Tizennégy éve nem látott országos sztrájk bénítja Spanyolországot. November 11-én munkavállalók milliói tiltakoznak az elszabadult lakásárak és bérleti díjak miatt, miközben több városban leállt a közlekedés, iskolák zártak be, gyárak és kikötők működése akadozik. Barcelonában égő gumiabroncsokkal torlaszolták el az utakat, Madridban pedig összecsapások történtek a rendőrök és a tüntetők között. Az ország november 29-én parlamenti választásokra készül, így a lakhatási válság politikai következményei is egyre súlyosabbak.
Spanyolországban november 11-én reggel 24 órás országos munkabeszüntetés kezdődött, amelyhez a legnagyobb szakszervezetek mellett bérlői érdekvédelmi szervezetek is csatlakoztak. A tiltakozás középpontjában az a lakhatási válság áll, amely az elmúlt évtizedben alapvetően megváltoztatta a spanyol családok megélhetési lehetőségeit. A bérek emelkedése sok esetben nem tartott lépést a lakások drágulásával, a nagyvárosokban és a tengerparti térségekben pedig egyre több dolgozó számára vált megfizethetetlenné az önálló otthon.
A szakszervezetek szerint az autóiparban és a kikötőkben elérte a 90 százalékot a munkabeszüntetésben részt vevők aránya, a hulladékszállításban pedig 82 százalékos részvételről számoltak be. Ezek a szervezők adatai, a részvétel ugyanakkor régiónként és ágazatonként jelentősen eltér. A sztrájk több iskolát, egyetemet, közlekedési vállalatot és ipari létesítményt érint, miközben az ország számos nagyvárosában demonstrációkat tartanak.
Égő barikádok Barcelonában, összecsapások Madridban
A legsúlyosabb fennakadások egy részét Katalóniából jelentették. Barcelonában a tüntetők több útvonalat eltorlaszoltak, egyes helyeken gumiabroncsokat gyújtottak fel, a tömegközlekedés pedig jelentős zavarokkal működött. Madridban a főváros egyik legfontosabb nagybani piaca közelében alakult ki összetűzés a rendőrök és a sztrájkolók között, miközben demonstrálók nagyméretű hulladékgyűjtő konténerekkel akadályozták a forgalmat.
A hatóságok szerdán délig országosan 27 embert vettek őrizetbe kisebb rendbontásokkal összefüggésben. A megmozdulások többsége ugyanakkor szervezett munkabeszüntetés és demonstráció formájában zajlik. A szakszervezetek elsősorban a munkavállalók széles körű részvételét hangsúlyozzák, a kormányzati és ellenzéki szereplők pedig már most egymástól eltérően értékelik a tiltakozás jelentőségét.
Tíz év alatt 80 százalékkal drágultak a bérlakások
A spanyol lakáspiac helyzetét jól mutatják az elmúlt évtized adatai. A Guardian beszámolója szerint a bérleti díjak tíz év alatt mintegy 80 százalékkal, a lakóingatlanok árai pedig 63 százalékkal emelkedtek. A drágulás különösen az olyan népszerű térségekben érezhető, mint Barcelona, Madrid, Andalúzia és a Földközi-tenger partvidéke, ahol a helyi lakosság mellett a turizmus és a befektetési célú lakásvásárlások is jelentős keresletet támasztanak.
A bérlői szervezetek szerint az egyik legsúlyosabb problémát az jelenti, hogy a korábban hosszú távú lakhatásra használt ingatlanok egy része rövid távú, turisztikai célú kiadásra állt át. A lakások így gyakran magasabb bevételt termelnek a tulajdonosoknak, miközben csökken a helyiek számára elérhető bérlemények kínálata. A tiltakozók ezért a rövid távú lakáskiadás szigorúbb szabályozását, a kiszolgáltatott bérlők kilakoltatásának korlátozását és a lakbérek befagyasztását is követelik.
A feszültséget tovább növelte egy 87 éves madridi asszony, Maricarmen Abascal szeptemberi kilakoltatása, aki több mint hetven éven át élt ugyanabban az otthonban. Az ügy országos felháborodást váltott ki, és a lakhatási mozgalmak egyik jelképévé vált. A granadai bérlői szervezet aktivistái a sztrájkot megelőzően mintegy 300, turistáknak kiadott lakásokhoz tartozó kulcsszéfet rongáltak meg, tiltakozásul az ingatlanok üzleti célú hasznosítása ellen.
A választások előtt politikai válsággá válhat a lakhatási kérdés
Spanyolország november 29-én előrehozott parlamenti választásokat tart. Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök azt követően írta ki a választást, hogy a jobboldali pártok megakadályozták a lakhatási válság enyhítését célzó sürgősségi törvénycsomag elfogadását. A közvélemény-kutatások alapján a jobboldali Néppárt és a bevándorlásellenes Vox koalíciója is esélyes lehet a kormányalakításra.
A sztrájk a választási kampány egyik meghatározó eseményévé válhat. Sánchez a munkavállalói jogok és a szociális vívmányok fontosságát hangsúlyozza, míg politikai ellenfelei azzal vádolják a szakszervezeteket, hogy a demonstrációval a jelenlegi kormány hatalmon maradását segítik. Isabel Díaz Ayuso, Madrid tartomány jobboldali elnöke élesen bírálta a munkabeszüntetést, amely szerinte túszul ejti az állampolgárokat, és megbénítja a mindennapi életet. A szakszervezetek ezzel szemben arra figyelmeztetnek, hogy a lakhatás megfizethetősége már olyan társadalmi problémává vált, amelyet a következő kormány sem hagyhat figyelmen kívül.
A szerdai országos sztrájk már túlnőtt a lakhatási válság problémáján, a kérdés egyre közvetlenebbül érinti a munkavállalók életszínvonalát, a fiatalok önállósodását és a családok megélhetését, miközben a november végi választás kimenetelére is jelentős hatással lehet.
Források: The Guardian, Associated Press
