Milliárdos Airbus-hitel miatt robbant ki újabb vita – Washington már a repülőgépipari megállapodást félti

Újabb kereskedelmi konfliktus körvonalazódik az Egyesült Államok és az Európai Unió között, ezúttal az Airbus több milliárd eurós európai finanszírozása miatt. Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselő hétfőn arra figyelmeztetett, hogy az Európai Beruházási Bank által jóváhagyott hitelkeret veszélybe sodorhatja a két fél nehezen kialkudott repülőgépipari megállapodását. Washington szerint az uniós pénzintézet nem adott megfelelő tájékoztatást a finanszírozás feltételeiről, miközben az Airbus és a bank egyaránt visszautasítja, hogy rendkívüli állami támogatásról lenne szó. A vita ismét felszínre hozhatja a Boeing és az Airbus támogatásai miatt éveken át tartó amerikai–európai kereskedelmi konfliktust.

Komoly figyelmeztetést intézett az Európai Unióhoz Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője október 26-án, miután Washington továbbra sem kapott részletes tájékoztatást az Airbus számára jóváhagyott, mintegy 3,4 milliárd dollár értékű európai hitelkeretről. Az amerikai kereskedelmi képviselet hivatalos nyilatkozata szerint a finanszírozás körüli bizonytalanság veszélyeztetheti a 2021-ben létrejött megállapodást, amely hosszú évekre lezárta a két fél legjelentősebb repülőgépipari vámvitáját. Greer szerint az ügy rendezése azért sürgető, mert a megállapodás egyik alapvető feltétele, hogy a nagy polgári repülőgépek gyártása és finanszírozása piaci elvek alapján történjen.

A kifogásolt konstrukciót az Európai Beruházási Bank június 29-én jelentette be Brüsszelben. Az uniós pénzintézet összesen 3 milliárd eurós finanszírozási keretet hagyott jóvá az Airbus számára, amelyből első lépésként 1 milliárd euró értékű hitelszerződést írtak alá. Az EIB történetében ez az eddigi legnagyobb, egyetlen vállalat részére engedélyezett finanszírozási keret. A pénzt az Airbus hosszú távú kutatási és fejlesztési programjaihoz biztosítják, elsősorban franciaországi, németországi és spanyolországi beruházásokra.

A program 2030-ig támogatná a korszerű repülőgépipari technológiák, az új gyártási megoldások, valamint a polgári és katonai repüléshez kapcsolódó rendszerek fejlesztését. Az Európai Beruházási Bank júniusi közleményében az európai ipar versenyképességének és technológiai önállóságának erősítésével indokolta a döntést. Nadia Calviño, a bank elnöke akkor arról beszélt, hogy Európának nagyobb erőforrásokat kell mozgósítania saját ipari és technológiai képességeinek fejlesztésére. A finanszírozási megállapodást Guillaume Faury, az Airbus vezérigazgatója és Thomas Toepfer pénzügyi igazgató jelenlétében írták alá.

Az Egyesült Államokban azonban már a bejelentést követően kérdések merültek fel a hitel feltételeivel kapcsolatban. A Reuters október 27-i tudósítása szerint a Boeing júliusban arra kérte az amerikai kormányt, hogy sürgesse az európai finanszírozás részleteinek nyilvánosságra hozatalát. A vállalat versenytársának biztosított, szokatlanul nagy összegű hitelkeret azért vált érzékeny kérdéssé, mert a két repülőgépgyártó évtizedek óta versenyez a világ polgári légiközlekedési piacán. Az Airbus és a Boeing fejlesztési programjai hatalmas beruházásokat igényelnek, ezért a finanszírozás költsége és feltételrendszere közvetlenül befolyásolhatja versenyhelyzetüket.

Az amerikai fél különösen azt szeretné tisztázni, hogy a hitel nem biztosít-e olyan pénzügyi előnyt az Airbusnak, amelyet a vállalat a hagyományos kereskedelmi hitelpiacon nem érhetne el. A Reuters szerint a finanszírozás bejelentésekor olyan feltételezések is megjelentek, hogy a források egy új repülőgéptípus kifejlesztését szolgálhatják. Ezt azonban nem erősítették meg hivatalosan, az Európai Beruházási Bank pedig általánosságban kutatási, fejlesztési és technológiai programokat nevezett meg a hitel céljaként.

Greer hétfői nyilatkozatában kifogásolta, hogy az amerikai kereskedelmi képviselet ismételt megkeresései ellenére sem kapta meg a kért részletes adatokat. Az amerikai tisztviselő szerint a kialakult helyzet bizonytalanságot okoz a transzatlanti repülőgépipari kereskedelemben, és mielőbbi rendezést igényel. Arra figyelmeztetett, hogy a korábban létrejött megállapodás feltételeinek megsértése újabb kereskedelmi konfliktust idézhet elő Washington és Brüsszel között.

