.
Romániában szintén adóügyi és piaci beavatkozásokkal próbálják fékezni a drágulást. A dízel jövedéki adójának mérséklése mellett az árrések szabályozása is szerepet kapott az intézkedések között. Ausztriában ugyancsak az adóterhek és a kereskedelmi árrések befolyásolásával igyekeznek csökkenteni a fogyasztókra nehezedő nyomást. Az eltérő szabályozási megoldások azt mutatják, hogy a világpiaci olajár emelkedésére az európai országok nem egységesen reagálnak: a tankolás végső költségét az adópolitika és a belföldi piaci viszonyok is meghatározzák.
Magyarországon ráadásul az üzemanyagárak emelkedésével párhuzamosan a kisebb, független benzinkutak működési nehézségei is egyre hangsúlyosabbá váltak. A Független Benzinkutak Szövetsége korábban arra figyelmeztetett, hogy a szűkülő árrések, az adóterhek és a korábbi védett áras időszak veszteségei együttesen sodorhatnak veszélybe vidéki töltőállomásokat. Az üzemanyag drágulása tehát nem feltétlenül jelent magasabb nyereséget az értékesítők számára: a beszerzési költségek emelkedése és a fogyasztás változása éppen a legkisebb vállalkozások helyzetét nehezítheti tovább.
Forrás: Holtankoljak.hu | Trading Economics – Brent olajár | Európai Bizottság | NAV – üzemanyagárak | ATV
