Pontosan 1956 milliárd forintból gazdálkodhat a Magyar Honvédség 2027-ben – közölte Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján. A történelmi évszámmal megegyező összeg a magyar bruttó hazai termék két százalékát jelenti, és nominálisan mintegy százmilliárd forinttal haladja meg az idei honvédelmi keretet. A kormány a többletforrásból a katonák illetményrendszerének átalakítását, a laktanyák korszerűsítését és a hadsereg működési feltételeinek javítását is finanszírozná.
Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján különös jelentőséget kapott a következő évi honvédelmi költségvetés száma. Ruszin-Szendi Romulusz miniszter pénteken közzétett ünnepi üzenetében megerősítette, hogy 2027-ben 1956 milliárd forint jut a honvédelemre. A szám egybeesik a forradalom évszámával, ugyanakkor a költségvetés nagyságrendje mögött konkrét katonai és pénzügyi vállalások is állnak.
A honvédelmi tárca már az október 22-i, a Bálna Honvédelmi Központban rendezett ünnepségen ismertette a legfontosabb adatokat. A jövő évi keret a GDP két százalékának felel meg, és folyó áron számolva megközelítőleg százmilliárd forinttal lesz magasabb a 2026-os összegnél. Ez nominális növekedés: a tényleges vásárlóerő változását az infláció és a katonai beszerzések költségei is befolyásolják.
A miniszter szerint a következő időszak egyik kiemelt feladata a katonák illetményének rendezése. A honvédségen belül jelenleg azonos rendfokozatú állománytagok között is lehetnek jelentős fizetéskülönbségek, ezeket a tárca fokozatosan kívánja mérsékelni. Az intézkedések nem egyetlen lépésben valósulnának meg: a tervek szerint a bér- és illetményrendszer átalakítása 2028-ban és 2029-ben is folytatódhat, a rendelkezésre álló forrásoktól függően. A minisztérium korábbi tájékoztatása szerint az idei évben mintegy kétszáz fejlesztési projekt indult, amelyek egy része jövőre is folytatódik. A tervezett munkálatok között szerepelnek a hajdúhadházi, debreceni, tatai és szolnoki laktanyák, valamint a nyírtelki katonai objektum fejlesztései és karbantartási feladatai.
Ruszin-Szendi Romulusz az ünnepi megemlékezésen a biztonságpolitikai környezetre is kitért. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország 1956-ban magára maradt a szovjet katonai beavatkozással szemben, ma azonban a NATO és az Európai Unió tagjaként más helyzetben van. A katonai szövetségek jelentőségét azzal indokolta, hogy a közös fellépés és együttműködés nagyobb biztonságot nyújthat az országnak, mint az elszigetelt védekezés.
A honvédelmi miniszter a katonák szakmai teljesítményének elismerését is hangsúlyozta. A Bálna Honvédelmi Központban tartott rendezvényen kinevezésekről és előléptetésekről szóló határozatokat ismertettek, valamint kitüntetéseket adtak át. A miniszter szerint az elismeréseknek politikai szempontoktól függetlenül, a tényleges katonai teljesítményen és érdemeken kell alapulniuk.
