Az iráni Forradalmi Gárda amerikai vállalatok közel-keleti érdekeltségeit is célba venné, miközben Washington újabb erőket küldött a térségbe, az olajpiac idegesen reagál, Libanon ügyében pedig rendkívüli figyelem irányult az ENSZ Biztonsági Tanácsára.
Újabb veszélyes szakaszába lépett a közel-keleti háború: az iráni Forradalmi Gárda immár nemcsak katonai válaszlépésekről beszél, hanem amerikai vállalatokat is nyíltan megfenyegetett a térségben. Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsa a libanoni helyzet miatt ült össze, Washington további katonákat vezényelt a régióba, az olajpiac pedig továbbra is idegesen reagál a fejleményekre.
A nap egyik legsúlyosabb fejleménye az volt, hogy az iráni Forradalmi Gárda bejelentette: április 1-jétől amerikai cégek közel-keleti érdekeltségeit is célba veheti, megtorlásként az Irán elleni támadásokért. A fenyegetésben több ismert nagyvállalat neve is felbukkant, köztük a Microsofté, a Google-é, az Apple-é, az Intelé, az IBM-é, a Tesláé és a Boeingé. Ez már nem egyszerű politikai üzengetés, ha egy állami katonai szervezet nyíltan gazdasági szereplőket nevez meg lehetséges célpontként, azzal azt jelzi, hogy a konfliktust a katonai térből a gazdasági nyomásgyakorlás irányába is kiterjesztené.
Washington közben további erőket küldött a térségbe, és a Reuters beszámolói szerint több ezer amerikai ejtőernyős is megérkezett a Közel-Keletre. Ezzel párhuzamosan az amerikai vezetés azt hangsúlyozta, hogy a Hormuzi-szoros biztonsága egyre érzékenyebb kérdés, vagyis már nemcsak a háborús helyzet, hanem a világ egyik legfontosabb energiakereskedelmi útvonala is közvetlen nyomás alá került.
A piaci idegességet tovább fokozta, hogy Dubaj közelében találat ért egy hatalmas olajszállító tartályhajót, amelyen tűz ütött ki. A lángokat később sikerült megfékezni, az eset azonban újra megmutatta, mennyire sérülékeny a térség energiaellátása. Már egyetlen ilyen támadás is elég ahhoz, hogy megugorjanak az árak, és világszerte nőjön a bizonytalanság az ellátási láncok körül.
Ennek jelei az Egyesült Államokban is azonnal látszottak. A Reuters szerint az amerikai átlagos benzinár átlépte a gallononkénti 4 dolláros szintet, amire 2022 augusztusa óta nem volt példa. Ez nemcsak gazdasági adat, hanem politikailag is érzékeny fejlemény, mert az amerikai választók a háború hatását ilyenkor közvetlenül a mindennapi kiadásokon keresztül érzik meg.
Közben a libanoni front is egyre feszültebbé válik. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a kialakult helyzet miatt ült össze, miközben izraeli részről olyan nyilatkozatok hangzottak el, hogy a határ menti övezetben minden házat megsemmisítenének, és biztonsági zóna kialakítását is kilátásba helyezték. A Reuters tudósítása szerint a térségben a lakossági kitelepítések száma tovább nőtt, vagyis a katonai műveletek mellett a humanitárius válság is egyre mélyül.
A mostani fejleményekből is kitűnik, hogy ez a háború ekkorra már messze nem csupán rakétacsapásokról és válaszlépésekről szól. A frontvonalak mellett célkeresztbe kerültek a tengeri útvonalak, az energiaszállítás, a nagyvállalati jelenlét és a régió politikai stabilitása is. Ha az iráni fenyegetésekből tényleges akció lesz amerikai érdekeltségek ellen, az a konfliktust egy még kiszámíthatatlanabb szakaszba lökheti.
Forrás: Reuters közleménye alapján: White House says military ready to curtail attacks after Tehran threatens US companies in Middle East – as it happened / US pump prices hit $4 a gallon as Iran war wreaks havoc on global energy supply / Israel to destroy ‘all houses’ near Lebanon border, defence minister says