Éles kritikát fogalmazott meg az Európai Unió jelenlegi állapotáról Janez Janša szlovén miniszterelnök. A kormányfő tíz konkrét példán keresztül mutatta be, milyen politikai, igazságszolgáltatási és gazdasági folyamatokat tart elfogadhatatlannak az uniós tagállamokban. A szombaton közzétett nyilatkozatában Magyarországot és Lengyelországot is többször megemlítette, miközben arra figyelmeztetett: az Európai Unió olyan irányba változott, amelyet a csatlakozáskor elképzelhetetlennek tartottak.
Janez Janša október 31-én, a lengyelországi alkotmányos válság újabb fejleményeire reagálva tette közzé nagy visszhangot kiváltó bejegyzését az X közösségi oldalon. A szlovén kormányfő szerint az Európai Unió az elmúlt két évtizedben olyan politikai döntések és intézményi beavatkozások sorát élte át, amelyek alapvetően megváltoztatták a közösség működését.
„Amikor az Európai Unióba való belépés mellett döntöttünk, senki sem gondolta volna, hogy bármelyik tagállamban, sőt az Unió egészében következmények meg lehet majd tenni a következőket: ”
Majd tíz pontban sorolta fel kifogásait:
1. Érvényteleníteni egy elnökválasztást (Románia);
2. Megszüntetni a nemzeti közszolgálati műsorszolgáltató híradó- és közéleti műsorait (Magyarország);
3. Rendőröket küldeni az Alkotmánybíróságra (Lengyelország);
4. Börtönbe zárni egy, a közvélemény-kutatásokban vezető párt elnökét, mindössze három héttel a választások előtt (Szlovénia);
5. Rendőri erővel megszállni a nemzeti közszolgálati műsorszolgáltatót, és lecserélni annak vezetését (Lengyelország);
6. Megszüntetni a nemzeti közszolgálati műsorszolgáltató vezetésének mandátumát, és „tisztogatást” végezni a munkatársak körében (Szlovénia);
7. Börtönbe zárni az előző kormány tagjait, anélkül, hogy lehetőségük lenne a védekezésre (Magyarország);
8. Gyorsított eljárással állampolgárságot adni közel egymillió illegális migránsnak (Spanyolország);
9. Leállítani egy új atomerőművet, miközben gázvezetéket építenek Oroszország felé (Németország);
10. Megadóztatni a szén alapú energiaforrásokat – miközben ezzel párhuzamosan atomerőműveket zárnak be –, és az ipart alacsony környezetvédelmi normákkal rendelkező országokba telepíteni, mindezt „a bolygó megmentésének” ürügyén.
Janša zárómondata magyarul:
„Olyan Európai Unió jött létre, amelynek önmagától kell megmentenie magát.”
Ko smo se odločali za vstop v EU, si ni nihče predstavljal, da bo v kaki njeni članici in uniji nasploh mogoče brez posledic: 1. Razveljaviti predsedniške volitve (Romunija); 2. Ukiniti informativni program na nacionalni RTV (Madžarska); 3. Poslati policijo na Ustavno sodišče (Poljska); 4. Tri tedne pred volitvami poslati v zapor predsednika stranke, ki vodi v anketah (Slovenija); 5. Zasesti nacionalno RTV s policijo in zamenjati vodstvo (Poljska); 6. Prekiniti mandate vodstvu nacionalne RTV in izvesti čistko zaposlenih (Slovenija); 7. Poslati v zapor člane prejšnje vlade brez možnosti obrambe (Madžarska); 8. Podeliti skoraj milijon državljanstev ilegalnim migrantom po hitrem postopku (Španija); 9. Zapreti novo Nuklearno elektrarno in zgraditi plinovod do Rusije (Nemčija); 10. Obdavčiti ogljične energetske vire ob hkratnem zapiranju NE ter preseliti industrijo v države z nizkimi ekološkimi standardi pod pretvezo, da tako rešujemo planet. Nastala je EU, ki se mora reševati sama pred sabo.
