Több mint két órán át tartott Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter meghallgatása hétfőn az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának zárt ülésén. A politikust a kínai BYD-nél vállalt vezetői munkájának körülményeiről és az esetleges nemzetbiztonsági kockázatokról kérdezték. A meghallgatás után a Tisza képviselői „megrendítőnek” nevezték a hallottakat, és közölték, hogy a vizsgálat folytatódik. A fideszes bizottsági tagok ezzel szemben azt mondták: nem hangzott el olyan információ, amely Szijjártó új munkájával kapcsolatban nemzetbiztonsági kockázatra utalna.
Szijjártó Péter nem sokkal hétfő délelőtt tíz óra előtt érkezett meg a Parlamentbe. A meghallgatás zárt ajtók mögött zajlott, így az ott elhangzottak teljes jegyzőkönyve nem lesz nyilvános. A bizottság azért idézte meg a korábbi külügyminisztert, mert távozása után a kínai BYD elektromosautó-gyártónál vállalt felsővezetői munkát, miközben miniszterként személyesen is fontos szerepet játszott a vállalat magyarországi beruházásainak előkészítésében.
A meghallgatás közel két és fél órán keresztül tartott. Szijjártó távozásakor már nem állt meg hosszabban az újságíróknak, mindössze arra utalt, hogy tisztázta azokat a félreértéseket, amelyekről az ülés előtt is beszélt.
A volt miniszter még a meghallgatás megkezdése előtt azt mondta, készséggel jelent meg a bizottság előtt, annak ellenére, hogy jogilag erre szerinte nem lett volna kötelezhető. A BYD szegedi gyárát Magyarország számára nagy sikernek nevezte, és visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a vállalat kiemelkedően kedvező állami támogatásban részesült volna.
Szijjártó szerint minisztersége alatt összesen 2305 beruházásról kötöttek megállapodást, amelyek mintegy 23 500 milliárd forintnyi beruházást és 187 ezer munkahely létrejöttét jelentették. A BYD-nak biztosított pénzügyi támogatás szerinte a hasonló méretű autóipari beruházásoknál megszokott keretek között maradt.
„Megrendítőnek” nevezték a hallottakat
A zárt ülés után egymással élesen ellentétes értékelések születtek.
Czakó-Czirbus Pál, a Nemzetbiztonsági Bizottság tiszás tagja arról beszélt, hogy számos kérdésükre választ kaptak, de a vizsgálat még korántsem ért véget. Elmondása szerint Szijjártó Péter a neki feltett kérdésekre többször azzal reagált, hogy tiszta a lelkiismerete.
Velkey György László külügyi államtitkár kritikusan értékelte a történteket, és „megrendítőnek” nevezte azt, amit a zárt ülésen hallottak. Velkey szerint már önmagában aggályokat vethet fel, ha egy magas rangú állami vezető röviddel a hivatali időszaka után annál a vállalatnál vállal munkát, amellyel korábban kormányzati pozíciójából tárgyalt. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez önmagában nem bizonyít jogsértést, és a Nemzetbiztonsági Bizottság mostani eljárása sem büntetőeljárás.
A meghallgatáson Orbán Viktor neve is szóba került. A nyilvánosságra került beszámolók alapján azonban a zárt ülés miatt annak pontos tartalma nem ismert, milyen összefüggésben került elő a korábbi miniszterelnök neve.
A Fidesz szerint nem derült ki nemzetbiztonsági kockázat
Horváth László, a bizottság fideszes tagja egészen más következtetésre jutott. A meghallgatás után azt mondta, Szijjártó Péter minden feltett kérdésre válaszolt, és az ülésen nem került elő olyan információ, amely arra utalt volna, hogy a BYD-nál vállalt munkája nemzetbiztonsági kockázatot jelentene.
A fideszes politikus szerint Szijjártó munkavállalása jogszerű volt, és önmagában az sem kifogásolható, ha egy korábbi kormánytag az állami szférából később a gazdasági életbe igazol.
A bizottság tehát nem jutott egységes politikai értékelésre: miközben a kormánypárti tagok szerint a meghallgatás nem tárt fel nemzetbiztonsági problémát, a Tisza képviselői szerint további kérdések tisztázása szükséges.
Folytatódik a vizsgálat
Czakó-Czirbus Pál közlése szerint a következő szakaszban a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőinek álláspontját is meg akarják ismerni. A tervek szerint ezt követően, várhatóan körülbelül egy hónapon belül lezárhatják a vizsgálatot.
Felmerült az is, hogy szükség lehet-e olyan új összeférhetetlenségi vagy úgynevezett „lehűlési” szabályokra, amelyek meghatároznák, hogy egy volt miniszter vagy más magas rangú állami vezető a tisztsége megszűnése után mennyi idő elteltével, illetve milyen vállalatoknál vállalhat vezetői munkát.
Velkey György László szerint közben a Külgazdasági és Külügyminisztériumban tovább vizsgálják a Szijjártó miniszterségének időszakából származó dokumentumokat, köztük a BYD magyarországi beruházásával kapcsolatos iratokat. Ha ezek áttekintése során olyan körülményt találnak, amely ezt indokolja, jogi lépésekre is sor kerülhet.
Szijjártó Péter 12 éven keresztül vezette a külügyi tárcát. A 2026-os kormányváltást követően rövid ideig még országgyűlési képviselő maradt, majd nyáron lemondott mandátumáról, és a BYD-nál vállalt vezetői pozíciót.