Az Airbus ugyanakkor határozottan vitatja, hogy a finanszírozás tiltott vagy rendkívüli támogatásnak minősülne. A repülőgépgyártó szóvivője a Reuters megkeresésére közölte, hogy az Európai Beruházási Bankkal kötött megállapodás szokásos vállalati finanszírozási konstrukció, amely hasonló a társaság által korábban felvett kereskedelmi hitelekhez. Az Airbus szerint a hitel a finanszírozási források bővítését szolgálja, ami különösen fontos egy ekkora nemzetközi gyártási és beszállítói hálózat működtetéséhez. A vállalat jelezte, hogy együttműködik az illetékes hatóságokkal, és kész további információkat rendelkezésükre bocsátani.

Az Európai Beruházási Bank már júliusban reagált a finanszírozással kapcsolatos amerikai aggályokra. A pénzintézet akkor hangsúlyozta, hogy évente vállalatok ezreinek nyújt finanszírozást, és az Airbus számára sem biztosított rendkívüli kedvezményt. Az EIB szerint kamatozó, a bank szokásos működésébe illeszkedő hitelről van szó. Thomas Toepfer, az Airbus pénzügyi igazgatója ugyancsak júliusban, Londonban azt közölte, hogy a vállalat teljes egészében piaci feltételekkel jutott a finanszírozáshoz.

A mostani nézeteltérés hátterében a Boeing és az Airbus támogatásai miatt korábban kialakult, rendkívül hosszú kereskedelmi vita áll. Az Egyesült Államok és az Európai Unió 17 éven át folytatott eljárásokat egymással szemben a Kereskedelmi Világszervezetnél, mivel mindkét fél azt állította, hogy a másik tisztességtelen állami támogatásokkal segíti saját repülőgépgyártóját. A WTO több eljárásban is jogsértőnek minősített egyes támogatási formákat, a konfliktus pedig kölcsönös vámintézkedésekhez vezetett. Ezek nemcsak a repülőgépipart, hanem számos más amerikai és európai terméket is érintettek.

A két fél végül 2021-ben állapodott meg arról, hogy öt évre felfüggeszti a repülőgépipari vitához kapcsolódó büntetővámokat. A megállapodás hozzávetőleg 11,5 milliárd dollár értékű kereskedelmet érintett, és olyan együttműködési szabályokat is meghatározott, amelyek célja a támogatások körüli újabb konfliktusok elkerülése volt. A kereskedelmi fegyverszünetet idén júliusban meghosszabbították, miután az Európai Parlament jóváhagyta az Egyesült Államokkal kötött szélesebb kereskedelmi megállapodást.

Az új egyezség az ipari termékek vámjairól is rendelkezett. Az európai piacra érkező amerikai ipari termékek vámjainak eltörléséért cserébe az Egyesült Államok a legtöbb európai termékre 15 százalékos vámtételt alkalmazhat. Donald Trump amerikai elnök korábban ennél magasabb vámokat is kilátásba helyezett arra az esetre, ha az európai fél nem teljesíti a megállapodás jóváhagyásával kapcsolatos vállalásait. A repülőgépipari vita újbóli kiéleződése ezért olyan időszakban következhet be, amikor Washington és Brüsszel más kereskedelmi kérdésekben is jelentős kompromisszumokat kötött.

Az Airbusnak biztosított hitelkeret megítélése nem egyszerűen az összeg nagyságán múlik. A nemzetközi kereskedelmi szabályok szempontjából az lehet meghatározó, hogy a finanszírozás milyen kamatozással, futamidővel és egyéb feltételekkel valósul meg, valamint biztosít-e a vállalatnak olyan előnyt, amelyet piaci körülmények között nem kaphatna meg. Washington ezekre a kérdésekre vár részletes választ, míg az európai fél szerint a konstrukció megfelel a szokásos vállalati hitelezési gyakorlatnak.

Az amerikai kereskedelmi képviselet október 26-i figyelmeztetése egyelőre nem jelent újabb büntetővámokat, és a 2021-ben létrejött repülőgépipari megállapodás felmondását sem jelentették be. A vita jelenleg a finanszírozás feltételeinek tisztázásáról szól. A Boeing a Reuters hétfői megkeresésére nem adott azonnali választ Greer nyilatkozatával kapcsolatban, miközben az Airbus további együttműködést ígért a hatóságoknak. A következő fejlemény így az lehet, hogy az európai pénzintézet és a repülőgépgyártó milyen részletes adatokat bocsát Washington rendelkezésére, és az amerikai fél ezek alapján elfogadhatónak tartja-e a hitel feltételeit.