Határozott katonai válaszlépéseket helyezett kilátásba Dél-Korea október 20-án, kedden, miután Kim Jo Dzsong, az észak-koreai vezető húga újabb taktikai csapásmérő fegyverek határ menti telepítésével és a propaganda-hangszórók újraindításával fenyegetett. A dél-koreai hadsereg vezérkari főnöke személyesen ellenőrizte a határ közelében állomásozó csapatok felkészültségét, és határozott fellépésre utasította őket minden további provokáció esetén. A két ország közötti feszültséget a szeptemberi aknarobbanás, az ismétlődő határincidensek és a figyelmeztető lövések is fokozzák, miközben egyre nagyobb a veszélye annak, hogy egy helyi katonai incidens súlyosabb összecsapáshoz vezet.
Újabb katonai figyelmeztetések hangzottak el a Koreai-félszigeten, miután Észak-Korea a déli határszakaszon telepített fegyverek számának növelését és a propaganda-hangszórók ismételt használatát helyezte kilátásba. Szöul kedden közölte, hogy nem hagyja válasz nélkül az északi provokációkat, és szükség esetén határozott katonai intézkedésekkel védi meg a határt. A dél-koreai védelmi minisztérium súlyos aggodalmát fejezte ki Phenjan fenyegetései miatt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hadsereg eddigi intézkedései a katonai demarkációs vonal védelmét szolgálták.
A feszültség legújabb fordulatát Kim Jo Dzsong október 19-i nyilatkozata váltotta ki. Az észak-koreai Munkapárt Központi Bizottságának vezető tisztségviselője azzal vádolta a dél-koreai hadsereget, hogy rendszeres figyelmeztető lövésekkel és hangosbemondós felszólításokkal akadályozza az északi katonák határvédelmi munkálatait. Állítása szerint a dél-koreai fellépés miatt a határ menti helyzet rendkívül instabillá vált, ezért Phenjan további taktikai csapásmérő eszközök telepítését mérlegeli, és ismét propagandaadásokat sugározhat Dél-Korea irányába.
A kínai állami Hszinhua hírügynökség az észak-koreai KCNA jelentését ismertetve arról számolt be, hogy Kim Jo Dzsong konkrét számadatokkal támasztotta alá vádjait. Az észak-koreai politikus szerint augusztus 1. és október 17. között a dél-koreai katonák 2870 alkalommal adtak hangszórós figyelmeztetést, és 201 alkalommal adtak le figyelmeztető lövéseket. Phenjan azt állítja, hogy a dél-koreai hadsereg automata fegyverekkel és nagy kaliberű géppuskákkal is tüzet nyitott, miközben az északi katonák a határ menti védelmi létesítményeken dolgoztak. Ezek az adatok az észak-koreai fél állításai, független megerősítésük nem ismert.
Dél-Korea visszautasította a vádakat. A szöuli védelmi minisztérium szerint a figyelmeztetésekre azért volt szükség, mert észak-koreai katonák több alkalommal átlépték a két országot elválasztó katonai demarkációs vonalat. A dél-koreai vezetés hangsúlyozta, hogy az ilyen helyzetekben alkalmazott hangosbemondós felszólítások és figyelmeztető lövések a határőrizet részét képezik, nem pedig támadó katonai műveletek. Szöul szerint Észak-Korea azzal próbálja a dél-koreai hadseregre hárítani a felelősséget, hogy saját határsértéseit követően a figyelmeztető intézkedéseket nevezi provokációnak.
A kialakult helyzet miatt Csin Jong Szung tábornok, a dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke kedden felkeresett egy, a középső határszakaszon állomásozó katonai egységet. A helyszínen ellenőrizte a csapatok készültségét, és arra utasította a katonákat, hogy minden további ellenséges fellépésre következetesen és határozottan válaszoljanak. A Yonhap dél-koreai hírügynökség által ismertetett katonai közlemény szerint a tábornok elfogadhatatlannak nevezte, hogy Phenjan a dél-koreai hadsereg jogszerű intézkedéseit teszi felelőssé a katonai feszültség fokozódásáért.
A katonai vezető külön kitért az 1953-as fegyverszüneti megállapodás betartására is. Utasítása szerint a dél-koreai egységeknek határozottan kell fellépniük minden olyan észak-koreai cselekménnyel szemben, amely sérti a megállapodást, beleértve a katonai demarkációs vonal átlépését. Emellett a demilitarizált övezetben végzett műveletek megerősítését is elrendelte, hogy a dél-koreai hadsereg megőrizze kezdeményezőképességét a határ menti térségben.
