Drasztikus fordulat történt Lengyelország idegenrendészeti gyakorlatában: a hatóságok nyilvántartásában már 40 971 olyan külföldi szerepel, akinek jelenlétét nemkívánatosnak minősítették. A szám egyetlen év alatt több mint kétszeresére emelkedett, miközben a lengyel rendőrség és határőrség egyre keményebben lép fel a bűncselekményeket elkövető, illegálisan tartózkodó vagy a közbiztonságra veszélyesnek ítélt külföldiekkel szemben. A listán az ukrán állampolgárok vannak a legtöbben, őket a grúzok és az oroszok követik. Az év első kilenc hónapjában 2500 embert kényszerrel toloncoltak ki az országból.
A lengyel Rzeczpospolita a Külföldiek Ügyével Foglalkozó Hivatal (Urząd do Spraw Cudzoziemców) adatai alapján számolt be a rendkívüli növekedésről. A hatósági nyilvántartásban tavaly még mintegy 19 ezer külföldi szerepelt, az idei adatok szerint azonban ez a szám már elérte a 40 971-et. Katarzyna Siwak, a hivatal képviselője a lapnak elmondta, hogy 2026. január 1. és szeptember 30. között 19 738 személyt vettek fel a nemkívánatos külföldiek nyilvántartásába. A feketelistára kerülés különböző jogsértések és biztonsági megfontolások következménye lehet: a súlyos bűncselekményektől az illegális munkavállaláson és tartózkodáson át egészen az állambiztonsági kockázatokig.
A nyilvántartásban szereplők állampolgárság szerinti megoszlása különösen figyelemre méltó. Az első helyen Ukrajna áll, mintegy 14 300 állampolgárral, ami a teljes lista több mint egyharmadát jelenti. A második helyen Grúzia található több mint 4000 fővel, majd Oroszország következik 3500, Fehéroroszország pedig 2300 állampolgárral. Az ötödik helyre Szíria került, 1477 személlyel. A lengyel hatóságok szerint az ukrán, grúz és orosz állampolgárok magas száma részben azzal magyarázható, hogy ezekből az országokból jelentős külföldi közösségek élnek Lengyelországban, ugyanakkor a grúz állampolgárok esetében a szervezett bűnözői csoportok jelenléte is külön problémát jelent.
Bűncselekmények, hamis iratok és többéves beutazási tilalmak
A Rzeczpospolita konkrét bűnügyeken keresztül mutatta be, milyen esetek vezethetnek kitiltáshoz. Egy 34 éves ukrán állampolgár például lopások, ismétlődő közlekedési szabálysértések és üzemanyaglopások miatt hétéves beutazási tilalmat kapott, amely nemcsak Lengyelországra, hanem a schengeni térség többi országára is kiterjed. A férfi a beszámoló szerint nyolc alkalommal más járművek rendszámtábláit használta fel benzinkutaknál elkövetett lopásokhoz. A kitoloncolását a kielcei rendőrség kezdeményezte.
Egy másik ügyben egy 38 éves ukrán férfit fogtak el Poznańban, akit két körözés alapján is kerestek. A férfi a hatóságok szerint illegális határátlépéssel és engedély nélküli szerencsejáték-szervezéssel hozható összefüggésbe. Bár már érvényes schengeni beutazási tilalom alatt állt, továbbra is Lengyelországban tartózkodott, ráadásul hamis személyes adatokat tartalmazó útlevelet találtak nála.
Különösen súlyos esetként említi a lengyel lap egy krakkói ügyvéd, Jerzy Sioła halálát. A férfit júniusban egy gyalogátkelőhelyen ütötte el egy 47 éves ukrán gépkocsivezető, aki a beszámoló szerint alkohol és amfetamin hatása alatt állt. A sofőr segítségnyújtás nélkül elmenekült, az ügyvéd pedig később a kórházban meghalt. A menekülő férfi egy lakásban barikádozta el magát, ahová végül a tűzoltók segítségével jutottak be a hatóságok. A járműben utazó, szintén elmenekült nőt később egy másik városban fogták el. A lengyel lap szerint mindketten a nemkívánatos személyek nyilvántartásába kerülhetnek.
Az ügyek mellett a lengyel határőrség október 26-án újabb intézkedésekről számolt be. A varsói Chopin repülőtéren 11 külföldi belépését tagadták meg, további négy személyt pedig az ország elhagyására köteleztek. Az érintettek között ukrán, fehérorosz és moldovai állampolgárok is voltak. A kiutasítások hátterében többek között lopások, internetes csalások, fenyegetések, valamint alkohol vagy kábítószer hatása alatt történő járművezetés állt.