— Janez Janša (@JJansaSDS) October 31, 2026
A szlovén miniszterelnök elsőként a romániai elnökválasztás érvénytelenítését említette, amely 2024 decemberében váltott ki nemzetközi vitát, miután a román alkotmánybíróság az első fordulót követően megsemmisítette az elnökválasztási eljárást. Janša ezt követően a magyar közszolgálati televízió hírműsorának megszüntetését, majd a lengyel alkotmánybíróság körül kialakult legújabb konfliktust emelte ki, amelynek során rendőri erőket vezényeltek az intézményhez.
A lengyelországi események különösen hangsúlyos szerepet kaptak a bejegyzésben. Janša nemcsak az alkotmánybíróság körüli rendőri intézkedéseket kifogásolta, hanem felidézte a lengyel közmédia vezetésének korábbi leváltását is. Donald Tusk kormányának 2023 végi intézkedései során a közszolgálati televízió és rádió vezetését lecserélték, a TVP Info hírcsatorna adását pedig átmenetileg megszüntették. A kormány a változtatásokat a közmédia függetlenségének helyreállításával indokolta, ellenfelei viszont az intézmények politikai átvételéről beszéltek.
Janša saját, 2014-es bebörtönzését is felidézte. A szlovén politikusnak mindössze 23 nappal a parlamenti választások előtt kellett megkezdenie börtönbüntetését a Patria-ügyben, miközben pártja, a Szlovén Demokrata Párt a választási kampányra készült. A szlovén alkotmánybíróság 2015-ben megsemmisítette az elmarasztaló ítéleteket, az ügy pedig később elévült. Janša szerint ez is olyan történet, amelynek egy demokratikus európai közösségben nem lett volna szabad megtörténnie.
A miniszterelnök Szlovéniával kapcsolatban a közszolgálati RTV vezető testületeinek mandátumát megszüntető intézkedéseket és az azokhoz kapcsolódó személyi változásokat is bírálta.
Magyarország másodszor is előkerült a felsorolásban, amikor Janša a korábbi kormány tagjainak bebörtönzését kifogásolta. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az előző kormány tisztségviselőit a megfelelő védekezési lehetőség biztosítása nélkül juttatták börtönbe. A kijelentés a magyarországi politikai és büntetőeljárások körül kialakult vitákra utal, Janša bejegyzésében nem részletezte az egyes ügyeket.
Spanyolország, Németország és az európai gazdaságpolitika is célkeresztbe került
A szlovén kormányfő kritikája Spanyolország migrációs intézkedéseit is kifogásolta, különösen azt az eljárást, amelynek keretében nagyszámú, korábban rendezetlen jogállású bevándorló kérte helyzetének legalizálását. Janša ezt közel egymillió állampolgárság gyorsított megadásaként jellemezte, a spanyol intézkedés azonban valójában elsősorban tartózkodási és munkavállalási jogállás rendezésére irányult, nem automatikus állampolgárság-adományozásra.
Németország esetében az atomerőművek bezárását és az Oroszországhoz kötődő földgáz-infrastruktúra kiépítését nevezte súlyos stratégiai hibának. A német kormány 2023 áprilisában állította le az ország utolsó három működő atomerőművét, miközben az orosz energiafüggőség kérdése az ukrajnai háború nyomán Európa egyik legfontosabb gazdasági és biztonságpolitikai problémájává vált.
Janša utolsó pontjában az európai klíma- és iparpolitikát bírálta. Véleménye szerint az EU egyszerre adóztatja a szén-dioxid-kibocsátással járó energiafelhasználást, korlátozza a nukleáris energiatermelést, és olyan költségeket ró az európai vállalatokra, amelyek elősegíthetik az ipari termelés áthelyezését alacsonyabb környezetvédelmi követelményeket alkalmazó országokba.
A szlovén kormányfő már az augusztusi Bledi Stratégiai Fórumon is arról beszélt, hogy az Európai Uniónak kevesebb szabályozásra és több stratégiai gondolkodásra lenne szüksége. Október közepén, az Európai Tanács ülését követően pedig ismét sürgette az energiaárak csökkentését és az európai ipar versenyképességének javítását.
Forrás: Janez Janša 2026. október 31-i X-bejegyzése; Nova24TV; Portal24
