Hatalmas tömegek járultak az urnákhoz vasárnap Szerbiában, ahol az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb politikai összecsapása zajlott le. Aleksandar Vučić hosszú évek óta meghatározó politikai hatalmával szemben ezúttal nem a hagyományos ellenzék, hanem egy országos diáktüntetésből kinőtt mozgalom lépett fel. Az előrehozott parlamenti választáson már az urnazárás előtt rendkívüli részvételt mértek, miközben választási szabálytalanságokról, megfélemlítésről és erőszakos incidensekről is érkeztek jelentések. A szavazás véget ért, a legfontosabb kérdés azonban csak most következik: sikerül-e a tiltakozó mozgalomnak a parlamentben is megtörnie Vučić politikai táborának uralmát?
Vasárnap este nyolc órakor hivatalosan bezártak a szerbiai szavazóhelyiségek, és megkezdődött a voksok összesítése. Az egész nap tapasztalt rendkívüli választói aktivitás már önmagában is jelezte, milyen nagy a tétje a megmérettetésnek. A Reuters beszámolója szerint este hét óráig a választásra jogosultak 67,6 százaléka szavazott, ami az ország közelmúltjának egyik legmagasabb részvételi adata.
A számok különösen akkor beszédesek, ha a három évvel korábbi parlamenti választással vetjük össze őket. A CRTA független választási megfigyelő szervezet szerint vasárnap délután négy óráig már a választók 56,4 százaléka leadta voksát, szemben a 2023-ban ugyanebben az időpontban mért 42,1 százalékkal. A szavazóhelyiségek előtt több helyen hosszú sorok alakultak ki, és már a reggeli órákban látszott, hogy a választás részvételi szempontból messze felülmúlhatja a korábbiakat.
A rendkívüli mozgósítás mögött közel két év társadalmi elégedetlensége húzódik meg. A tiltakozáshullám 2024 novemberében, az újvidéki vasútállomás előtetőjének összeomlása után kezdődött. A tragédiában tizenhatan vesztették életüket. Az esetet követően diákok és egyetemisták indítottak tiltakozásokat, akik a történtekért viselt felelősség tisztázását, az állami intézmények átláthatóságát és a korrupció visszaszorítását követelték. A demonstrációk hónapokon át folytatódtak, és fokozatosan országos politikai mozgalommá szerveződtek. A kezdetben egyetemi környezetből induló tiltakozásokhoz tanárok, értelmiségiek, munkavállalók és más társadalmi csoportok is csatlakoztak. A mozgalom végül eljutott odáig, hogy a választásokon is közvetlenül szembeszálljon az országot 2012 óta meghatározó Szerb Haladó Párttal.
A 250 fős parlamentért folyó versenyben a Vučić nevével fémjelzett politikai szövetség legfontosabb kihívója a diákmozgalom által támogatott választási lista lett, amelynek élén Ilija Srđanović kardiológus áll. A diákok nem egyszerűen kormányváltást ígértek: kampányuk középpontjába az állami működés átalakítását, az elszámoltathatóságot és a korrupció elleni fellépést helyezték.
Vučić ezzel szemben az elmúlt évek gazdasági fejlesztéseit, az infrastrukturális beruházásokat és a stabilitást hangsúlyozta, emellett nyugdíj- és béremeléseket ígért. A szeptemberben államfői posztjáról lemondott politikus ezúttal már a kormányfői hatalom megszerzéséért kampányolt. A választás előtt azt is kijelentette, hogy elfogadja a választók döntését, akár győz, akár veszít politikai tábora.
A felfokozott várakozásokat ugyanakkor súlyos szabálytalanságokról szóló beszámolók kísérték. A CRTA megfigyelői választókra és választási tisztviselőkre gyakorolt nyomást, a szavazás titkosságának megsértését és eljárási problémákat is dokumentáltak. Több helyről erőszakos incidensekről és megfélemlítési kísérletekről érkeztek jelentések. A szabálytalanságok tényleges választási eredményre gyakorolt hatását a megfigyelőknek és az illetékes hatóságoknak kell tisztázniuk.
Az ország európai uniós csatlakozásra törekszik, miközben Vučić politikája az elmúlt években próbálta fenntartani kapcsolatait az Európai Unióval, Oroszországgal és Kínával, és az esetleges hatalomváltás a Balkán politikai viszonyaira és Szerbia nemzetközi kapcsolataira is hatással lehet.