A szíriaiak jelentős része a fehérorosz határon került a hatóságok látókörébe
A nyilvántartás ötödik legnagyobb csoportját alkotó szíriai állampolgárok helyzete eltérő képet mutat. A lengyel idegenrendészeti hivatal tájékoztatása szerint a listán szereplő 1477 szíriai közül a legnagyobb csoportot azok alkotják, akik a fehérorosz–lengyel határon, a schengeni térség külső határának jogellenes átlépése után kerültek hatósági intézkedés alá. Velük szemben Lengyelország elhagyására kötelező határozatot hoztak.
A fehérorosz határ hosszabb ideje az európai migrációs válság egyik legérzékenyebb térsége. A lengyel hatóságok számára ezért nem kizárólag az a kérdés, hogy egy külföldi követett-e el bűncselekményt, hanem az is, hogy milyen körülmények között lépett az ország területére, rendelkezik-e érvényes tartózkodási engedéllyel, és eleget tett-e a korábbi távozási kötelezettségének.
A külügyminiszter is kezdeményezhet kitiltást
A lista nem csupán a rendőrség és a határőrség intézkedései alapján bővülhet. A nyilvántartást a lengyel idegenrendészeti hivatal vezeti, de bejegyzést kezdeményezhet a rendőrség, a határőrség, a belbiztonsági ügynökség (ABW), a hírszerzés, az adó- és vámhatóság, valamint a honvédelmi és a külügyi tárca vezetője is.
Ennek egyik politikailag is jelentős példája Szvjatoszlav Seremeta, a lvivi regionális tanács egyik tagjának ügye. A férfi korábban a Galizien Waffen-SS hadosztály katonai hagyományőrzőjeként is szerepelt, és támogatta, hogy 2027-et Roman Suhevics, az Ukrán Felkelő Hadsereg egykori parancsnoka emlékévének nyilvánítsák. Suhevics személye különösen érzékeny Lengyelországban a volhíniai lengyel lakosság ellen elkövetett tömeggyilkosságok miatt.
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter október 21-én jelentette be, hogy kezdeményezte Seremeta felvételét a nemkívánatos személyek listájára, ötéves schengeni beutazási tilalommal. A politikai indíttatású és nemzetbiztonsági megfontolások alapján kezdeményezett kitiltások így ugyanabban a nyilvántartásban jelenhetnek meg, mint a bűncselekmények vagy tartózkodási jogsértések miatt meghozott intézkedések.
Keményebb fellépés: 2500 kényszerkitoloncolás kilenc hónap alatt
A lengyel határőrség országos parancsnokságának adatai szerint 2026 első kilenc hónapjában mintegy 2500 külföldit toloncoltak ki kényszerrel Lengyelországból. Ez a szám különbözik a feketelistán szereplő 40 971 személyétől: a nyilvántartásban olyanok is szerepelhetnek, akik már nincsenek az országban, de továbbra is beutazási tilalom alatt állnak.
A Rzeczpospolita által megszólaltatott hatósági források szerint az elmúlt másfél évben érezhető változás következett be a lengyel szervek fellépésében. A jogsértéseket egyre kevésbé tolerálják, a kiutasításokat pedig többéves visszatérési tilalommal kapcsolják össze. Az intézkedések időtartama az ügy súlyától függően akár tíz év is lehet.
A rendszer működésének jelentősége túlmutat Lengyelország határain. A lengyel idegenrendészeti nyilvántartásba történő felvétel és a schengeni beutazási tilalom nem minden esetben azonos jogi intézkedés, a schengeni információs rendszerben elrendelt tilalom azonban a térség más tagállamaiba történő beutazást is megakadályozhatja. A lengyel hatóságok szigorítása ezért az európai határellenőrzés és a belső biztonság szempontjából is jelentős fejlemény.
A most nyilvánosságra hozott adatok alapján Lengyelországban már közel 41 ezer külföldi szerepel a nemkívánatos személyek nyilvántartásában, és az idei év első kilenc hónapjában csaknem 20 ezer új bejegyzés történt. A hatósági szigorítás mértékét ez a két szám mutatja a legvilágosabban: a lista több mint kétszeresére nőtt, miközben a rendőrség, a határőrség és a nemzetbiztonsági szervek egyre szélesebb körben kezdeményeznek intézkedéseket a külföldi állampolgárokkal szemben.
Forrás: Rzeczpospolita, Lengyel Határőrség, Lengyel idegenrendészeti hivatal