A mostani figyelmeztetések hátterében a szeptember 21-i aknarobbanás is meghatározó szerepet játszik. Akkor három dél-koreai katona sérült meg a demilitarizált övezet déli részén, miközben szolgálati feladatokat teljesítettek. A dél-koreai hadsereg és az ENSZ-parancsnokság szeptember 26. és 29. között közös helyszíni vizsgálatot végzett, amelynek eredménye alapján Szöul azt állapította meg, hogy a robbanást Észak-Korea által telepített gyalogsági aknák okozták. A dél-koreai katonai vezetés október 5-én nyilvánosan bocsánatkérést és az aknák eltávolítását követelte Phenjantól.
Észak-Korea azonban visszautasította a felelősséget. Kim Jo Dzsong már szeptember végén azzal vádolta Dél-Koreát, hogy a robbanás körülményeinek ismertetésével szándékosan próbálja fokozni a feszültséget. Phenjan a dél-koreai vizsgálat következtetéseit megalapozatlannak nevezte, és azt állította, hogy Szöul az északi felet kívánja felelőssé tenni egy olyan incidensért, amelynek körülményeit vitatja. A két ország azóta sem jutott közös álláspontra a robbanás ügyében.
A határ menti katonai helyzetet az is nehezíti, hogy Észak-Korea az elmúlt években jelentős védelmi munkálatokat kezdett a déli határszakaszon. Kerítések, akadályrendszerek és aknamezők létesítésével igyekszik megerősíteni a területet, miközben a munkálatokban részt vevő katonák időnként megközelítik vagy átlépik a demarkációs vonalat. Az ilyen incidensek különösen veszélyesek, mert a két ország fegyveres erői egymás közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, és egy félreértett mozdulat vagy figyelmeztető lövés is gyorsan súlyosabb helyzetet teremthet.
A propaganda-hangszórók esetleges újraindítása újabb visszalépést jelentene a két Korea kapcsolatában. I Dzsemjong dél-koreai elnök hivatalba lépését követően, 2025 júniusában Szöul leállította az Észak-Korea felé irányuló hangszórós propagandaadásokat, majd augusztusban megkezdte a berendezések leszerelését. A dél-koreai kormány akkor a bizalom helyreállításával és a katonai feszültség csökkentésével indokolta a döntést. Phenjan ugyanakkor már akkor jelezte, hogy nem kíván engedményeket tenni pusztán azért, mert Dél-Korea változtatott korábbi gyakorlatán.
A hangszórós propaganda korábban évekig visszatérő konfliktusforrás volt. A két ország a határ mentén politikai üzeneteket, híreket és más műsorokat sugárzott egymás területére, amelyek időnként a közeli települések lakosságát is zavarták. A dél-koreai adásokat 2024-ben újraindították, miután Észak-Korea hulladékot szállító léggömböket küldött dél felé. A tavalyi enyhítő intézkedések után most ismét felmerült annak lehetősége, hogy a hangszórók a két ország közötti nyomásgyakorlás eszközeivé válnak.
A katonai feszültség nem korlátozódik a szárazföldi határra. Észak-Korea az elmúlt hónapokban több rakétakísérletet is végrehajtott, amelyek miatt Dél-Korea és Japán fokozott figyelemmel kíséri Phenjan fegyverprogramját. Az Esti Hírlap korábban beszámolt a szeptember 20-i két ballisztikusrakéta-indításról, valamint az október eleji hiperszonikus fegyverrendszerhez kapcsolódó katonai gyakorlatról is. A rakétakísérletek és a határ menti fenyegetések együttesen jelzik, hogy Észak-Korea továbbra is katonai erejének fejlesztésével és demonstrálásával kíván nyomást gyakorolni a térség országaira.
A Koreai-félsziget biztonsági helyzetét az 1950 és 1953 között zajló háború máig rendezetlen lezárása is meghatározza. A harcokat fegyverszüneti megállapodás állította le, átfogó békeszerződés azonban nem született. A két országot elválasztó katonai demarkációs vonal körül kialakított demilitarizált övezet ezért továbbra is rendkívül érzékeny katonai térség, ahol a határőrizeti intézkedéseknek különös jelentőségük van.
A Reuters október 20-i jelentése szerint a fenyegetések és az azokra adott katonai válaszok növelik egy közvetlen határ menti összecsapás kockázatát, és veszélyeztethetik a dél-koreai kormány korábbi diplomáciai erőfeszítéseinek eredményeit. Szöul egyelőre nem jelentett be támadó hadműveletet, Észak-Korea pedig a kilátásba helyezett új fegyvertelepítéseket nem erősítette meg végrehajtott intézkedésként. A két ország hadereje azonban fokozott figyelemmel követi egymás mozgását, miközben a határ menti incidensek miatt továbbra is fennáll egy súlyosabb katonai összecsapás veszélye.
Forrás: Hszinhua (Xinhua) kínai állami hírügynökség, Reuters
